Yunanca Χελιδόνιον – Türkçe Kırlangıç otu – Macarca Vérehulló fecskefű – Rusça Чистотел – Almanca Schöllkraut – ingilizce Celandine – Kazakça (Qazaqça) Үлкен сүйелшөп – bence Altınkanlı otu Macarca Aranyvérűfű (Sz.)

A magyarban (is) – bizonyára a görgö-latin neve nyomására – a leggyakoribb neve a Vérehulló fecskefű. A fecskefű név a legelső leírása óta ismeretes, hiszen a hellén nevében is ez van benne : χελῑδόνῐον khelídonion (hosszú í-vel, de a középső rövid -o-n a hangsúllyal). A „vérehulló” már tisztán a magyar neve. Más nyelvekben ilyen nem ismeretes, ill. nem használatos.

Macarcada (ayrıca) – muhtemelen Yunanca-Latince isminin baskısı nedeniyle – en yaygın isim „Vérehullló fecskefű”. Fecskefű Türkçe Kırlangıç otu ismi, ilk tanımlandığı zamandan beri bilinmektedir; çünkü Yunanca isimde de yer almaktadır: Yunanca χελῑδόνῐον khelídonion (uzun í, ancak vurgulu ortadaki kısa -o-n ile). „Vérehullló” Türkçe kan-atmalı artık tamamen Macarca bir isimdir. Başka dillerde benzer isim bilinmemektedir veya kullanılmamaktadır.

A népi emlékezet, no meg annak (Vörös Éva és segítői általi) bölcs gyűlytögetése sokkal több nevet is megőrzött :
Halk hafızası ve onun bilgece birikimi (Éva Vörös ve yardımcıları tarafından), çok daha fazla ismi korumuştur:

Magyar, ma „népies”-nek mondott nevei : aranyfű, arannyal versengő (fű), cinadó(nia)(fű), cinadónia(-)gódirc, gerentfű, gódavére, gódirc, kecsketej, kutyatej, mennyeiajándék, méreggyőzőfű, minden zárt feltörő (fű), nagy fecskefű, nagyobbik fecskefű, rántófű, sárga kutyatej, tejes burján, vasfű, vérehullófecske, vér(e)hullatófű, vérehullófű, vérefolyófű, vérejárófű, veresellőfű, vereslőfű, vérrelharmatozó, vérrel harmatozó fű, versellőfű. Megjegyzendő : a burján leginkább gyom jelentésben él, így illőbb neve a jelzős aranyburján (Sz.) szószerkezet. De a legtalálóbb magyar neve-köre talán a vér(e)hull(at)ófű, vérefolyófű, vérejárófű, vérrelharmatozó (fű).

Türkçeye çevirme çok zor, ama Macarca, bugün „halk” isimler olarak anılır: altın çimen, altınla rekabet eden (çimen), […] keçi sütü, köpek sütü, ilahi hediye, zehir ikna edici çimen, kapalı kırlangıç ​​(çimen), büyük kırlangıç ​​sütü, daha büyük kırlangıç ​​sütü, sarı köpek süt, sütlü burján, demir otu, kan kırlangıç ​​sütü, kan-atmalı otu, kan-çiyli çimen, kan-çiyli çimen, kan-çiyli çimen, kandöküllü otu. Şunu belirtmek gerekir ki: burján çoğunlukla ot anlamına gelir, bu yüzden daha uygun adı sıfat aranyburján (Sz.) kelime yapısıdır. Ancak belki de en uygun Macar adı kan damlatan ot, kan dökülken ot, kan damlatan ottur.

A vérehulló fecskefű (Chelidonium majus) a mákfélék (Papaveraceae) családjába tartozó Chelidonium növénynemzetség eggyetlen faja. Gyom gyanánt terjedő évelő gyógynövény. Bármely részén megsértve, megtörve narancs-vörös színű, vérszerű-tejszerű nedvet ereszt. E nedv színe meg állaga is függ az évszaktól, a napsütés és a csapadék mennyiségétől is.

Büyük kırlangıçotu (Chelidonium majus), Papaveraceae familyasından Chelidonium cinsine ait bir türdür. Yabani ot gibi yayılan çok yıllık bir bitkidir. Herhangi bir parçası yaralandığında veya kırıldığında, turuncu-kırmızı, kan benzeri, sütlü bir özsu salgılar. Bu özsuyun rengi ve kıvamı mevsime, güneş ışığı miktarına ve yağış miktarına da bağlıdır.

A Nagy Fecskefű meg a Kis Fecskefű elnevezés, amely a „tudományos” latin nevében is megőrződött még Dioszkoridésztől származik (ha nem előbbről), csaknem 2000 éves. Igazán csak a virágok virító sárga színe oly nagyon hasonlatos, rendszertanilag igen távoliak. Az antik világ Kis Fecskefűve a Salátaboglárka (Ranunculus Ficaria újabban Ficaria verna), amelynek zsenge leveleit – amelyek még nem tartalmazzák a bőrt és nyálkahártyát izgató protoanemonint – és ritkábban virágait (is) nálunk tavaszi zsenge salátának is eszik. Izlandon bevett népi eledel volt a szkorbut – azaz a C-vitamin hiánya’nak megelőzésére… Talán a rikító sárga virágán túl a közös e két különböző Fecskefűben, hogy mindkettő jó a szemölcsök ellen. A „Kis Fecskefű” megvastagodott gyökereinek nedve használható a szemölcs ellen, míg a „Nagy Fecskefű”-nek a kibuggyanó teje-vére. 

„Bilimsel” Latince adında korunan Büyük Düğün Çiçeği ve Küçük Düğün Çiçeği adları, neredeyse 2000 yıl öncesine ait (hatta daha erken) Dioscorides’ten gelmektedir. Gerçekte, sadece çiçeklerin açan sarı rengi o kadar benzerdir ki, taksonomide çok uzaktırlar. Antik dünyanın Küçük Düğün Çiçeği, henüz cildi ve mukoza zarlarını tahriş eden protoanemonin içermeyen hassas yaprakları ve daha nadiren çiçekleri (ayrıca) ülkemizde ilkbahar salatası olarak yenilen Salata Düğün Çiçeği (Ranunculus Ficaria, daha yeni adıyla Ficaria verna). İzlanda’da iskorbüt hastalığını (yani C vitamini eksikliğini) önlemek için popüler bir halk yemeğiydi… Belki de parlak sarı çiçeklerinin ötesinde, bu iki farklı Düğün Çiçeğinin ortak noktası, ikisinin de siğillere iyi gelmesidir. „Küçük Kırlangıçotu”nun koyulaşmış kökünün suyu siğillere karşı kullanılabilirken, „Büyük Kırlangıçotu”nun sızan sütlü kanı siğillere karşı kullanılabilir.

Művelődéstörténeti érdekesség, hogy e rikító kis sárga virág, a Salátaboglárka (Ranunculus ficaria), azaz a Kis Fecskefű, az angol pilewort William Wordsworth angol költő három költeményének is ihletője volt.

Kültür tarihi açısından, bu parlak sarı çiçeğin, Küçük Kırlangıç otu veya Basur otu, İngilizce Pilewort‘un, İngiliz şair William Wordsworth’ün üç şiirine ilham kaynağı olması ilginçtir.

Azt pedig, hogy e két sárga virág mennyire összefonódott a „Fecskefű” nevében, jól példázza, hogy Wordsworth halála után a Grasmere-i Szent Oszvald templomban a síremlékére tévedésből Kis Fecskefű (Ranunculus Ficaria) helyett vérehulló fecskefűből azaz a Nagy Fecskefűből (Chelidonium maius) lett a véset.

Bu iki sarı çiçeğin isminde ne kadar iç içe geçtiği, Wordsworth’ün ölümünden sonra Grasmere’deki St. Oswald Kilisesi’ndeki mezar taşındaki yazının yanlışlıkla Küçük Kırlangıçotudan (Ranunculus Ficaria) Büyük Kırlangıçotuya (Chelidonium maius) yaptılar / dönüşmesiyle açıkça ortaya konmuştur.

A Salátaboglárka (Ranunculus Ficaria) törökül Basur Otu. A törökben ez ‘aranyérfű’ néven értelmezhető. Sem a magyarban, sem a törökben e két növény – Nagy Fecskefű (Chelidonium majus) meg Kis Fecskefű (Ranunculus Ficaria) – elnevezésében nincsen hasonlat, vagyis nem él a téveteg ó-görög(ös) párhuzam.

Sarı düğün çiçeği (Ranunculus Ficaria), Türkçe Basur Otudur. Türkçede hemoroid otusu olarak yorumlanabilir. Bu iki bitkinin – Kırlangıçotu (Chelidonium majus) ve Basur Otu (Ranunculus Ficaria) – Macarca veya Türkçe isimlerinde hiçbir benzerlik yoktur; bu da aralarında yanlış bir Yunanca paralellik olmadığı anlamına gelir.

Tasnádi Edit és Kakuk Zsuzsa Török-Magyar Nagyszótárában :
Edit Tasnádi ve Zsuzsa Kakuk ve Benderli Gün ve Gülen Yılmaz’un Türkçe-Macarca Sözlüğünde:

Basur ve Basur otu burada basurotu girişi, bugüne kadarki en büyük Türkçe-Macarca Sözlükten alınmıştır – sayfa 55’da

A salátaboglárka vagyis a régi Kis Fecskefű (Ranunculus Ficaria) aranyér elleni használata régi keletű, de talán eggyetlen nyelv sem nevezi erről, ill. nem adja nevét e hasznosságáról…

Basur otunun (Ranunculus Ficaria) basura (hemoroid) karşı kullanımı çok eskilere dayanır, ancak belki de hiçbir dilde bundan söz edilmez, yani bu faydasına bir ad verilmez.

Pedaniosz Dioszkuridész (Πεδάνιος Διοσκουρίδης, vagy latinul: Pedanius Dioscurides) Anazarba (Aνάζαρβος) városában született, Kilikia vidékén, a mai Törökország területén Kr. u. 10 / 40 körül majd Kr. u. 90 körül húnyt el. A Római Birodalomban volt görög (katona)orvos gyógyszerész, növenyész (botanikus) és szakíró, a természetes eredetű gyógyszerek tudományának atyja. A pharmakognószia vagy (sokkal) pongyolábban farmakognózia a ‘gyógyszer’ jelentésű φάρμακον [ejt : pharmakon] meg a ‘tudás’ jelentésű γνῶσις [ejt : gnószisz] összevonásából lett.

Pedanios Dioskurides (Πεδάνιος Διοσκουρίδης), ya da Latince: Pedanius Dioscurides yaklaşık MS 10/40 yılında, günümüz Türkiye sınırları içindeki Kilikya bölgesindeki Anazarba (Aνάζαρβος) şehrinde doğmuş ve yaklaşık MS 90 yılında ölmüştür. Roma İmparatorluğu’nda yaşamış Yunan (askeri) hekim, eczacı, botanikçi ve yazardır; doğal tıp biliminin babasıdır. Farmakognozi veya daha genel anlamıyla farmakognozi, ‘ilaç’ anlamına gelen φάρμακον [telaffuzu: pharmakon] ve ‘bilgi’ anlamına gelen γνῶσις [telaffuzu: gnosis] kelimelerinin birleşiminden oluşmuştur.

Dioszkuridész a De materia medica azaz a Περὶ ὕλης ἰατρικῆς, [ ejt : Peri hülész iatrikész ], magyarul Az orvosi anyagokról címzetű öt kötetes mű szerzője. Ez a hellén enküklopedia pharmakopeia azaz pongyolatinkodóbban gyógyszertani enciklopédia a gyógynövényekről meg az azokból készült termékekről több, mint 1500 éven át széles körben olvasott mű volt. Csaknem 2000 éven át Dioszkuridész volt a növényi orvosságok leg(el)ismertebb szakértője a Földön. Dioszkuridész nem csak növények sorának neveit örökítette ránk, de azok gyógyászati fölhasználási körét is meghatározta csaknem 2000 esztendőre.

Dioscorides, De materia medica; veya Περὶ ὕλης ἰατρικῆς [telaffuzu: Peri hülés iatrikés] adlı beş ciltlik eserin yazarıdır. Tıbbi bitkiler ve ürünleri üzerine yazılmış bu Yunan ansiklopedisi, daha basit bir ifadeyle, bir farmakoloji ansiklopedisi olup, 1500 yıldan uzun süredir yaygın olarak okunan bir eserdir. Dioscorides, yaklaşık 2000 yıl boyunca dünyadaki en tanınmış bitkisel ilaç uzmanıydı. Dioscorides, bize sadece bir dizi bitkinin adını aktarmakla kalmamış, aynı zamanda yaklaşık 2000 yıl boyunca tıbbi kullanımlarını da tanımlamıştır.

A(z ó)hellén χελῑδόνῐον gyöke a χελιδών [ejt : khelidṓn] a ‘fecske’ +‎ -ιον [ejt : -ion] kicsinyítőképzővel.

A(z ó)hellén χελῑδόνῐον [ejt : khelídonion] (τό χελι_δ-όνιον) főnév (birtokosa χελῑδονῐ́ου); 2. rag(ozási )rend, jelentése :

1. Vérehulló fecskefű (Chelidonium majus) avagy vér(e)hull(at)ófű, vérefolyófű, vérejárófű, vérrelharmatozó (fű). – Chelidonium majus, Thphr.HP7.15.1, Ath.15.684e; / χελῑδόνῐον τὸ μέγα Dsc.2.180. – németül Das Schöllkraut, angolul greater celandine, éírül meg gharra bhuí…
2. Salátaboglárka (Ranunculus ficaria, újabban Ficaria verna), χελῑδόνῐον τὸ μικρόν, Id.2.181. – törökül Basur Otu, angolul pilewort, németül Das Scharbockskraut auch Feigwurz, oroszul Чистя́к весе́нний, или Лю́тик весе́нний, észtül Kanakoole [ejt : kanakóle], erzául meg Тундонь верькс тикше [ejt : tundony berksz tikse]…
3. kisfecske, fecskince (Sz.), fecskefióka Gal.14.386.
4. egy fehér szöllőfajta meg a bora – ἄμπελος λευκή, Id.4.182.

Antik Yunanca χελῑδόνῐον [telaffuz: khelidṓnion] kelimesinin kökü χελιδών [telaffuz: khelidṓn] Kırlangıç; +‎ -ιον [telaffuz: -ion] şeklindedir ve küçültülmüş hali vardır.
Antik Yunanca χελῑδόνῐον [telaffuz: khelídonion] (τό χελι_δόνιον) bir isimdir (sahip χελῑδονῐ́ου); 2. çekim,
anlamı:

1. Göksel kırlangıçotu (Chelidonium majus) – Türkçe Kırlangıçotu. – Chelidonium majus, Thphr.HP7.15.1, Ath.15.684e; / χελῑδόνῐον τὸ μέγα Dsc.2.180.

2. χελῑδόνῐον τὸ μικρόν Ranunculus Ficaria, Id.2.181. – Türkçe Basur Otu, İngilizce pilewort.

3. Küçük kırlangıç, kırlangıç ​​yuvası Gal.14.386.

4. bir beyaz üzüm çeşidi ve şarabı – ἄμπελος λευκή, Id.4.182.

Az (ó)hellén χελῑδόνῐον szónak Vérehulló fecskefű (Chelidonium majus) jelentésében érdekes módon még két másik váltóneve (hellénkedőn szünonümája) is ösmeretes. Az ἐλῠ́δρῐον [ejt : elüdrion] talán eggy másik, vagy talán a rég(ebb)i nevét örökíthette meg nekünk. Az ὀθόννᾰ [ejt : othonna] már ennél érdekesebb, hiszen ez már nem csak a vérehulló növényt jelenti, de az abból készítette italt is… Sőt más hasonló főzeteket is…

İlginçtir ki, kırlangıçotu (Chelidonium majus) anlamına gelen (Eski) Yunanca χελῑδόνῐον kelimesinin, Yunancada eş anlamlı iki alternatif adı daha vardır. ἐλῠ́δρῐον [telaffuzu: elüdrion], bize aktarılan başka bir veya belki de daha eski adı olabilir. ὀθόννᾰ [telaffuzu: othonna] ise daha da ilginçtir, çünkü sadece kırlangıçotu bitkisini değil, aynı zamanda ondan yapılan bir içeceği de ifade eder… Aslında, buna benzer başka karışımlar da vardır…

A világ legtöbb nyelvében ma is Dioszkuridész névajánlásának, a „Nagy Fecskefű”-nek fordításait használják. Törökül is a dioszkuridészi tükör, Kırlangıç otu kifejezés él „fecskefű” jelentésben.

Dünyadaki çoğu dil hâlâ Dioscurides’in isim önerisi olan Büyük Kırlangıç otu‘nun çevirisini kullanıyor. Türkçede ise kırlangıçotu; anlamına gelen Dioscurides aynası Kırlangıçotu da mevcut.

Tasnádi Edit és Kakuk Zsuzsa Török-Magyar Nagyszótárában :
Edit Tasnádi ve Zsuzsa Kakuk ve Benderli Gün ve Gülen Yılmaz’un Türkçe-Macarca Sözlüğünde:

De hogy hol is van az a fecske ? A fecskefű név a magyarban legalább belső zenével (alliterációval) ered meg, de ez más nyelvekben nem föltétlenül elmondható… Sőt ! Ez talán csak a magyarban mondható.

Peki ya kırlangıç ​​nerede? Kırlangıçotu ismi en azından iç müzikle (aliterasyon) Macarcadan ‘Fecskefű’ geliyor, ancak bu diğer dillerde söylenemez… Aslında! Bu belki de sadece Macarcada söylenebilir.

A törökben e két sárgavirágú fű teljesen két különböző gyógynevén él. Míg a kisebbik az ‘aranyérfű’ nevén Basurotu [ejt : baszurotu] szakít az európai hagyományokkal, a nagyobbik a nevében követi azokat. A török kırlangıçotu jelentése tisztán ‘fecskefű’, tükörfordításnak tetszik, vélhetően a hellén hagyomány nyomán, azazhogy az Anazarbai Dioszkuridész kilikiai nyomain…

Tasnádi Edit és Kakuk Zsuzsa Török-Magyar Nagyszótárában :
Edit Tasnádi ve Zsuzsa Kakuk ve Benderli Gün ve Gülen Yılmaz’un Türkçe-Macarca Sözlüğünde:

Ázeriül a Böyük dəmrovotu, más következetességgel a Nagy Bőrbajfű néven fordítható. A qazaqul Үлкен сүйелшөп [ejt: Ülken szüjelsöp] meg …

Azericede Böyük dəmrovotu veya farklı bir tutarlılıkla Büyük ekzema otu olarak çevrilebilir. Kazakçada Үлкен сүйелшөп [telaffuzu: Ülken süyelşöp] …

Az orosz Чистотел [ejt : csisztatyél] teljesen kilóg a sorból. A jelentése ‘test tisztító‘. Már a nevéből is következtethető, hogy nem helyi, hanem inkább rendszer-szemléletű teljes test kezelésre használják. Ez persze nem csak az orosz kultúrkörre jellemző. A magyar Erdélyben is készítenek főzetet, teát belőle. Magam a Kolozsvár melletti Szent-György-falván találkoztam igen jó karban élő magyar öreg emberrel, aki azzal büszkélkedett, hogy csaknem minden nap issza a fecskefű főzetét…

Rusça Чистотел [telaffuzu: çistatyel] kelimesi tam anlamıyla göze çarpıyor. Anlamı vücut temizleyici. Adından da anlaşılacağı gibi, lokal olarak değil, tüm vücudu kapsayan sistemik bir tedavi olarak kullanılıyor. Elbette, bu sadece Rus kültür çevresine özgü bir durum değil. Macar Transilvanyasında da kırlangıçotundan bir kaynatma ve çay yapılır. Kolozsvár yakınlarındaki Szent-György köyünde, neredeyse her gün kırlangıçotu kaynatması içtiğini övünen, çok varlıklı bir Macar yaşlıyla tanıştım…

Hellénül szólva meg īrva / Yunanca konuşma ve yazma :

Το Χελιδόνιον το μέγα (Chelidonium majus), κοινώς γνωστό ως χελιδονόχορτο και δοντόχορτο είναι ένα ποώδες πολυετές (perennial) φυτό, το μόνο είδος του γένους Χελιδόνιον (Chelidonium). Είναι εγγενές στην Ευρώπη και τη δυτική Ασία και εισήχθη ευρέως στη Βόρεια Αμερική.

Ενώ το Χελιδόνιον (Chelidonium) ανήκει στην οικογένεια των Παπαβερίδων (Papaveraceae), η συκόρριζα η εαρινή, το κοινό ζοχαδόχορτο, σφουρδάκλα ή σφουρδακύλα, η οποία, κατά τον Γεννάδιο, είναι το «μικρόν χελιδόνιον» του Διοσκουρίδη, ανήκει στην οικογένεια των Βατραχιίδων ή Ρανουγκουλίδων (Ranunculaceae).

Kırlangıç otu (Chelidonium majus), gelincikgiller (Papaveraceae) familyasına ait, geleneksel halk hekimliğinde uzun yıllardır kullanılan otsu bir bitkidir. Genellikle sarı çiçekli, 30-90 cm boylarında, çok yıllık bir bitki olan kırlangıç otu, özellikle Avrupa, Asya ve Kuzey Afrika’da doğal olarak yetişmektedir.

Kırlangıç Otu Nedir? Kırlangıç Otunun Faydaları

Kırlangıç otu, Avrupa ve Asya kökenli çok yıllık bir bitkidir. Tarihi antik çağlara kadar uzanan bu bitki, alternatif tıpta yaygın olarak kullanılır. Sarı çiçekleri ve sütümsü özsuyu ile tanınır. Geleneksel olarak cilt sorunları, sindirim problemleri ve karaciğer sağlığı için tercih edilir. Antiinflamatuar ve antimikrobiyal özellikleri sayesinde, özellikle siğil tedavisinde popülerdir. Ancak, içeriğinde bulunan alkaloidler nedeniyle dikkatli kullanılmalı ve aşırı tüketiminden kaçınılmalıdır. Modern bilim, kırlangıç otunun potansiyel faydalarını araştırmaya devam etmektedir, ancak kullanmadan önce bir uzmana danışılması önerilir.

A magyar műveltségben ma már szinte csak a bőr szemölcseinek a kezelésére használják. E működésében igen hatásos. A bőrgyógyászati rendelőkben bevett fagyasztásnál a saját tapasztalatom szerint nem csak sokkal kíméletesebb, de sokkal biztosabb módja is a szemölcsirtásak. Három alapos beitatás általábanvégleges gyógyulást okoz (fájdalommentesen). Magam az orvosi rendelőm kertjében is tartok vérehulló fecskefüvet, ami nem okoz nagy gondot, hiszen szintegyomként nő. Leginkább csak arra kell ügyeljek, hogy mások ki ne gyomlálják. A szemölcsös betegeimet ott helyben kezelem az aranyvérűfű nedvével. Máshogy nem is igen lehet, mert álltában beszárad, azazhogy bealvad az arany vére…

Macar kültüründe artık neredeyse sadece siğillerin tedavisinde kullanılıyor. Etkisi oldukça etkili. Kendi deneyimime göre, dermatoloji kliniklerinde kullanılan dondurma yönteminden çok daha nazik ve aynı zamanda çok daha güvenli bir siğil giderme yöntemi. Üç kapsamlı uygulama genellikle kalıcı (ağrısız) bir iyileşme sağlıyor. Ayrıca muayenehanemin bahçesinde kan emici Kırlangıçotu bulunduruyorum ve yabani ot gibi büyüdüğü için pek sorun yaratmıyor. Çoğunlukla başkalarının onu ayıklamamasını sağlamam gerekiyor. Siğil hastalarımı yerinde altın kanlı Kırlangıçotunun suyuyla tedavi ediyorum. Başka türlüsü mümkün değil çünkü kuruyor, yani altın kan pıhtılaşıyor…

A törököknél szemölcs elleni használatáról nem tudok.
Érdekes, hogy a törökök szinte csakis szem(betegségek)re használják.
Bár általános méregtelenítő hatása is föl-fölbukkan…

Türkler arasında siğillere karşı kullanımı hakkında bir bilgim yok.
Türklerin neredeyse sadece göz (hastalıkları) için kullanması ilginç.
Genel detoks etkisi de zaman zaman ortaya çıksa da…

A vakságot okozó vitája meg még érdekesebb !
A török népi gyógyászat szerint a legelterjedtebb, hogy élesíti a látást :

Körlüğe neyin sebep olduğu konusundaki tartışma ise daha da ilginç!
Türk halk hekimliğine göre en yaygın olanı, görmeyi keskinleştirmesidir:

Magyarországon senkinek nem jutna ma eszébe a szembe tenni. Sőt ! Ez külön tiltja minden gyógynövényes könyv és tanfolyam.
Ellenben csodálatosan hatékony a szemölcsök irtásában. A bőrgyógyászati fagyasztás vagy égetés a nyomába nem ér… Betegeim szemölcseit gyakran magam kezelem le. Ha a kezükön van, úgy a lelkükre is kötöm, a szemükbe ne nyúljanak vele !

Macaristan’da bugün kimse onu gözlerine sürmeyi düşünmez. Hatta!
Bu, tüm bitkisel kitap ve kurslarda açıkça yasaklanmıştır.
Öte yandan, siğilleri yok etmede inanılmaz derecede etkilidir.
Dermatolojik dondurma veya yakma onunla boy ölçüşemez…
Hastalarımın siğillerini genellikle kendim tedavi ederim. Ellerinde varsa, gözlerine temas etmemeleri için onları ruhlarına da bağlıyorum!

De miben is rejlik a hatása ?
Számos ritka méreganyag, ill. gyógyanyag (alkaloida) rejlik benne.
Ezek közül a legnevesebb a hellén nevéből származó khelídonin vagy anglo-latinkodón chelidonin(e). Magam természetesen a Dioszkuridész meg más források alapján megörökített eredeti görög gyökhöz igazítva hosszú í-vel írom és ejtem is.
Ez anyag az acetylkholineszteráz meg butyrylkholineszteráz gátló hatása révén fejti ki áldásos tevékenységét.

Peki etkisi nedir?

Birçok nadir toksin ve tıbbi madde (alkaloid) içerir.
Bunların en ünlüsü, Yunanca isminden gelen chelidonine veya Anglo-Latince kodon chelidonine’dir. Elbette, Dioscorides ve diğer kaynaklarda korunan orijinal Yunanca köküne uygun olarak, uzun í ile yazıyor ve telaffuz ediyorum. Bu madde, asetilkolinesteraz ve bütirilkolinesteraz üzerindeki inhibitör etkisiyle faydalı etkisini gösterir.

De ím a khelídonin 6-os gyűrűje színesebben…

Ama işte kelidoninin 6 halkası daha renkli…

Egy magyar tanulmány szerint e csodás méreg még a melanoma avagy a festtenyfene (Sz.) sejteket is megállítja… khelídonin-sanguinarin-khelerüthrin (chelidonine-sanguinarine-chelerythrine) kombinációban…

Macaristan’da yapılan bir araştırmaya göre, bu mucizevi zehir, chelidonine-sanguinarine-chelerythrine kombinasyonunda melanom hücreleri bile durduruyor…

Forrásaim

1.  fecskefű Chelidonium majus. In Dr. Csapody Vera – Dr. Priszter Szaniszló: Magyar növénynevek szótára. Lektorálta: Dr. Kárpáti Zoltán és Dr. Jolsvay Alajos. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó. 1966. 58. o. ISBN nélkül
2.  Vörös Éva: A magyar gyógynövények neveinek történeti-etimológiai szótára. A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai, 85. sz. (2008) 444. o. ISSN 1588-6433 Hozzáférés: 2016. április 12. Debrecen, ISBN 978-963-473-084-2, (PDF)
3. Wictionary : χελιδόνιον
4. “χελιδόνιον”, in Liddell & Scott (1940), A Greek–English Lexicon, Oxford: Clarendon Press
   Henry George Liddell – Robert Scott. A Greek-English Lexicon. revised and augmented throughout by. Sir Henry Stuart Jones. with the assistance of. Roderick McKenzie. Oxford. Clarendon Press. 1940.
5. χελιδόνιον in Bailly, Anatole (1935), Le Grand Bailly: Dictionnaire grec-français, Paris: Hachette
6.  Gyógy- és aromanövények. Szerk. Bernáth Jenő. 3. átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 2000. 240–242. o. ISBN 963-9239-96-8
7.  Vérehulló fecskefű [Chelidonium majus]. In Galambosi Bertalan: 88 színes oldal a fűszer- és gyógynövényekről. A színes felvételeket Wenszky Béla készítette. Lektor: Dr. Dános Béla, Dr. Hornok László. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó. 1983. 87. o. = 88 színes oldal (ISSN 0230-2845), ISBN 963-231-455-7
8.  Fecskefű. In Rápóti Jenő – Romváry Vilmos: Gyógyító növények. Az ábrák Csapody Vera, a borító Urai Erika munkája. Hetedik, változatlan kiadás. Budapest: Medicina Könyvkiadó. 1983. 130–130. o. ISBN 963-241-190-0 (Ez a könyv az 1977-ben megjelent ötödik kiadás fényképmelléklet nélküli változatlan kiadása.)
9. Chelidonium majus L.. In Rácz Gábor – Rácz-Kotilla Erzsébet – Dr. Szabó László Gy.: Gyógynövények ismerete: A fitoterápia és az alternatív medicina alapjai. Műtárgyfotók: Fáryné Szalatnyay Judit. Növényfotók: Dr. Babulka Péter. Budapest: Galenus Kiadó. 2012. 187–188. o. = Galenus könyvek, ISBN 978-963-7157-29-5
10.  D. Frohne and H. J. Pfander (2004): Poisonous Plants, Manson Publishing Ltd; 2nd Edition ISBN 978-1-874545-94-1
11.  Vérehulló fecskefű Chelidonium majus. In Horst Altmann: Mérgező növények – Mérgező állatok. Fordította: Dr. Szabó László Gy. Szakmailag lektorálta: Nagy Sándor Tibor, Dr. Németh Imre. Debrecen: Lícium-Art Könyvkiadó- és Kereskedelmi Kft. 1993. 18–19. o. = Lícium könyvek, ISBN 963-8030-05-4
12. Kemény-Beke, Ádám; Aradi, János; Damjanovich, Judit; Beck, Zoltán; Facskó, Andrea; Berta, András; Bodnár, Andrea (2006). „Apoptotic response of uveal melanoma cells upon treatment with chelidonine, sanguinarine and chelerythrine”. Cancer Letters. 237 (1). Elsevier BV: 67–75. doi:10.1016/j.canlet.2005.05.037. ISSN 0304-3835. PMID 16019128.
13. Alda Sigmundsdóttir: The little book of the Icelanders in the old days. Reykjavík: Enska Textasmiþjan. 2014. ISBN 978-9935-9177-6-8
14. Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest)

Magyar, ma „népies”-nek mondott nevei : aranyfű, arannyal versengő (fű), burján, cinadó, cinadónia, cinadóniafű, cinadónia(-)gódirc, gerentfű, gódavére, gódirc, kecsketej, kutyatej, mennyeiajándék, méreggyőzőfű, minden zárt feltörő (fű), nagy fecskefű, nagyobbik fecskefű, rántófű, sárga kutyatej, tejes burján, vasfű, vérehullófecske, vérehullatófű, vérhullatófű, vérefolyófű, vérehullófű, vérejárófű, veresellőfű, vereslőfű, vérrelharmatozó, vérrel harmatozó fű, versellőfű.

Kırlangıçotu

A törökben e két sárgavirágú fű teljesen két különböző gyógynevén él. Míg a kisebbik az ‘aranyérfű’ nevén Basurotu [ejt : baszurotu] szakít az európai hagyományokkal, a nagyobbik a nevében követi azokat. A török kırlangıçotu jelentése tisztán ‘fecskefű’, tükörfordításnak tetszik, vélhetően a hellén hagyomány nyomán, azazhogy az Anazarbai Dioszkuridész kilikiai nyomain… A törökben e két sárgavirágú fű teljesen két különböző gyógynevén él. Míg a kisebbik az ‘aranyérfű’ nevén Basurotu [ejt : baszurotu] szakít az európai hagyományokkal, a nagyobbik a nevében követi azokat. A török kırlangıçotu jelentése tisztán ‘fecskefű’, tükörfordításnak tetszik, vélhetően a hellén hagyomány nyomán, azazhogy az Anazarbai Dioszkuridész kilikiai nyomain…

Ez még fordítatlan…