A Kök Türük Kagánságot avagy az első Türük Birodalmat – áltudományosan új-magyar mással-hangzótorlasztó és/mert újtörökködő errőlködéssel Türk Birodalmat – a türükök hozták létre. Maguk nevezték meg írták magukat türüköknek, így a nevük sok vitát nem érdemel.
Bumin kagán a fivérével, Isztemivel 551-ben, amikor a türükök legyőzték addigi uraikat, az „ó-avarok”-nak vagy „ázsiai avarok”-nak is mondott zsuanzsuanokat a még egészségesen sokszínű (a kinofasiszták szerint „széttagolt”) Kína egyik állama, a Nyugati Vej szövetségében.
Az 552-ben meghalt Bumin után rövid ideig idősebb fia, Kolo kagán, majd ifjabb fia, Mugan kagán (552-572) uralkodott, aki a Nagy Türük Birodalmat megalapozta, uralma alá hajtotta a kitájokat, a fehér hunokat (heftalitákat) meg a qirgizokat is, amíg a nagybátyja, Isztemi nyugatra vezetett hadjáratokat a Selyemút fölötti ellenőrzés végett.
Törökül szólva : Göktürk Kağanlığı (Göktürkçe: 𐱅𐰇𐰼𐰜; Türük, 𐰚𐰇𐰜:𐱅𐰇𐰼𐰜; Kök Türük, veya 𐱅𐰇𐰼𐰚; Türk, Çince: 突厥汗國; pinyin Tūjué hánguó), asıl ismiyle Türk Kağanlığı Göktürkler tarafından kurulmuş ve 552-744 yılları arasında Orta ve İç Asya’da hükümdarlık sürdürmüş bir Türk imparatorluğudur ve bozkırların ilk model devletidir. Asya Hun İmparatorluğu’ndan sonra „İkinci Büyük Devlet” lakabını almıştır.
UZAG²UG² : T²NGR²I : S¹R¹A : Y¹G¹Z : Y²R² : QIL¹NTQUD¹
Öze Kök Teŋіri asïra yaγïz Jer qïlïntaquda …
„Amikor a kék Ég meg a barna Föld teremtetett …”
Ch1902 (2008)
Ennek a birodalomnak a hagyatéka a legrégebbi türök nyelvemlék.
Ez a nyelvemlék az Orkhuni vésıratok (Sz.) betűkövein maradt fönn. Ezek a Bilge Kagan meg a Kül Tegin.
Sajátos betűkkel, az ó-türök vagy türük rovással azazhogy vésetīrással vagyis īrásvésettel (Sz.) őrzik egyben a türökök régi betűrendjét is… amihez talán érdemes lenne már végre visszatérniök…
Bilge Kağan Yazıtı’nın kopyası (Gazi Üniversitesi, Ankara) – Kızılsungur 2007
A könyvként olvasható betűkő törökül bitig taş vagy “Bitig Taşı” olykor betűskő “Bitigli Taş”. Szójátszibban Betűgőkő (Sz.) avagy a „betűvé lett kő” vagy a „könyvvé lett kő”. Igen ! Érdekes, hogy a magyar betű szó is eggybecseng a türök ‘īrás’ vagy ‘könyv’ jelentésű bitig szavával…
Orhun Yazıtları, Göktürk Yazıtları ya da Köktürk Yazıtları, Eski Türkçe (𐰆𐰺𐰴𐰣∶𐰖𐰔𐱃𐰞𐰺𐰃) olan, Türklerin bilinen ilk alfabesi olan Orhun alfabesi ile II. Köktürk Kağanlığı döneminde Göktürkler tarafından yazılmış yapıtlardır. Birçok kişi ilk Türkçe yapıt olarak bilse de ilk Türkçe yapıt Çoyr Yazıtıdır. Orhun Yazıtları Türkçenin tarihsel süreçteki gramer yapısı ve bu yapının değişimiyle ilgili bilgiler verdiği gibi Türklerin devlet anlayışı ile yönetimi, kültürel ögeleri, komşuları ile soydaşlarıyla olan ilişkileri ve sosyal yaşantısıyla ilgili önemli bilgiler içermektedir.
Bilge Kağan ve Kül Tigin yazıtlarını Yollıg Tigin yazmıştır. Yollıg Tigin aynı zamanda Bilge Kağan’ın oğludur. Yazıtlarda bu abidelerin sonsuzluğa kadar kalması temennisi ile „Bengü Taşlar” denmiştir.
Ajánlott olvasmány : Erdem, KONUR, „ORHUN YAZITLARINDA SOSYAL VE SİYASİ MESAJLAR„
Források
- David Keys : Katasztrófa – Hogyan változtatta meg egyetlen természeti csapás a világtörténelmet? Budapest: Vince Kiadó Kft. (2002). ISBN 963 9323 36 5
- Róna-Tas András : A honfoglaló magyar nép: Bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe. Budapest: Balassi. 1997. ISBN 963 506 140 4
- Harmatta János : Iráni nyelvek hatása az ősmagyar nyelvre, Honfoglalás és nyelvészet. Balassi Kiadó, Budapest, 71–83. o. (1997). ISBN 963-506-108-0
- Dobrovits Mihály : A nyugati türkök tíz törzsének kialakulása (Antik Tanulmányok XLVIII 2004)
- Dobrovits Mihály : A nyugati türkök első uralkodójáról (Antik Tanulmányok XLVIII 2004)
Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan szójavallataim
Erdem, KONUR, „ORHUN YAZITLARINDA SOSYAL VE SİYASİ MESAJLAR„
1:12:36 „Bozkırdan Dünyaya Yayılan İlk Türkler”.
Fletcher, Joseph (Haziran 1986). „The Mongols: Ecological and Social Perspectives”. Harvard Journal of Asiatic Studies. 46 (1): 11. doi:10.2307/2719074. ISSN 0073-0548.
Древние Тюрки (Drevnie Turki) [Eski Türkler] (Rusça). Lev Gumilev. ss. 22-25.
Lincoln, SF (1988). „A Tribute to Professor Donald Richard Stranks A.O.” Australian Journal of Chemistry. 41 (9): 1261. doi:10.1071/ch9881261. ISSN 0004-9425.
Baker, Robert L. (1 Ocak 1934). „The Turks Build a Nation”. Current History. 39 (4): 409-415. doi:10.1525/curh.1934.39.4.409. ISSN 0011-3530.
„Interpreters in Early Imperial China”. Across Languages and Cultures. 15 (1): 145-150. 1 Haziran 2014. doi:10.1556/acr.15.2014.1.9. ISSN 1585-1923.
Kim, Yong-Mun (30 Nisan 2013). „A Study on the Costume Culture of Xiongnu„. Journal of the Korean Society of Costume. 63 (3): 1-16. doi:10.7233/jksc.2013.63.3.001. ISSN 1229-6880.
Feng, Wei Sheng; Li, Hong Wei; Zheng, Xiao Ke; Chen, Sui Qing (Aralık 2007). „Two new megastigmane O-glucopyranosides from the leaves of Broussonetia papyrifera”. Chinese Chemical Letters. 18 (12): 1518-1520. doi:10.1016/j.cclet.2007.10.028. ISSN 1001-8417.
Güney, Sıla (7 Nisan 2017). „Ergenekon’dan Kağanlığa Türk Model Devleti Gök Türkler”. Tarih Kritik Dergisi. 3 (2): 6-11.