Frízek meg a nyelvük

A frízek eredetileg a Fríz-szigeteken meg a partokon élt-élő germán nép, amely a németalföldi és a ma nyugati német területekről hajdan kiszorította onnan a keltákat. 2000 éve nagyjából ugyanott élnek. Saját Országhoz még sincsen joguk a mai „művelt” Európában…

Ma a fríz nyelv három egymástól jól elkülöníthető nyelvjárása végjátékában haldoklik holland, német meg dán megszállás alatt… Még a nevük is tájaik szerint más-más. Nyugaton Friezen, északon Fresen, a ma német belvidéken Fräisen (Sater).

Friszií meg Frisziavonész

A római kor történetírói a frízeket a germán törzsek között emlegették. A római terjeszkedés ellen Kr. u. 28-ban a frízek szerződést kötöttek Rómával, de 16 évvel később, amikor az adóterhek túlságosan magasak lettek, végeztek a kiküldött adószedőkkel és vereséget mértek a büntetésükre kiküldött római seregre. A rómaiak ismerték és tisztelték frízeket, több szerző is említette őket.

A Római Birodalom térképe Hadrianus (117-138) uralkodása alatt. Északi, Oceanus Germanicus partokon a **Frisii** nevű germán törzs.
A barbár népek nevei Tacitus nyomán (Andrein, 2009)

Tacitus azaz Takitusz a germán területekről 69-ben írt munkájában említi a ‘Frisii‘ törzset, amely egyike azon germán törzsneveknek, melyek ma is létező népcsoportot jelölnek. Tacitus két fríz csoportot említett: maioribus minoribusque frisii (kb. „nagyobb és kisebb frízek”). Föltehetően az általuk művelt termőföld alapján: az agyagos vidéken gazdálkodó frízek terméshozama jobb lehetett, mint a homokos talajt művelő parti frízek. Idősebb Plinius is két csoportot említ „Frisii” és „Frisiavones” néven a Naturalis Historia művében. A római uralom alatt álló Britanniában talált föliratok alapján közülük sokan szolgáltak a római légiókban, ahol frisiavones néven ismerték őket.

Az ófríz nyelv a legközelebbi rokona volt az óangol nyelvnek, amely földrajzilag is a közvetlen szomszédságában tanyázott…

A frízek ma országtalanok … Ezt a ma bűnvándor-pártoló meg fekahízlaló EU remekül tűri… még kérdésként sem veti föl Frízország megteremtésének vagy a frízek szabadsága‘nak a lehetőségét…

Friesengebiet – Frízföld terképe (Anonüm, 2007)

A frízek száma ma (a 2007-es számok szerint) kb. 1,5 millió, mégis az Ő Országukról az EU szót sem ejt, csak az importált bűnözők meg a buzerantok sajnálgatása a kötelező ! Ezalatt pedig a frízek népe meg nyelve elenyészik…

Észak-Frízföld „a dialektusok hazája”. Alig található Európában még egy ilyen kis területű régió, ahol ennyi különböző nyelvet és dialektust beszélnek. (Győri Tamás)

Korábbi migránsok, a Britanniába tartó angolok meg a jütök átvonultak a frízek területén. A frízek nem vonultak sehova. Őrizték az otthonukat.

Kaart van Magna Frisia in het Latijn / **Frízia** i. sz. 716 körül **Radbod király uralma idején**…
Sémhur, Eric.dane, Richardprins (2010)

Herstali Pipin udvarnagyságának idején, 689-ben a frankok győzelmet arattak felettük, Nyugat-Frízföldet a Frank Birodalomhoz csatolták, és keresztény hitre térítésükhöz Dorestadban, amai Utrechtben püspökséget alapítottak.

A középkor hajnalán a Schelde és a Weser folyók között elterülő területet, tehát jóformán az egész mai Hollandiát és Észak-Németország nyugati részét is frízek lakták. A függetlenségüket föladni nem akaró, pogány frízek folyamatosan hadakoztak a terjeszkedő Frank Birodalommal. I. Ratbod király vereséget szenvedett Herstadi Pippintől 689-ben, annak fiát, Martell Károlyt azonban legyőzte huszonhét évvel később Köln mellett. E korról remek mozi is készült :

AZ UTOLSÓ POGÁNY KIRÁLY (2018) I Magyar szinkron I Történelmi, Dráma, Kalandfilm I Teljes film I HD
AZ UTOLSÓ POGÁNY KIRÁLY (REDBAD) -Észak-Európa, időszámításunk szerint 700. A Frank Birodalom új eszközzel próbálja meghódítani Európát: a kereszténységgel. Azonban a szabad népek – a frízek, szászok és dánok – nem adják magukat könnyen. Redbad, a frízek hercege, két világ között vergődik: ősi hagyományok és új eszmék között. ⚔️ Miután árulás áldozatává válik, Redbad száműzve egy idegen parton találja magát, ahol a vikingek között újra felfedezi saját erejét és kultúráját. Egy hatalmas küldetés veszi kezdetét: visszatér hazájába, hogy felszabadítsa családját és szembenézzen a Frank uralommal.

TE MOZID

Ratbod fia, Poppo 734-ben esett el a Martell Károly ellen vívott boornei csatában.
Végleges győzelmet csak Nagy Károly tudott aratni a frízek felett. A leigázásukkal lassan a nyelvük is enyészetnek indult…

Nagy Károly rákényszerítette a fríz főurakat a kereszténység fölvételére. Lex Frisionum törvénykönyvében írásba foglalta a frízek ősi jogait is. Ugyanez a törvénykönyv három részre osztotta az országot. A Verduni Szerződés 843-ban Lotaringiának juttatta, 870-ben azonban a fölosztott Frank Birodalom keleti részéhez, a későbbi Németországhoz került.

A frízek jellegzetessége, hogy igen magasak, szőkék, erős csontozattal. Kár is lenne ma őket támogatni, ha minden rosszarcú bűnöző törvénytörő idegent is lehet…

Jelenleg a frízek többsége a holland Friesland és Groningen tartományokban lakik, valamint Németországban Nordfriesland területén (Schleswig-Holstein tartomány) él. Lakhelyüket korábban Frízföld vagy Frízia néven ismerték. Ma már sehogyan sem ismerik…

Ma Hollandiának névleg van egy Fryslân nevű tartománya

Province of Fryslân (Frisia) in the Netherlands. (Mtcv, 2006)

Frízföld hollandul Friesland, fríz nyelven Fryslân Hollandiának eggy északi tartománya. 1956 óta a fríz nyelv a tartomány hivatalos nyelve, és a tartományt 1997 óta hivatalosan Fryslân néven tartják számon. Északon az Északi-tenger, keleten Groningen meg Drenthe tartomány, délen Overijssel és Flevoland, míg nyugaton az IJssel-tó határolja. Hozzátartoznak a Watt-tengert szegélyező Fríz-szigetek: Vlieland, Terschelling, Ameland és Schiermonnikoog. Székhelye a 91 000 lakosú Leeuwarden frízül Ljouwert.

Frízföld volt az első ország, amely 1782 február 26.-án elismerte az Amerikai Egyesült Államok függetlenségét Nagy-Britanniától. Amerika vajon meghálálta ? Se vajon, se sajton ! Egyebek között… ezért nincs ma független, szabad Frízország !

A fríz nyelv három egymástól jól elkülöníthető nyelvjárását összesen körülbelül félmillió ember beszéli még a holland megszállás alatt élő Frízföld tartományban és Németország Északi-tengeri partvidékén. A fríz az angol nyelv legközelebbi élő rokona (leszámítva annak saját változatait, mint pl. a scots nyelv(ek)et). E kettő alkotja az anglofríz nyelvek csoportját. Csak a nyugati fríz nyelvjárás helyzete mondható viszonylag stabilnak, a keleti és az északi fríz komolyan veszélyeztetett helyzetben van, beszélőik száma folyamatosan csökken a német nyelv eluralkodása miatt.

A fríz Bûter, brea, en griene tsiis is goed Ingelsk en goed Frysk
mondatot többé-kevésbé ugyanúgy ejtik, mint angol fordítását:
Butter, bread, and green cheese is good English and good Fries.
Magyarul : „Vaj, kenyér és zöld sajt jó angol és jó fríz.“

Minde hasonlóság ellenére a műveletlen vagy némiképp műveltebb eggynyelvű angol beszélők, akik fríz szót hallanak, eggyáltalán nem értik azt, sőt hollandnak vagy a szkandi nyelv(ek)nek vélik…

Frízül azazhogy friszkül szólva :

De Friezen binne in folk oan de súdeastlike igge fan de Noardsee. Yn Nederlân en Dútslân binne de Friezen as nasjonale minderheid erkend. De Fryske talen binne besibbe oan it Ingelsk en foarmet dêrmei de Noardwestgermaanske taalgroep.

Pallas Nagy Lexikona szócikkei szerint :

Frízek

a Tacitus idejében u. n. frisii, frisenes, frigones, frisei, frisaevones, a régi Germania egyik néptörzse, mely az ingaevon-okhoz tartozott s a Flevo-tó, valamint a Rajna és Ems folyó közti vidéken (a mai nap is u. n. Frízföldön) lakott. Már Tacitus a F.-et bátraknak és szabadságra törekvőknek mondja. A F. nyelve a hollandi nyelvtől sokban eltér, amint egyes népszokásaik is. Igy az asszonyoknak egy régi fejdiszök a fülvas, t. i. egy patkóalaku lemez (amely a gazdagabbaknál aranyból készül), amely a két fül közt a hajzat összetartására szolgál; ez a fejdisz családi ereklyét képez s a fríz nők büszkék eme fülvasuk ősiségére. A fríz leányok és asszonyok szépek, bőrük finom, tejfehér és rózsaszin árnyalatával; testalkatuk erőteljes, nevezetesen a vállak és mellük széles. A F. termete magas, nevezetes a koponyájuk alakja, melyet a feltünő alacsonyság jellemez, homlokuk sem nem széles, sem nem magas: nyakszirtök igen széles és felülről lefelé erősen görbült.

Frízföld

(Vriesland), a Németalföldek 11 tartományának egyike az Északi-tenger, Zuider-tó, Gröningen, Drentha és Overyssel közt, 3320 km² területtel, (1891) 335,824 lak. (1 km²-re 102). F. egészen sik vidék; egyes részei még a tenger felszinénél is mélyebben fekszenek, amelyeket 88 km. hosszuságban 3 hatalmas, gránitkövekkel erősített pilotasor véd a tenger hullámai ellen és amelyeket ennek dacára csaknem minden ősszel elönt a viz, ugy, hogy csak a magasabb helyeken v. mesterséges dombokon (terpen v. wierden) épült helységek maradnak szárazon. A jelentékenyebb folyók az É-i részekben a Lauwer és Ee, középen a Boorn és a D-i részeken a Kuinder és Linde. A tavak a tartomány DNy-i részén számosak és halakban gazdagok; ilyenek: a Fluessen, a Sneeki, a Sloteni, a Tjeuke-tó (meer, miként a lakosság nevezi); ezeknek feneke csaknem kizárólag turfa; vizök telítve van tanninnal és feketés. Számos mesterséges csatorna is szeli át a tartományt, ugy hogy alig van nagyobb helység, amelybe csatornán ne lehetne eljutni; a legjelentékenyebb csatorna a Treckvaart, amely Hartingenből Franekeren át Leeuwardenbe és innen két ágban Dokkumon keresztül a Lauwi-tóhoz és Groningenbe visz. Az éghajlat nedves ugyan, de egészséges. A felületnek 60%-a rét és legelő, 15,7%-a szántóföld, 8,4%-a mocsár, 2,4%-a erdő. Főtermékek: gabona, hüvelyesek, kender és len. Az állattenyésztés virágzó; főképen szarvasmarhákat, lovakat és juhokat tenyésztenek. A méhtenyésztés és halászat szintén sok kezet foglalkoztat; a tőzegbányászatnak a tartományban szintén nagy a gazdasági jelentősége. A Zuider-tó partján néhol borostyánkövet is találnak. A jelentékenyebb iparágak: vászon-, különösen vitorlavászonszövés, durva posztókészítés, szeszfőzés, sör- és hajógyártás és különösen vaj- és sajtkészítés; a sajt és vaj, a szarvasmarha és az állati termékek a fő kiviteli cikkek. A F. 3 járásra van fölosztva; ezek Leeuwarden, Heerenveen és Sneen. A főváros Leeuwarden. V. ö. Smallenburg, Algemeen aardrijks- en geschiedkundig wordenboek van de provincie Vriesland (1333); Winkler, Oud Nederland (1887); Winkler cikkei a Gäa-ban (1892); Helten, Ait-Ostfries, Grammatik (1892).

Története. A középkor derengése óta a germán eredetü frízek lakják a róluk elnevezett partvidéket és a szigeteket. Hajdan a Scheide torkolatától kezdve egészen a Weser torkolatáig ért F., a XIV. század óta azonban, midőn a németalföldi nyelv kiszorítá a fríz nyelvet, az Ems-től balra terjedő részek már nem viselik e nevet. A középkorban az ország 13 kerületre (Gau) oszlott. (V. ö. Richthofen alapvető művét: Untersuchungen über Fries. Rechtsgesch., 3 köt., melyhez két régi térképet is mellékelt.) A pogány frízek mint szabadságszerető halász- és hajósnép tüntek ki és már a franoknak is meggyült a bajuk a függetlenségökért élni-halni tudó néptörzzsel. I. Ratbod főnök azonban heristali Pippintől vereséget szenvedett, Poppo, II. Aldigisl-nek fia pedig, az utolsó fríz herceg, 734. esett el a Martell Károly ellen vivott csatában.

Forrásaim :

Hutterer Miklós : Germán nyelvek (Akadémiai Kiadó)

Frízek; Frízföld; Fríz nyelv; Frízország; Fríz-szigetek – A Pallas Nagy Lexikona szócikkei

Kortlandt, Frederik (1999). „The origin of the Old English dialects revisited” (PDF). University of Leiden.

Győri Tamás : Az északi frízek identitása és nyelvi helyzete

Butler, J.J. (1969). Nederland in de bronstijd (holland nyelven). Van Dishoeck.

„Cohors Primae Frisiavonum„. www.Roman-Britain.co.uk. 103-249 közé datált felirat: „Cohors Primae Frisiavonum” – „A Frízek Első Cohortja”