Régönte a szelet sokkal elevenebbnek tekintették.
Akik kinn éltek a szabadban, azok jobban is érezték a széll minden rezzenését…
A szél férfias jelenség, az eső meg nőies jelenség volt.
Kálmány Lajos máig megbecsületlen gyűlytéséből az a hiedelem is világossá válik, hogy a szabadban fújó szél és a szélütés között egészen szoros hiedelmi-lelki kapcsolat van :
A szélütés meg a szélhüdés, olykor pusztán a szél eggymás váltószavainak tűnnek…
Érdemes a széll szavunkat összevetni Széll családnevünkkel is. Magam egészen bizonyos vagyok benne, hogy a ‘lég(mozgás)’ értelmű szavunkból termett a magyar családnév, amely szögedön (csaknem) mindig két ell-el íratik…
Forrásaim :
Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)
Nyáry Szabó László : Szögedi szótár (Torontál Kiadó, Szeged, eggyelőre digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I-IV. (Akadémiai Kiadó, 1967-1992) Teljes gép-szöveg itt : REAL-EODhttps://real-eod.mtak.hu › … Írta: L Radácsy · 1976 · Benkő, Loránd, ed. (1984) ???
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan szójavallataim …