A szémantika nem szemantika.
Már csak azért sem, mert az utóbbi nem (is) létezik !
Csak a pongyolák meg a barbárok homály-világában…
A szémantika valós, míg a szemantika meg csak ádzsemkedés !
de…
Aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul !
Aki meg nem tud görögül, az ne tetszelegjen annak a világában, mintha tudna !
Aki nem tud sémantique-ul, ne habogjon szemantikául !
Aki nem tud sémantique-ul, ne habogjon szemantique-ul !
Lehet persze magyarul is mondani !
Magam ezt javasolnám :
Jelentéstan !
A hellén szémantika szépen é-vel ejtendő.
Minek is mekkentenénk szemantikát, ha (b)égethetünk is akár a klasszikus görögök ?
A magyar képes rá, – képes e-t meg é-t különböztetni, – hát mért ne tenné meg ?!
A jelentéstan, francos(an) hellénkedő nevén szémantika a nyelvészet egyik részterülete, amely a nyelvi formák (szavak, jelképek stb.) jelentésével, illetve jelentés-változásaival foglalkozik. Eredetileg csak szójelentéssel foglalkozott, de az 1960-as évek óta, a generatív nyelvészet megjelentése óta a az összetett kifejezésekét meg a mondat-jelentést is vizsgálja.
The word semantics originated from the Ancient Greek adjective semantikos, meaning ‘relating to signs’, which is a derivative of sēmeion, the noun for ‘sign’. It was initially used for medical symptoms and only later acquired its wider meaning regarding any type of sign, including linguistic signs.
A franci(a) sémantique szót a franci(a )zsidó nyelvész Michel Bréal alkotta és vezette be a köztudatba a 19. század végén. (Riemer 2010, p. 2 / Hoad 1993, p. 428.)
Ezt vette át a franci-majmoló angol nevezéktan is a rontott semantics alakban.
Ez a rosszarcú francos zsidó szorította ki a már fél évszázada létező(en) értelmesebb szémasziologia szóalakot, amelyet a német Karl Reisig (már meg)alkotott. De még ez a bugyutább szémantika sem volt oly bugris, mint a mai szemantika‘zás…
Igen. A jelentéstan görög névvel már fél évszázaddal szémantika előtt létezett a klasszikusabb szémasziologia alakban !
Michel Bréal bizony „é”-vel alkotta meg a maga sémantique [ejt : szémantik] szavát, a szémantika‘t. Az anglobugris világterror nem érzi, hisz nem érezheti ezt a finomságot, így le is gyalulta az ékezetet, ezzel lefejezte az étát. Ekként lett az anglomán nyelvi terror nyomán a bugyuta semantics a közdivat. A bugyután téves magyar szemantika talán inkább a német (Die) Semantik átvételének rossz gyakorlata. Itt az ideje szakítanunk e helléntelenül (hellénietlenül) barbár germanizmussal !
σημαίνειν nevez, jelez, jellemez
Michel Jules Alfred Bréal (French: [miʃɛl bʁeal]; 26 March 1832 – 25 November 1915), franci(a) philologus, was born at Landau in Rhenish Palatinate. He is often identified as a founder of modern semantics.
Michel Jules Alfred Bréal volt a modern marathoni futás versenyének elindítója is…
Először az 1896 Olympic Games and offered what would become known as Breal’s Silver Cup to the winner.
Illendőbb lenne talán Breál-futásnak nevezni ezt a teljesítményt ! (Sz.) Hiszen a marathóni Hős, Pheidippidész (Φειδιππίδης) a csata megvívása után teljes fegyverzetben, de mezítláb iramodott haza… Ezek a maiak meg légbetétes cipőkben szaladgálnak minden könnyítéssel megtámogatva… csapatosan… gondos fölvigyázat mellett…
Marbre achevé en 1834, premier modèle en plâtre présenté au Salon de 1822.
Fénykép : Urban (2004), modified by Sting (2005).
Talán ez a Breál által is ismer(hetet)t szobor ihlette a könnyű mezes hosszú futás elhatározását…
The legend of the ancient run — the run of the Greek soldier Pheidippidész (Φειδιππίδης) to announce victory at the Battle of Marathon to either Athens — had become more culturally prominent in late 19th-century Europe. Robert Browning’s 1879 poem „Pheidippides” had brought the story to wider attention, as had an 1890 archeological dig of the Marathon tumuli. Bréal beterjesztése előtt az 1896 Olimpiai Játékok nem terveztek 1500 méternél hosszabb futást. Sokan vitatták a tisztaságát és a sportértékét is…
A francos(kodó) sémantique, helettesítette be a korábbi szémasziologia‘t.
E francos kifejezés alapja az óhellén σημαντικός [ejt : sēmantikós / szémantikosz ], melynek jelentése ‘jelentős’.
A(z új)görög ma is használja e szó mai alakját… /sɛː.man.ti.kós/ → /si.man.tiˈkos/ → /mai görögül ejtve pongyolán csak szimandikósz.
Arisztotelész művében is fönnmaradt a σημᾰντῐκός [ejt szémantikosz / sēmăntĭkós] m. szó (feminine σημᾰντῐκή, neuter σημᾰντῐκόν); first/second declension
- significant, giving signs
From Ancient Greek σημασία (sēmasía, “the meaning of a word”) + -ology.
Fontos tudni, hogy a sémantique [ejt : szémantik], azaz a szémantika már akkor sem volt példa nélküli, azazhogy szó-előd nélküli. Bizony egy bölcs német már alkotott egy annál szabatosabbat (is). A szémantikás zsidó-franciánk talán a német eredetijét nem szerette benne, vagy (csak) hosszallotta azt. (Sz.)
A szémasziologia legalább fél évszázaddal öregebb a szémantika szónál.
The term „semasiology” was introduced before 1829 by K. Reisig. It predates the term semantics and originally meant what „semantics” has come to mean. At this point, the term „semantics” is more common, and various attempts have been made to differentiate the two words by giving „semasiology” a narrower meaning. The narrower meanings currently in use include: The study of historical semantic change, cognitive semantics, lexical semantics, and those aspects of semantics other than onomasiology. However, there is no universal consensus on which, if any, of the narrower meanings are accepted.
Reisig was a classical philologist who is credited with developing a new branch of linguistics known as (angolkodó pongyolasággal „semasiology”). He introduced this new discipline because he felt that the study of word-meaning could not be adequately met within the constraints of etymology or syntax. He felt that semasiology would properly show the development of word-meanings in a logical and historical sense.
From σημαίνω (sēmaínō, “to signal”) + -ῐ́ᾱ (-ĭ́ā).
Pronunciation
- IPA: /sɛː.ma.sí.aː/ → /si.maˈsi.a/ → /si.maˈsi.a/
σημᾰσῐ́ᾱ [ejt : szémasziá] főnév
σημᾰσῐ́ᾱ [ejt : szémasziá / sēmăsĭ́ā] f (genitive σημᾰσῐ́ᾱς); first declension
- the giving of a signal or command
- indication, designation
- (frequently in grammar) meaning, signification
- the title of a work by Chrysippus
- hangjegy (music) notation
- (frequently in grammar) meaning, signification
- the decisive appearance of a disease
- a mark
- of the Nile-flood
- a levelező cím(zés)e (angolkodón address of a correspondent)
- Sajátosan a βασιλικὴ σημασία kifejezésben a ‘királyi jelkép(ek)’ (angolkodón royal insigne) jelentésben értelmezhető.
Jelentéstan ide, jelentéstan oda, nálunk a mai magyar csonkországban mégis csak az idegenszivű fontoskodás, a pongyola hellénkedés nyert teret. Mai nagyjaink is (csak) szemantikáznak a szabatos(abb) szémantikázás helyett :
Szójelentéstan… Lexiko-szémantika …
Könyvajánló : A szószemantika a jelentéstan legrégebbi idők óta művelt ága, a mondat- és szövegszemantika csak az utóbbi évtizedekben nyert teret. Azonban a szó jelentéstanát is lehet sokoldalúan, sok nyelven vizsgálni, a hagyományos etimológiáktól, jelentéstörténetektől a korszerű prototípus-szemantikáig. Kicsi Sándor András könyve nem meríti ki a hallatlanul gazdag témakört, de bepillantást ad, elsősorban magyar, de sok egzotikus (japán, kínai, ausztráliai stb.) példán keresztül a szó jelentésének sokrétű világába.
De szerencsére van még néhány nép, amely tudja a saját nyelvén is mondani…
Sőt élvezi is a saját szavainak zamatát…
Ilyen például a török.
Törökül szólva :
Anlambilim, anlam bilimi, anlam bilgisi ya da semantik, anlamları inceleyen bilimdir. Anlambilim felsefî ya da mantıksal ve dilbilimsel olmak üzere iki farklı açıdan ele alınabilir. Felsefî ya da mantıksal yaklaşım, göstergeler ya da kelimeler ile bunların göndergeleri arasındaki bağlantıya ağırlık verir ve adlandırma, düz anlam, yan anlam, doğruluk gibi özellikleri inceler. Dilbilimsel yaklaşım ise zaman içinde anlam değişiklikleri ile dilin yapısı, düşünce ve anlam arasındaki karşılıklı bağlantı vb. konular üstünde durur.
De a finn is képes finnül is mondani :
Semantiikka eli merkitysoppi tutkii esimerkiksi sanojen ja ajatusten merkitystä. Kielen merkitystä tutkiessaan se on kielitieteen alalaji, joka tutkii esimerkiksi sanan, virkkeen tai kokonaisten tekstien merkitystä ja viittauksia.
Forrásaim – Sources – Kaynakça :
sémantique – (Riemer 2010, p. 2 / Hoad 1993, p. 428.)
- “σημαντικός”, in Liddell & Scott (1940), A Greek–English Lexicon, Oxford: Clarendon Press
- σημαντικός in Bailly, Anatole (1935), Le Grand Bailly: Dictionnaire grec-français, Paris: Hachette
- Woodhouse, S. C. (1910), English–Greek Dictionary : A Vocabulary of the Attic Language, London: Routledge & Kegan Paul Limited. – Significant idem, page 775.
- Gecső Tamás (szerkesztő): Lexikális jelentés, aktuális jelentés, Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2000.
- Kicsi Sándor András: Szószemantika, Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2007.
https://en.wikipedia.org/wiki/Semantics
https://tr.wikipedia.org/wiki/Anlambilim
https://fi.wikipedia.org/wiki/Semantiikka
https://en.wikipedia.org/wiki/Michel_Br%C3%A9al
https://en.wiktionary.org/wiki/semasiology#English
https://www.e-varamu.ee/en/collections/single-item/f625b898-98ab-3627-9385-a455aa380134
Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)
Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Magyar-Török Szótár / Macarca-Türkçe Sözlük (NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST, 2002)
Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013) 231-232. o.
Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan, ill. ál-való „gép”-ıratban)
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim
https://www.tinta.hu/Szoszemantika
http://www.tintakiado.hu/book_view.php?id=154