Szuddország – Ezen a napon vált (hivatalosan) függetlenné Dél-Szudán …
Dél-Szudán vagy teljes nevén a Dél-Szudáni Köztársaság (betegesen angolkodón : Republic of South Sudan) kelet-afri(kai) ország, a földrész legújabb állama, mely 2011 július 9.-én vált függetlenné Szudántól, amelynek – sok háborúság után – 2005 óta már önrendelkező (hellénkedőn autonóm) tartománya volt.
2011 január 9. és január 15. között népszavazást tartottak az országrész függetlenedéséről. A szavazatok túlnyomó részének átszámolása szerint a résztvevők 99%-a a déli országrész függetlensége mellett szavazott.
Az ENSZ 2011 július 14.-én, 193. tagországként vette fel tagjai közé. 2011 július 28.-án tagja lett az Afrikai Uniónak is.
Akad azonban számos gondja ennek az új országnak. Már a neve is problémás.
Szudán dél-szaharai vidékétől eltérően ez eggy egészen más világ. Nem is Szudán. Szudán sivatagos vagy félsivatagos meg füves-pusztás (szavannás) területével szemben Dél-Szudán területét füves-pusztákon (szavannákon) tűl füllerdők (trópusi erdők) meg mocsarak tarkítják.
Ez nem „Szudán”. Talán nem is eggy ország…
De lehetne népek szövetsége… föderációja… eggy Közép-Afrikai Eggyesült Államok
No persze Szudán ország neve is vélhetően innen származik. Így meglehet, hogy Észak-Szudánnak kell eggy új név ! Szudán, azaz Szuddország eggy hatalmas mocsárról nyerte a nevét.
Szudán fő folyója a Szőke Nílus, vagy szellemi rokkantak szavával a Fehér Nílus, amely hosszában szeli át mind a két országot. Mondhatnánk egyiptomi hasonlattal, hogy Szudán avagy Szuddország is a Níl(us) ajándéka …
Amíg nevében jobbat nem találunk Szuddország a nemzetközi nevében lehetne Szudántól megkülönböztetetten Szuddia ! (Sz.)
Az új ország fővárosa, Dzsuba (angolul Juba franciul Djouba) is e folyó mentén fekszik. A Szőke Nílus középső része igen elmocsarasodott, ez maga a Szudd. Neve talán az arab szadd ‘akadály’ szóból származik. A mocsárvidék egyike a világ legnagyobb vizes élőhelyeinek, valamint a legnagyobb lápi világ a Níl(us)-medencében.
Népi meg nyelvi színessége is világraszóló …
Map of the ethnic groups of South Sudan. Note that the Dinka area is noncontinuous.
Text size is not based on tribe importance, rather, the text is the size that best fits in the area
(Leviavery, 2020)
No de mi is lehet a hivatalos nyelve eggy nyelvileg ilyen sokszínű országnak ?
Ha ezt a nyelvi terképet alaposabban megnézzük támadhat némely ötletünk, sőt akár megindulhat pár megalapozottabb gondolatunk is… A legnagyobb létszámú nép a Dinka, amely közel 40 %-át teszi ki az ország lakosságának, vagy ott a Nuer nép, amely meg a 20 %-át. Talán ezek nyelve máris lehetne hivatalos, de akár csak helyileg hivatalos nyelv… Ez az ifjú Szuddországban nem így van. Ehelyett megy a parttalan agyalás valami másról…
Korábban Szudánnak önrendelkező (autonóm) tartományaként 2005-től belső alkotmányában szerepelt (Part 1, Chapter 1, No. 6 (2)) hogy az angol és az arab a hivatalos nyelvei. „English and Arabic shall be the official working languages at the level of the governments of Southern Sudan and the States as well as languages of instruction for higher education”.
A független Dél-Szudán kormánya eltávolította az arabot a hivatalos nyelvek sorából, így csak az angol maradt. (Part One, 6(2) of the transitional constitution of the Republic of South Sudan of 2011 states that „English shall be the official working language in the Republic of South Sudan”.)
A külpolitikárt felelős Laura Kasinof írta, hogy az angolt választották a Szudántól való távolodás céljával. Második hivatalos nyelvként a Szwahili azaz a Szuahéli befogadása mellett is kiáll Dél-Szudán a Kelet-Afri(kai) Közösséghez való közeledés jegyében. Na még talán ennek az utóbbinak lenne a legtöbb értelme … Kelet-Afrika saját nyelve ! Bár ez is arab-alapú … de legalább önálló, afri nyelv !
Ehhez képest ma is ott van és él a Dzsuba(i )arab, azaz egy helyi kreol nyelv amely lingua franca gyanánt azaz összekötő nyelvként szolgálja a népek közötti érintkezést a városok vidékén. Ezt körülbelül 1.45 millió ember érti. Egyébként a többiek meg 60 nyelven nem értenek szót egymással…
Ma még a hivatalos az Angol ! Így lesz a két helyi hódító – arab meg angol – nyelvéből a korábban kivonulté, a ma megengedőbbet játszóé mégis a hivatalos nyelv. Ez azonban nem megoldás ! Miért is kellene eggy régi kegyetlen gyarmatosító nyelvét makognia valakinek a saját anyanyelve helyett ?
Szuddország azaz hülyén szól(adoz)va Dél-Szudán azonban a gyarmati (hatalmi) játszadozás nyomán nyelvileg is igencsak nagy gondban van. Eggy ország három nyelvcsalád 68 vagy még több nyelvét beszéli…
Szuddország számos nyelvcsaládja a Nilo-Szaharai nyelvcsalád, meg a Niger-Kongói nyelvcsalád Adamawa-Ubangi ága. Nilo-Szaharai nyelvcsalád két itteni alcsaládja a Nilo-Szudáni meg a Közép-Szudáni, amelyek terképének tarkaságait értelmezhetjük itt alább :
A Nilo-Szaharai nyelvcsalád két ága a közép-szudáni meg a kelet-szudáni.
A leggyakoribb nyelv(ek) a Dinka (1.35 millió), a Nuer (740,000), a Bari (595,000), meg a Zande (420,000), amelyek a népesség 60%-át teszk ki. További nagyobb népesség által tudott (őslakos) nyelvek a Murle, a Luo, a Ma’di meg az Otuho.
Hogyan ért szót három nyelvcsalád 3 nyelve ? Úgy mint a Finn a Franci(a) meg a Héber, vagy úgy mint az Észt, az Olasz meg az Arab ! Vagyis… Sehogy ! Nemcsak a szókészlet, de még a nyelv(ek) szerkezeti rendszere is egészen eltérő…
De eggymás értésében talán találóbb a hasonlat : mint az Orosz, a Finn meg a Franci(a) !
Ősi nyelvek kihalása
1950 óta legalább 3 Szuddországi azaz hülyén szólva Dél-Szudáni nyelv halt ki.
A Togojo, a Mittu meg a Homa. A még élő nyelveket 68-nak számlálták, amelyekből 17 már ma is veszélyeztetett. (Ethnologue) A Boguru nyelvet már csak szertartási (ceremoniális) körülmények között használják. Az Aja meg a Mangajat nyelvet már csak öregek beszélik és ritkán használják.
A közép-nyugati Banda, Indri, meg a Nyalgulgule már csak az öregek körében beszélt nyelv, amelynek az ifjabb, a gyermeknevelő nemzedékei már csak értik a szüleik nyelvét de gyakorlatilag nem beszélik… Másik 9 nyelvről is elmondható, hogy a gyermekeknek már nem adják át a szülők… A Bonga meg a Lokoja nyelvet minden nemzedék beszéli, de mégis rohamos a nyelvelhagyás, avagy a nyelvvesztés…
Egészen érdekes Dél-Szudán vallási terképe is…
Természetesen a ritka Nyelvek (tulajdon)neveit teljesen tudatosan írom Nagy Betűvel.
Több európai kultúrnép is így tesz. Hozzánk, Magyarokhoz is ez illik…
Forrásaim :
- Güldemann, Tom (2018). „Historical linguistics and genealogical language classification in Africa”. In Güldemann, Tom (ed.). The Languages and Linguistics of Africa. The World of Linguistics series. Vol. 11. Berlin: De Gruyter Mouton. pp. 299–308. doi:10.1515/9783110421668-002. ISBN 978-3-11-042606-9. S2CID 133888593.
- The Interim Constitution of Southern Sudan, 2005 Archived
- „The Transitional Constitution of the Republic of South Sudan, 2011”. Government of South Sudan. Archived from the original on 21 July 2011. Retrieved 12 July 2011.
- „At a Glance”. Official portal. Government of Southern Sudan. 12 July 2011.
- Kasinof, Laura (2018-11-14). „For South Sudan, It’s Not So Easy to Declare Independence From Arabic”. Foreign Policy. Retrieved 2020-05-22.
- Ethnologue, Sudan
- Language of Instruction Country Profile South Sudan, United States Agency for International Development
- https://fr.wikipedia.org/wiki/Nil_Blanc
- https://en.wikipedia.org/wiki/South_Sudan
- https://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A9l-Szud%C3%A1n
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim, mondolataim …
Ajánlott olvasmány :
