A turkologusok – türökészek vagy törökészek ?

Érdemes végre rendet tenni az alapfogalmak között a türökök meg a törökök világában is !

Először a beteges hangtorlódású türk-öt kiváltó türök meg a török viszonyát érdemes tisztázni.

A türök nyelvek világa a török-rokonkörű nyelveket öleli föl. Mindet.

A magyarban egy érdekes félreérthetőség, mely szerint a török nyelv a törökök által (Törökországban) beszélt nyelvet jelenti, míg a „török nyelvek” többesszámban a rokonságukba eső összes (többi) nyelv(ek)et (is) jelenti. A „török nyelvek” – megkülönböztetésül, a „türk” alakot (is) figyelembe véve – a magam javallata szerint a magyarba nem illő mássalhangzó torlódás nélkül ezek természetesen a „türök nyelvek”. Ez egy olyan nyelvcsalád, amely csaknem 30 nyelvből áll, az altáji nyelvnemzetségbe (nagy nyelvcsaládba) tartozik; Kelet-Európától Szabíriáig és „Nyugat-Kínáig” húzódó (orosz meg kínai megszállás alattı) területeken élő türök népek beszélik; összesen körülbelül 180 millióan. De hogy még nagyobb legyen a zűr: A legtöbben, a „török népek” – helyesebben „türök népek”– több, mint eggyharmada (mintegy 40%-a), a törökországi török nyelvet beszéli. Ezért is nevezem magam inkább „török rokonkörű”-nek vagy „türök”-nek ez utóbbi hatalmas halmazt…
Ím a színes terképük :

A magyarban tehát teljes nagy merítésben türökészekben, sekélyebb törökös merítéssel meg törökészek (Sz.) a turkologusok. A mai törökészek, nagyobb (ujguroktól gökogúzig húzott) merítésben türökészek (Sz.) – sajátosan latinkodó fennhéjázással turkologusok – többsége ma türökből meg törökből származtatná a magyart. Türök-rokonkörű szavainkat meg nyelvi elemeinket szánalmas szolgaian mind a türök-török nyelvekből származtatják. (Soha, véletlen sem fordítva !) Ahogyan az WambergerVámbéry a honi törökködés atyja is tette… Mindig csakis antimagyarul, szigorúan következetesen !

Vámbéry a türökös hasonlóságot megmagyarázni nem tudja, azazhogy a szokása szerint a törökből való származását sugallja „kiemelve természetesen, hogy a magyar nyelv keveréknyelv”. (A magyarság bölcsőjénél 6.o.) Ez a legkevésbé sem hízelgő a magyarra, de Vámbéry Wamberger fölkapaszkodott zsidóságát ismerve, ez a lekezelő héber fölsőbbség gesztusa a legkevésbé sem meglepő. Ma is hasonló tudománytalan héberkedések miatt oly sűrű a homály a Magyar Nyelvtudományunkban.

A latinkodó turkologus a mai rontott magyarban hosszú ó-val turkológus a törököt meg a görögöt is megcsúfolja eggyetlen szóban, eggyetlen rongymagyar szavában. Ha helyesen képeznénk a török türk meg a görög logosz tőből, úgy türkologosz lehetne helyesen, azazhogy következetesen…

Forrásaim :

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim

Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)

Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)

Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)

A magyarság bölcsőjénél. A magyar-török rokonság kezdete és fejlődése; Athenaeum, Bp., 1914 (6.,9. oldal)

Ajánlott olvasmány :

Vámbéry Ármin születése napján