Az aszparagin volt az első természetes termő-lelőhelyéből kivont (izolált) aminosav.

A „spárgaminosav” avagy az L-aszparagin (L-asparagine), C4H8N2O3 természetes szerkezeti vázrajza
(NEUROtiker, 2007)
Az aszparagint először a francia Louis Nicolas Vauquelin és Pierre Jean Robiquet kristályosította ki a spárga (növény) levéből 1806-ban. Innen kapta az anyag a nevét is a spárga latin Asparagus neve nyomán. Ha nem a latin Asparagus nevével játszanánk, hanem annak a magyar leszármazottjával bűvölködnénk, úgy a „spárgaminosav” is igencsak találó nevéül szolgál(hat)na.
A két fölfedezőről érdemes pár mondat erejéig elmerengenünk.

Nicolas Louis Vauquelin (16 May 1763 – 14 November 1829) francia vegyész nevezetesen a khróm(ium) meg a beryll(ium) (elemek) fölfedezője is.

Acta Cryst. E (2007) 63, o3802-o3803 (Ben Mills, 2020 dec. 31.)
Három évvel később Robiquet az édesgyökérben (is) talált nagyon hasonló vegyületet, amelyről Auguste-Arthur Plisson 1828-ban bebizonyította, hogy azonos az aszparaginnal.

A „spárgaminosav” avagy az L-aszparagin (L-asparagine), C4H8N2O3, pálci-bogyómodellje (zwitterionos forma)
(Ben Mills, 2020 dec. 31.)
A „spárgaminosav”-at az emberi szervezet képes előállítani, de jelentősebb mennyiségben megtalálható a tej(termék)ekben, a húsokban, a tojásban; a növények között a spárgában, burgonyában, hüvelyesekben, dióban, szójában és a teljes kiőrlésű gabonalisztben is.
Az aszparagin oldallánca képes hidrogénkötést kialakítani a polipeptidek főláncával (gerincével), ezért a fehérjék másodlagos szerkezetében az alfa-hélixek és a béta-síkok végén visszaforduló hurokként (ún. asx-motívum) a szerkezetek lezárásában játszik szerepet. Innen adódhat egy találón új neve is : kunkoraminosav (Sz.).
Forrásaim :
„La découverte d’un nouveau principe végétal dans le suc des asperges”. Annales de Chimie 57, 88–93. o. (1806)
R.H.A. Plimmer. The chemical composition of the proteins, 2nd, Monographs on biochemistry, London: Longmans, Green and Co., 112. o. [1908] (1912). Hozzáférés ideje: 2010. január 18.
Harvey Wickes Felter, M.D., and John Uri Lloyd, Phr. M., Ph. D.. Glycyrrhiza (U. S. P.)—Glycyrrhiza, King’s American Dispensatory. Henriette’s Herbal Homepage (1898)
Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)
Györkösy Alajos : Latin-Magyar szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1986) ???.o.
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan szójavallataim