Ez a három név mind eggy várost jelöl : Jaszi – Savgár – Türkisztán.
A Csagatáj nyelvben meg a perzsa világban Jaszı azaz یسی meg Savgar azaz شاوغر néven volt ismeretes ez a város.
Ahmed Jaszawi mester is e város یسی azaz Jaszı származása révén nyerte nevét …
Kozsa Ahmet Jaszavi sejk – szúfi költő, filozófus, a török népek szellemi atyja ebben a városban élt.
Kozsa Ahmet Jaszavi mauzóleuma – a 15. században Timur Lenk parancsára emelték. A mauzóleum csodálatosan szép udvaraival és templomaival a középkori építészet remekművének számít. Falai díszítésének eleganciája, a mennyezet növényi díszítése, színes mozaikjai és majolikái megragadóak.
Ma Turkistan (Kazakh: Түркістан, romanized: Türkıstan, pronounced [tʉrkɘ̆sˈtɑn]) is derived from the Turco-Persian phrase Hazrat-i-Turkistan (Chagatai and Persian: حضرت ترکستان, meaning „Saint of Turkistan”), which is in reference to Ahmad Yasawi, a prominent 11th-century poet and Sufi who was associated with and rested in this city.
Türkisztán Kazahsztán történelmi városainak egyike, régészeti emlékei a 4. századból származnak.
A középkori város romjai a Szir-darja délkeleti részén fekszenek. A középkor és a korai korszakok legnagyobb részében Jaszi (Iasi, csagataj és perzsa: یسی) vagy Savgar (Shavgar, csagataj és perzsa: شاوغر) néven volt ismert, a 16–17. század óta Türkisztán vagy Hazrat. Mindkettő a „Hazrati Türkisztán” címből származik, amelynek szó szerinti jelentése „a Szent Türkisztanból”, és Kozsa Ahmet Jaszavira, Türkisztán szúfi sejkjére utal, aki a 11. században élt, és a városban van eltemetve.
Turkesztán, orosz főkormányzóság orosz Közép-Ázsiában; magában foglalja Szir-darja, Szamarkand és Fergana vidékeket, összesen 665,962 km2 ter., 2.379,990 lak. (Pallasz)
A Turkesztán vagy más kiejtésben Turkisztán vagy Türkisztán név igen félrevezető. Már csak azért is, mert nagy területet meg e várost, mint annak központját is jelölte.
A Turkesztáni Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság a Vörös Terror azaz a Szovjetunió találmánya volt.
E terképre tekintve már valamelyest sejthető a nevezéktani kháosz :
Forrásaim / Kaynakça :
- Vámbéry Ármin : Vándorlásaim Közép-Ázsiában (???)
- „Turkesztán, | A Pallas nagy lexikona | Reference Library”. www.arcanum.com.
- https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%BCrkiszt%C3%A1n
- https://en.wikipedia.org/wiki/Turkistan_(city)
- https://en.wikipedia.org/wiki/Turkistan_Region
- https://commons.wikimedia.org/wiki/File:%D0%92%D0%B8%D0%B4_%D0%BD%D0%B0_%D0%B3%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4%D0%B8%D1%89%D0%B5_%D0%9A%D1%83%D0%BB%D1%8C%D1%82%D0%BE%D0%B1%D0%B5.jpg
- https://commons.wikimedia.org/wiki/File:SovietCentralAsia_1922-hu.svg
- Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
- (Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan (saját(os) alkotású) szójavallataim
Ajánlott olvasmány :
A Csagatáj nyelv
A Csagatáj (چغتای), avagy Turki, olykor Csagatáj Turki (Čaġatāy türkīsi) egy türök nyelv, amely hajdan széles Közép-Ázsiában igen elterjedt volt vala.