A hellénkedőn pongyolatin etimológia mai magyar szakszóval szófejtés a nyelvészet egyik összetett ága, amely a (bármely) nyelv szavainak eredetével foglalkozik. Helyes hellén (koiné) ejtésében csakis etümologiá (ἐτῠμολογῐ́ᾱ). Így egy kicsit magyarítva a végi „a”-val (nem hosszú „á”-val ) magam következetesen, üpszilonos hellén-hűen eggyöntetűen etümologia alakban használom. Más nemzetek nyelvészetében az etümologia fogalom magában foglalja azt is, amit a magyar szakirodalomban külön szótörténetnek neveznek, de helyesebben szótörténettannak (Sz.) nevezhetünk. A szélesebb, nemzetközi értelemben vett etümologia a szavak alak(tan)i (formai) és jelentés(tan)i (szemantikai) fejlődésével is foglalkozik, ugyanakkor viszonyukat tanulmányozva más nyelvek azonos eredetű szavaival. Mivel az etümológiai kutatás korokon átívelő (diakhrónikus) tevékenység, az etümológia a történeti nyelvészet avagy a nyelvtörtén(ész)et ágának is tekinthető.
A szóeredettani, hellénkedőn az etümologiai kutatás addig a szóig megy, amelyet a tanulmányozott szó etümonjának nevezett alapszónak tartanak. Nemcsak a tudományágat nevezik etümologiának, hanem szűkebb értelemben magára a szó eredetére is használják („a szó etümológiája”), tágabban pedig etümonjának megállapítására és fejlődésének kifejtésére. Szótörténeti adatként az etümológus lehetőleg a szó a nyelvben való megjelenésének idejét is legalább hozzávetőlegesen megállapítja.
A hellén etümologia tudománynév alapja a koiné görög ἐτῠμολογῐ́ᾱ [ejt : etŭmologĭ́ā / etümologiá] f (genitivus ἐτῠμολογῐ́ᾱς) az első ragrendben.
Az e tudományt művelő személyt latinkodó végződéssel etümologusnak mondják, ha nem pongyolán ü-vesztenek etimológus alakban. Ennek görög gyöke az ἐτῠμόλογος [ejt: etŭmólogosz / etümologosz] m / f (neuter ἐτῠμόλογον) a második ragrendben. – etymologist
Az ógörög ἐτυμολογία [ejt : etümología] az ἔτυμον [ejt : etümon, “true sense”) meg a -λογία (-logía, “study or logic of”), from λόγος (lógos, “word; explanation”). Ebből alakult a latinos etymologia alak.
Az angol nyelv világterrorával a nemzetközi nyelvészeti irodalomban is elharapódzó anglonácizmus miatt érdemes az angol alakját is megtanulnunk : Etymology (/ˌɛtɪˈmɒlədʒi/ ET-ih-MOL-ət-jee) [ejt: etimolödzsi]. Lássuk a jó oldalát : Legalább a latinon az üpszilon átöröklődött az angolba is. A latinból az ófranci(a) ethimologie th-s hibája ethymologie formában került a középangolba.
Az etimológia tudománya több nyelvészeten kívüli tudományágra is támaszkodik. Ezek olyan földrajzi, történelmi, társadalmi, politikai, néprajzi, művelődéstörténeti tényezőket világítanak meg, amelyek hozzájárulhatnak az etimonok azonosításához. Másrészt az etimológiára támaszkodik a nyelvtudomány majd mindegyik ága, amelyek közvetlenül vagy közvetve folyamodnak hozzá. Ugyanakkor az etimológiai kutatások eredményei adalékokkal szolgálnak az előbbi tényezőkkel foglalkozó tudományágaknak.
Az etimológus munkája különösen összetett. Könnyebb, ha a tanulmányozott nyelv alapnyelve írásokban dokumentált, mint a latin nyelv az újlatin nyelvek esetében. Azonban nehezebb, ha az alapnyelv nem dokumentált, és különféle módszerekkel szükséges rekonstruálni az alapnyelvet, mint az urálinak is nevezett hungrofinn nyelvek esetében. Az erőfeszítések ellenére sok szó etimológiája ismeretlen.
Az etümológiai kutatások eredményei közzétett tanulmányokban és szótárakban találhatók. Vannak etimológiai szótárak, és olyan értelmező szótárak, amelyek röviden megadják a szavak etümológiáját is.
Ábrázolni is lehet szavak eredetét…

Az ‘anya’ szó az indeuróp nylvekben
Van a magyaron kívül más nyelv is, amely hajlamos a hellénkedés helyett a saját nyelvén emlegetni e tudományt. Ilyen pl. a török.
A gyök a törökben kök …
Ahogyan Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar Nagyszótárában ::

Innen az ‘eredet‘ értelmű gyök(ér) …

Ami pedig valamilyen eredetű az …

Így a szóeredettan mint tudomány neve :

A török kökenbilim szó szerint ‘gyöktan‘, kissé árnyaltabban magyarba plántálva ‘szógyöktan‘.
Etimoloji veya kökenbilim, sözcüklerin köklerini, hangi dile ait olduklarını, ne zaman ortaya çıktıklarını, ilk olarak hangi kaynakta kayıt altına alındıklarını, ses ve anlam bakımından geçirdikleri dönüşümleri inceleyen bilim dalıdır.

A ‘tudás’, avagy a ‘tudomány’ bilim szócikke a máig legnagyobb Török-Magyar Szótárban – 69. oldal
Etimoloji sözcüğü Türkçeye Fransızca aynı anlama gelen étymologie sözcüğünden geçmiştir ve Türkçede en eski kullanımı 1910’a tarihlenmektedir. Fransızca sözcük Eski Yunanca ετυμολογία (etymología) sözcüğünden alıntıdır. Bu kullanım Grekçe asıl, hakiki, gerçek anlamındaki έτυμον (étymon) köküne akıl, bilim, söz anlamlarındaki λόγος (lógos) ekinin eklenmesinden türetilmiştir. Dala Osmanlıcada ilm-i iştikak adı verilir.
Etimoloji uzmanları etimolog, kökenbilimci veya iştikakçı olarak adlandırılır.
De a finn is mindent finnít : sananselitysoppi vagyis ‘szóeredettan’.

Népi szófejtés – Nép-etümológia – Szóértelmesítés
A népetimológia olyan jelenség, amely során a beszélő számára ismeretlen, többnyire a nyelvbe nem régen került idegen szót vagy szócsoportot megváltoztat más olyan szó vagy szócsoport hatására, amelyből származónak hiszi valamilyen alaki, jelentésbeli vagy egyéb összekapcsolás lehetősége miatt. Ilyen, a nyelvtörténetben előfordult jelenségekkel magyarázható egyes sztenderd nyelvváltozati szavak alakja. Ez az alak általánosult, és meghonosodott az idő során a sztenderd kidolgozása előtt.
Egy ilyen klasszikus példa a Tisza-menti Timár falu eredet-magyarázata :
Amikor a népvándorlás során a szomszéd falu megalapítói megérkeztek, még nem volt neve ennek a falunak. De az érkezők csodálkozva kérdezték : Ti már itt vagytok ? Így lett a falu neve Ti-már …
Akármilyen bugyuta is ez a néveredet-fejtés, mégis éppen a képtelenségével mutat rá, milyen bátor hályogkovácsolás a népi szó(eredet)fejtés…
Forrásaim :
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I-IV. (Akadémiai Kiadó, 1967-1992) Teljes gép-szöveg itt : REAL-EODhttps://real-eod.mtak.hu › … Írta: L Radácsy · 1976 · Benkő, Loránd, ed. (1984)
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan szójavallataim …
- “ἐτυμολογία”, in Liddell & Scott (1940), A Greek–English Lexicon, Oxford: Clarendon Press
- ἐτυμολογία in Bailly, Anatole (1935), Le Grand Bailly: Dictionnaire grec-français, Paris: Hachette
- Encyclopedia Papyrus-Larousse (1963)
“etymology”, in The American Heritage Dictionary of the English Language, 4th edition, Boston, Mass.: Houghton Mifflin, 2000.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Etimol%C3%B3gia
One comment
Comments are closed.