QUMUQ

QUMUQ – Önelnevezésük qumuq – eredete ismeretlen. Talán a ’Homokiak’ nyelve (Sz.).

A Q vagy a kis q már a latinban is a hátulképzett ká hangot jelöli.
Itt, az önnevükben pedig ez szerepel, ezért is használom illőn és következetesen. Qumuq alakban…

•A magyar „kumük” elnevezés az orosz forrásokból származik. Magyarnak a használata fölösleges és félrevezető.

•Lakóhelyük, Dagesztán, Kaszpi-tenger északi része, Derbent vidéke

anyanyelvi beszélői száma kb. 200 ezer fő)

•Kialakulásuk a mongol hódítással idekerült kipcsák törzsekkel és a dagesztáni őslakossággal hozható kapcsolatba

•Jelenlegi lakóhelyükre a XIV. sz.-ban érkeztek

•Közeli kapcsolatban állanak a karacsáj-balkár nyelvekkel

•Három nyelvjárásra oszlik a qumuq :

haszavjurti (északi), bujnaki (középső), hajdaki (déli)

1. Irodalmi nyelvük a szovjet forradalom után alakult ki, kezdetben arab írás, 1938 óta kürill(i) írás, alapja a déli nyelvjárás
2. A qumuq nyelv a történelmi szomszédai révén erős kaukázusi hatás alatt áll, sok mongol (khalmug?) elemmel …
3. Földrajzi közelsége miatt – a legközelebbi türök – az ázeri nyelv is nagy hatást gyakorol(t) rá…
4.  

A Qumuq hangtani (phonologiai) jellemzői

•i és ï előtt az –a-> -å-változás  arab jövevényszavakban à håli ’most’ kåγït’ papír’

• Asszimiláció nazális + gutturális esetén

qum. qanlï > qallï ’véres’

• o- nyílló hajlóhang(zó)ként (diphtongusként) jelenik meg :

qum. à uonda ’ott’; uot ’tűz’

• ÓT y-> kum. ǰ- (i környezetében eltűnik! azeri hatás?) ÓT yol ‘út’ > qum. ǰol; ÓT yaman> qumuq ǰamande ÓT yïlan‘kígyó’ > qum. ïlan; ÓT yiber-‘küld’ > kum. iber-
• ÓT k-> qumuq g- (azeri hatás?) ÓT kün‘nap’ > kum. gün; ÓT kiši ‘személy’ > kum. giši

• ÓT t-> kum. d- (azeri hatás?)
• ÓT tile-‘kíván’ > kum. dile-; ÓT tört ‘4’ > kum. dört
• Gyakoriak a geminált konszonánsok ullu (ázeri hatás?)‘nagy’; tazza ‘friss’; bezzek ‘láz’
• Jellemző a delabializáció

ÓT sön-‘kialudni’ > kum. sen–

• ÓT b-nazális után > kum. m-àOT ben’I’ > kum.men; OT bin-’toride’>  kum. min–
• ÓT aγ-/-aγ-/-aγ> kum. aw-/-aw-/-awÓT aγïz> kum. awuz; ÓT arïγ‘jó, szép’ > kum. årůwÓT taγ> kum. daw
• ÓT q-> kum. χ–ÓT qurt‘bolha
•  

• ÓT t-> kum. d-(azeri hatás?)

ÓT tile-‘kíván’ > kum. dile-; ÓT tört ‘4’ > kum. dört

Ajánlott olvasmány :

Kumuk – Qumuq – Kъумукъ тил – A Homok népe meg a nyelve