Alma – Turán termése

Alma (Malus pumila / Malus domestica) – Turán termése meg a nevének eredete…

Alma – Aplaz – Apfel – Apple – Μηλέα – Μήλο – Malus

Tulajdonképpen minden indeuróp ‘alma’ szó levezethető a magyarból. A magyarból, hiszen ez az eredeti szó. Az almát fölfedezők-föltalálók szava az almára… Teljességgel bizonyítani még nem tudom, de teljességgel bizonyos vagyok benne. No persze nagy kérdés, hogy bárki más ezzel szemben bizonyítani képes-e bármi mást is (az alma szó eredetéről) ?!

A magyar alma qazaqul is aлма [ejt : alma]. Ez persze nem is csoda, hiszen Turán táján, a mai Qazaqországban van az alma őshazája. No persze pontosan a helyét máig sem tud(hat)juk, így néhány 100 kilométer vitatható. Ezzel Kelet-Qazaqország vagy Turkesztán vagy a mai Ujgúrföld is ágálhat vagy ágalhat e dicsőségre…

Érdekes, hogy Qazaqország régi öreg fővárosának is Alma-atya vagy az Alma atyja qazaqul Almaata a neve. E város qazaq neve Алматы (1921 жылға дейін – Верный; орта ғасырларда – Алмату (Алмалы). Nem ismeretes más ország, ahol ilyen ősi jelleggel az alma szerepelne város helynévadásként, különösen nem főváros esetében…

Érdekes a qazaq szófejtése, miszerint minden nemzeti büszkeséget levetve értelmetlenül és szolgaian az ősindoeuróp szóképzetből vezeti le saját szavát, így saját fővárosa nevét is :

Этимологиясы

Атаүндіеуропаша: *h₂mlós > тохарша: *amlä > ататүркіше: *amla „алма” > *āl „қызыл” + *amla „алма” > *ālma > қазақша: алма. (Қазақ энциклопедиясы)
Az ős-indeuróp hámlós > (vélten) tokhár amlä > (vélt) ótürök amla > alma, álma …

Ennek az okoskodásnak az eggyik gyönge pontja, hogy az ősforrásnak tekintett tokhár már több, mint eggy évezrede (utód nélkül) kihalt nyelv, amelynek népe beleolvadt az őket meghódító turkikba vagyis a mai ujgúrok népébe. Nehéz visszaellenőrizni, hogy nem éppen a győzedelmes turkesztániaktól tanulták még az alma szavukat is tokhárosra. Azt a tokhár amlä szót, amelyről csak véljük, hogy így hangzott ! Ez teljesen tudománytalan tokhárizmus, de finomabban szólva is tokhárkodás, az indeuróp fölsőbb(rendű)ség fasiszta szellemében… tényellenes nézetében a nyelvi tények ellenében.

Nem kell azt higyjük, hogy a qazaqok találták föl az almát. Akkor sem, ha éppen mai törzsterületeikről, az országuk szívéból származik is. Ha az alma onnan származik, hát a nemesítője valamelyik ott élt nép lehetett. De az indeuróp szófejtés sántít. A nagy(obb)hangúak (erkölcsileg és szellemileg eggyaránt) sántikálós büszkeségéhez kár igazítani a Világ Nagy Igazságait.

Az őstürök-ótürök ‘piros’ az „al” vagy „ál” illendően, bizonyosan az első tagja e kéttagú névnek, de ez utóbb akár nép(i )értelmezés is lehet… Megjegyzem, az „al” olyannyira alapszó a türök nyelvekben meg a mai törökben, hogy a törökök a mai nemzeti lobogójukat is csak ‘piros zászló’ azaz „al bayrak” néven emlegetik.

Az alma qırgızul is Алма, de ázeriül (azerbajdzsániul) is alma, az ótörökben is alma volt, míg mai isztanbuli törökül meg kicsit csálén elma. (Fura, hogy épp a magánhangzók harmóniája olvadt el az alma élvezetében.)

A törökök bátor hazafiassággal a török almát a piros színjelöléssel ill. piros színéből is származtatják :

Eski Türkçede „alma” diye bilinen adının, meyvenin rengi olan „al” (kırmızı)’dan geldiği bilinmektedir. Elmanın ilk olarak Kuzey Anadolu’da, Güney Kafkaslar, ve Orta Asya (Kazakistan’ın doğusu) dolaylarında ortaya çıktığı sanılmaktadır. 

Ennek a tetszetős „piros alma” képzetnek sajna éppen az ősalma üde sárgasága mond ellent…

Az ősalma a Malus sieversii eggy vadalma faj. Az örükanyagkutatás (hellénkedőn DNS-analüszisz) nyomán 2010-ben a házi(asított) alma (M. domestica) ősének ezt a qazaq vadalmát ismerték el, amelynek a tudományos neve a fölfedezője, a német Johann August Carl Sievers neve nyomán kerekedett…

A Sievers-alma [ejt : Szíversz-alma] (M. sieversii) Közép-Ázsiában honos és a meleg nedves környezetet kedveli. Jelenleg veszélyeztetett faj. Ideje lenne végre – az alma iránt is – hálás emberként viselkedve (meg)mentenünk a fajunk által veszélybe sodort más fajokat !

Tokhár-é vagy türök-é az alma ?

Érdekes példa ez arra is, hogy (török) nemzeti büszkeség vagy (qazaq) szolgai mintakövetés, hogyan határozhatja meg egy tudomány bevett dogmáit is egy kultúrkörben.

A qazaqok ma többnyire elfogadják az alma szavuk indeuróp származtatását. Teszik ezt a qazaqok annak ellenére, hogy a Világ hozzájuk jár az alma eredetét kutatni…

A hellén Μηλέα – Μήλο [ejt : mélea / mélo; újgörögül mílo] meg a latin Malus is könnyen levezethető a magyar eredetiből – vagy annak őseredetijéből – az alma tőből hangzóátvetéssel. A lm > ml hangzóátvetés ha a magyarban nem is gyakori más nyelvekben előfordul. Különösen a latin hangzik így hasonlatosan, ahol csak a végződés nem női -a, hanem furcsa mód hím jellegű -us. (Miért furcsa a latin neme ? Az alma a nőiség jelképe sok műveltségben.) Ennek a hang(zó)átvet(őd)ésnek akár az is oka lehet, hogy az alma hangalak az alma megjelenésekor már foglalt volt/lehetett a latinban.

Ma a világon több, mint 7500 almafajta ösmeretes…

Az almatanba bevezetőül ajánlom ez igen alapos és kedves kis könyvet :

Bár a modern almák a mai multináci bevásárló-központosdiban mennyiségben mindent maguk alá gyűrnek, mégis nyomokban megvannak még öreg almáink és a kiskertekben kedvesebb kincsként imádhatjuk őket, mint a tömeg-termesztésre tartogatott világfajtákat… Egészen megdöbbentő végiggondolni, hogy nem rosszabbak vagy egészségtelenebbek az eltűnő fajták, éppen csak a tömeges kereskedelemre alkalmatlanabbak.

Ugyan mitől is lehetnek bizonyos jó almák a kereskedelemre „alkalmatlanabbak” ? Talán a fájukban lassabban nőnek vagy nem egyszerre, hanem folyamatosan teremnek, esetleg leesve ütődnek, foltosodnak vagy éppen nem éppen szélállóak, így le-lepottyannak. (Fáról is meg földről is kell szedni őket.) De különböző méretű kissebb-nagyobb almákat hozó remek almafajták is az eggyen-kereskedelemből könnyen kiszorulnak.

A régi ananász renet, azaz ananászos zamatú királyleányka alma fajtában 3-szor annyi a C-vitamin, mint más átlagos fajtában. Mégis eltűntették mert a tömegtermelés profithajszolásába, vagyis Mammón (ördögi) uralmába be nem illeszthető ! Nem a fogyasztó egészsége, nem a termék minősége, csakis az üzleti haszon számít a piacvezető ördögfattyaknak… Ezért ők a piacvezetők !

Az almáknak 16 fajta-csoportja említtetik már Szakátsy-Fenyves 1959-es Télialma könyvében is…

Az indeuróp Aplaz – Apfel – Apple szó-csoport is az almára alliterál…

A mai angol apple szó is igencsak összecseng a magyar almával.
Érdekes fejtegetés a vélt ősindeuróp *aplaz-ból való származtatása.
(„Origin and history of „apple” by Online Etymology Dictionary”.)
Az óangol æppel inkább csak ‘(magvas) gyümölcs’, mint ‘alma’ jelentésben élt egészen a 17. századig.
Érdekes elhajlása ennek, hogy a 14. században, a közép-angolban az appel of paradis azaz a ‘Paradicsom almája’ vagy a ‘Mwnnyek almája’ meg egyenesen vagy görbén, de ‘banán’ jelentésben élt.

The word apple is derived from Old English æppel, meaning „fruit”, not specifically the apple. That in turn is descended from the Proto-Germanic noun *aplaz, descended in turn from Proto-Indo-European *h₂ébōl. As late as the 17th century, the word also functioned as a generic term for all fruit, including nuts. This can be compared to the 14th-century Middle English expression appel of paradis, meaning a banana.

Forrásaim :

Szakátsy Gyula – Fenyves Pál : A télialma termesztése (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, harmadik, átdolgozott és bővített kiadás, 1959)

Franz Eugen Köhler, Köhler’s Medizinal-Pflanzen …

Қазақ энциклопедиясы – алма címszava

„ELMA” (PDF). 8 Ağustos 2007 

1. „Origin and history of „apple” by Online Etymology Dictionary”. Online Etymology Dictionary. Archived from the original on 21 December 2019. Retrieved 12 July 2025.
2.  Lim, Lisa (6 July 2021). „Where the word ‘apple’ came from and why the forbidden fruit was unlucky to be linked with the fall of man”. Language Matters. South China Morning Post. Hong Kong, China: Alibaba Group. Archived from the original on 28 June 2023. Retrieved 28 June 2023.
3. Ananas Reinette Apple Information and Facts