Dzsungária kínai írásjegyekkel 準噶爾, pinjin átírással Zhǔngáěr; ujgurul meg Җуңғар ойманлиғи / جۇڭغار ئويمانلىغى, mongolul csak Зүүнгар. Régebbi magyar alakjai : Dsungária, Szöngaria, Szongária. Dzsungária eggy földrajzi térség Belső-Ázsiában, amelynek nagy része ma a kínaiak által megszállt Hszincsiang északi felének felel meg, de átnyúlik Qazaqországba meg Mongóliába is.
A területen az időszámítás előtt uszunok éltek, akiket a török törzsek szorítottak ki lakóhelyükről. Dzsingisz-kán hódításai során a törökök helyét negyrészt a mongol törzsek vették át, és a mongol birodalom összeomlásakor már dzsungár–mongol törzsek tették ki a lakosság jelentős részét, első ismert vezérük Bo-kán volt, függetlenségét pedig Kah nevű hősének vezénylete alatt vívta ki.
Területén állt fenn az önálló Dzsungár Kánság 1634 és 1755 között. Legnagyobb hatalmát Galdan fejedelemsége alatt nyerte el, aki Kasgart, Jarkandot és más városokat is meghódított. Ellene a (mongol) khalkák a kínaiakat hívták segítségükre, akik hosszú küzdelmek után a 18. század végére a terület urai lettek.
1831-ben a terület nyugati részét az Orosz Birodalomhoz csatolták. A kínai rész Tien-san-pelu néven volt ismert, itt 1864-ben a muzulmán dungánok föllázadtak és a kínai hadakat elűzték, de hatalmuk mindössze 3 esztendeig, csak 1867-ig tartott.
A térség nevét is adó, az államot irányító dzsungárokat a 18. században a járványok, a kínai betörés meg nyomulás és a szomszédos népek támadásai gyakorlatilag mind kiirtották.
Eredetéről… Törökül szólva :
Kökenbilim – Kökbilgisi (Sz.)
Çungarya ismi, çeşitli Moğol lehçelerinde „Zün Gar” ya da „Cüün Gar” olan kelimenin yozlaşmış halidir. „Zün/Cüün” „sol”, „Gar” da „el” demektir. Cüün Gar isminin, Moğol İmparatorluğu ayrılmaya başladığında Batı Moğollarının yönettiği taraftan (Hanbalık/Pekin mevki alınarak sol taraf) geldiği düşünülmektedir. Bu ayrılmadan sonra, Batı Moğollarının ismi „Zuun Gar” olmuştur.