Búsze – pusze – puszi

A „puszi” szó hányattatása

Helyesebben … a „puszi” egy igen bonyodalmas eurázsi szó-gombolyag.
Így most csak a magunk magyar szempontjából kívánom tisztán látni meg lát(tat)ni az eredetét…

A „puszi” szavunk hányattatása(i)

A puszi meg a csók az ajkak összeérintése (valamivel). A puszikkal meg csókokkal foglalkozó tudomány a csóktudomány (Sz.) avagy hellénkedőn a philématologia. Az óhellén φῐ́λημᾰ [ejt : philéma / phĭ́lēmă], ‘csók’ jelentésben + o + logia ‘beszély’, ‘tárgyalás’, ‘tudomány’ szavak összevonásából alkotta egy ösmeretlen csók(tud)ász azaz philématologus. A hellén φιληματολογία alakja 1659-ben jelent meg Wittenbergben Jacobus Herrenschmidius könyve, a Speculum φιληματολογίας, magyarul A csóktudomány tükre címében. Ennek újlatinos átirata a philēmatologiā. A dán Kristoffer Nyrop 1897-es Kysset og dets historie könyvében már e tudomány helyes nevét keresi a hellén meg a latin gyökök összevetésével. Fölveti a „szájjal (való) érintés” tudományára a philēmatologiā helyett a latin ‘csók’, azaz ‘szájinca’ vagy ‘szájincázás’ értelmű osculum szóból való osculologia (dánul oskulologi) használatának lehetőségét is. Egy összevonós, eggybeolvadós szó-csókos szójátékkal osculogia …

A puszizás meg a csóklászás, a csókolódzás ugyan tanult viselkedés, de több emlősállatnál is előfordul hasonló viselkedési jelenség. Az emberi fajra nem jellemző minden műveltségben (latinkodón-letinkodón kultúrában). Ha pedig igen, a szokás-köre igen színesen sokszerű. A türök-török világ a homlok oldalát érinti össze gyöngéden. Az inuit (eszkimó) meg a máori világban az orrukat dörgölik össze. Ez a fagyban akár melengető céllal is történhet… A szlávok nem kettő, hanem három puszit adnak…

A török a puse [ ejt : pusze ] szavát az öpücük [ ejt : öpüdzsük ] kifejezéssel magyarázza. Ez nagyjából ‘csókocska’, magyarabbul ‘csókonca‘ vagy ‘csókinca‘ értelemben fordítható.

A magyar nyelv értelmező szótára (1959–1962) szerint :
puszi főnév -t, -ja Bizalmas vagy gyermeknyelvi kifejezés.

Adj egy puszit !
Puszit ad a néninek. – régies alak, amelyet szülő vagy öregszülő mondott a gyermeknek unszolásként.
Ezért megérdemlek egy puszit...

De irodalmi adat is akad bőven, csak győzzük összegereblyézni !

„Húgomasszony, egy puszit !” (Szigligeti Ede) 

„A Noémi puszija csak folytatta a rokoni viszontlátás csókjainak sorozatát.” (Babits Mihály) – ez idézet a csók meg a puszi hasonlatosságára (is) világít rá jó száz esztendő távlatában.

A magyar nyelv értelmező szótára (1959–1962) szerint : Csók (1) → Nyelves puszi.
Ez már akkor sem állta meg a helyét a valóság mezein. Csók és puszi között leginkább a szenvedély ill. annak a hiánya, valamint az érintkezés helye tesz különbséget. Nem a nyelvesség vagy a nyelvtelenség ! Ez legföljebb a szerkesztő szellemtelenségét vagy érzéketlenségét sejteti. A puszi sokkal kevésbé értelmezendő szájra, mint inkább orcára, homlokra, arcra vagy bárhova. A pusziban mindenképpen rejtezik valami gyermeki gyengédség a csók fölnőttes(ebb) érettségével és/vagy szenvedélyességével szemben…

Azóta sokat fordult a világ. A puszinak bizalmas vagy gyermeknyelvi jellege már egyre kevésbé akad. Ezzel szemben viszont futó köszön(t)ésként, búcsúzásként, különösen zsebhallóban (hellénkedőn telefonban) egészen elterjedt társadalmi érintkezési szólam lett. Ez már oda „fejlődött”, hogy e köszönés „Cuppantás !” alakja is elterjedt…

A cuppa(n)puszi vagy cuppa(n(tó)csók, cuppancsók olyan csücsörcsók, vagy csücsörpuszi ahol a csücsörítésen túl a cuppantás hang-súlyozása a lényeg.

A puszi(zás) egészen bizonyosan az enyhébb. lágyabb, gyermeknyelvibb alak.
Az (össze)puszizás kifejezést magam (is?) gyakran használtam kisgyermekeim előtt a „szeretkezés” szemérmetes rejtőszavául, gyermeknyelvi köntösben…

A talján boce [ejt : bócse] is a perzsa búsze szóra rímel… de még a franci(a) baiser [ejt : bezé] is…
Szédítő távlatok !

A PUSZI szóeredete – Philé-etümologia

A mai német szónak ‘csók’ jelentésű közép-frankóniai Butz szó is származásának magyarázata lehet.

A Bussi az olaszban családnévként is előfordul.

Az amis nyelvben, vagyis a pennerdei (pennsylvaniai) németben a Bussli vagy Bussli f (plural Busslis) szó ‘cica’ vagy ‘kiscica’ értelemben is él.

„Az asszony, aki úgy szeretett, hogy még álmában is cirógatott…
Már a lélegzése is meglassúdott, álmodott és cirógatott…
Álmában éppen csak csókot-puszit nem adott…
De álmában talán éppen-éppen azt adott…”

A puszi meg a csók hasonértelműek, de nem azonosak.
A csók persze minden képpen bensőségesebb viszonyt föltételez…

E philémás polémiának nagy tudósa a philématologus, vagy philématologiszta. A hellén φιληματολογία azaz philématologia tárgykörébe tartozik a philémaphobia, vagyis a puszitól vagy csóktól való értelmetlen tartózkodás vagy rettegés is…

Forrásaim :

1. Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára
   (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Az 5. kiadás 1992: [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language]
2. Jacobus Herrenschmidius (1659), Speculum φιληματολογίας [philēmatologías]. cùm Sacræ tùm profanæ: Per quæstiones aliquot ex variis multorum monumentis non minus ad voluptatem quam utilitatem S.S. Theologiæ & Philologiæ Studiosorum concinnatum operâ & studio. Magyarul : A csóktudomány tükre, Wittenberg, (Németország): Sumptibus Friderici Bergeri Bibl. (Friedrich Berger könyvtárának költségén). →OCLC, title page.
3. Kristoffer Nyrop (1897), Kysset og dets historie, København: det Nordiske forlag, →OCLC, pages 10 (Hvad er et kys?) and 45 (Elskovskys):Af osculum afledes ordene oskulologi, læren om kys, og oskulologisk, hvad der vedrører kys. Man bør dog måske foretrække de helt græske dannelser filematologi og filematologisk. […] Dorat, der må anses for en fremragende autoritet i filematologi, siger udtrykkeligt: Un second baiser peut guérir / Le mal qu’un premier t’a pu faire.
   Christopher Nyrop; William Frederick Harvey, transl. (1901), The Kiss and Its History, London: Sands & Co., […], →OCLC, pages 8 (What is a Kiss?) and 44 (Love Kisses): From osculum we get the words osculogy, the science of kissing, and osculogical, that which pertains to kissing; but the Greek derivations philematology and philematological are perhaps preferable. […] Dorat, who may be regarded as a high authority on philematology, expressly says: A second kiss can physic / The evil the first has wrought