A török -ca [ejt : dzsa], -ce [ejt : dzse], –ça [ejt : csa], –çe [ejt : cse] képző igen sokféle szerepkörben él, de akad egy különös(en) török jelensége : nyelv-képző is ! (Sz.)
Népnevekhez járulva nyelvet jelölő főnevet, melléknevet és határozószót képez,
ami a mi magyar -ul, -ül képzőnknek megfelelően többé-kevésbé. (Inkább csak kevésbé.)
De nem csak abban az értelemben használatos. Magát a nyelvet (is) jelenti egy népnévhez csatolva.
Türk ‘török (bármi, de nem a nyelv)’ → Türkçe ‘török nyelv’; ‘törökül’
Macar ‘magyar (bármi, de nem a nyelv)’ → Macarca ‘magyar nyelv’; ‘magyarul’
İngiliz ‘angol (bármi, de nem a nyelv)’ → İngilizce ‘angol nyelv’; ‘angolul’
Şarkıyı Fransızca söyledi. ‘(A dalt) franciául énekelt(e)’.
Két jellemző négyes példa : ország / onnan való nép / a népe nyelve
İspanya (főnév) Spanyolország
İspanyalı (főnév) spanyol, his(z)pán (ember)
İspanyol (melléknév) spanyol (bármi, nem ember)
İspanyolca (főnév) spanyol nyelv; (határozószó) spanyolul
Asur (hellynév) Asszíria, Asszurország.
Asurî (melléknév) asszír (perzsa képzővel)
Asurlu (melléknév) asszír ember (török képzővel)
Asurca 1. (főnév) asszír nyelv(en); 2. (határozószó) asszírul, asszír nyelven
-CA (-çA, -cA) azaz -ca, -ce, -ça, -çe
A magánhangzóra és zöngés mássalhangzóra végződő szótőhöz avagy népnév(tő)höz +ca, +ce ;
A zöngétlen mássalhangzóra végződő szótőhöz avagy népnév(tő)höz +ça, +çe képző járul.
| Nép(név) | Nyelv | Ország |
| Macar [ejt : madzsar] | Macarca [ejt : madzsardzsa] | Macaristan (Macarya) Sz. |
| Alman | Almanca | Almanya/Avusturya/İsviçre |
| Japon [ejt : zsapon] | Japonca [ejt : zsapondzsa] | Japonya [ejt : zsaponya] |
| Yunan | Yunanca | Yunanistan |
| İtalyan | İtalyanca – olaszul, régiesebben taljánul | İtalya – olaszország, Itália |
| İspanyol spanyol İspanyalı spanyol, his(z)pán (ember) | İspanyolca spanyol(ul) | İspanya Spanyolország |
| Rus – orosz, muszka | Rusça | Rusya |
| Leh (Polonyalı) | Lehçe – lengyel nyelv(en) | Polonya |
| Sırp – rác (szerb) | Sırpça – rácul (szerbül) | Sırbistan – rácul (szerbül) |
| Fransız | Fransızca | Fransa |
| İngiliz | İngilizce | İngiltere |
| Asurî asszír (perzsa képzővel) | Asurca asszír nyelv(en); asszírul | Asur Asszíria, Asszurország (Sz.) |
| Fars perzsa (nép, személy) | Farsça perzsa nyelv; perzsául | Iran |
| Gürcü – grúz | Gürcüce – grúz nyelv(en), khartvéliül, khartvéli nyelven | Gürcistan – Grúzia, Georgia, Khartvélország |
| Ermeni – örmény | Ermenice – örmény(ül) | Ermenistan Örményország |
A török Macaristan utótagja, az -isztán éppen annyit jelent, hogy ‘ország’.
A Macarya kifejezés a saját szóalkotásom a Türkiye meg a Rusya mintájára. (Sz.)
2024.11.17 – 21:51 után…
A török -ca [ejt : dzsa], -ce [ejt : dzse], –ça [ejt : csa], –çe [ejt : cse] képző igen sokféle szerepkörben él …
Akad egy különös(en) török jelensége is : az, hogy nyelv-képző is ! (Sz.)
Ilyen más nyelvekben nem(igen) fordul elő, (tudomásom szerint) csak a türök nyelvekben.
Forrásaim :
Murat Işık Tanár Úr Leíró Nyelvtani jegyzetei (2025)
Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)
Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Magyar-Török Szótár / Macarca-Türkçe Sözlük (NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST, 2002)
Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)
Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan, ill. ál-való „gép”-ıratban)
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim