Törökül a kötőszavak bağlaçlar vagy rabıt (bağlama) edatları;
A Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar Nagyszótárban igen eggyszerűen :
Hát ennél még Csáki Éva harmadakkora és csaknem két évtizeddel korábbi szótára is bővebben tájékoztató :
„ bağlaç/cı/ fn. kötőszó ” – vagyis toldalékolásnál a szótöve zöngésedhet. Így alapalakban bağlaç [ejt : bálacs], magánhangzó(s) toldalékkal (pl. tárgyesetben) pedig bağlacı [ejt : báladzsı] …
A bağlaç szó származási és értelmi kapcsolatban áll a ‘(meg)köt’ jelentésű bağla- igével, meg a ‘csatlakozás’, ‘kapcsolat’, ‘kötelék’, ‘összefüggés’, ‘összeköttetés’ jelentésű bağlantı főnévvel is. Így… E hármast eggyütt érdemes megtanulni.
Vagyis a bağlaç szó szerint annyit tesz, mint ‘kötő’, ‘kötönc’, ‘kötönce’, ‘kötince’. (Sz.)
A bağlantı szó jelentése lehet ‘csatlakozás’, ‘kapcsolat’, ‘kötelék’, ‘összeköttetés’ vagy akár ‘(el)kötelezettség’ is…
De a legrávezetőbb török szó talán az alábbi :
Döbbenetes köt(őd)és – A Hiten át kötődés – Nyelveken át kötődés
Megdöbbentő módon a Hit meg a Vallás által akkora befolyással volt az arab (nyelv) a törökre, hogy még kötőszavakat is vett át a török (nyelv) az arabból !
Ez olyan, mintha a keresztény népek nyelveibe – akár a magyarba is – görög vagy latin kötőszavak öröklődtek volna át. Talán úgy mondhatnánk, hogy a kereszténység (görögje meg latinja) nem hatotta át olyan mélyen Európa nyelveit, mint az iszlám arabja a türök nyelveket.
A legeggyszerűbb kötőszó az ‘és’ jelentésű ve is arab eredetű. Csaknem ugyanígy hangzik az arabban ma is : wæ …
Sőt, ilyen a حَتى hattâ [ejt : hattá], azaz a ‘sőt’ értelmű kötőszavuk is !
No persze a tudatos beszélőnek a választékosabb szóhasználatában török kifejezés is kínálkozik erre :
Az üstelik szócikke a máig legnagyobb Török-Magyar Szótárunk 522. oldalán
Ez az üstelik [ejt : üsztelik] bizony szó szerint azt jelenti, hogy ‘ráadásul’,
egészen szó szerint ‘ráadásság’ :
Ilyen az ayrıca mondatrész-kötőszó is. Értelme : ‘ezenkívül’, ‘(más)különben’, ‘ráadásul’, ‘továbbá’. A ‘más’-ságot jelző ayrı alaptőből képzetten, e kötőszavuk is török eredetet sejtett…
Fölvetődik persze a kötőszavak csoportosíthatósága is. Hiszen a hattâ meg az üstelik (csakis) meg az ayrıca is mondatrészeket köt(het) össze, ahogyan a ‘sőt’ szavunk is mondatkötőszó (Sz.). Az ‘és’ jelentésű török ve eggyaránt köthet (össze) szavakat vagy mondatrészeket. Akárcsak a magyarban.
Onu gördüm hattâ konuştum. – Láttam (őt), sőt beszéltem is (vele).
A török(ök)ben a kérdés is fölvetődik : Hattâ bağlaç mı ? vagyis A hattâ eggyáltalán kötőszó ?
sokkal …
A törökben még olyan kötőszó is akad, amelyik a megelőző szóhoz magasság szerinti hangzóilleszkedéssel igazodik… Ilyen a da / de vagyis az ‘is’ kötőszavuk. Ez a magyarban (szinte) elképzelhetetlen.
Törökül szólva :
Bağlaçlar veya rabıt (bağlama) edatları; kelimeleri, kelime gruplarını veya cümleleri biçim veya anlam yönüyle birbirine bağlayan kelimeler: ama, ancak, ayrıca, çünkü, da/de, eğer, hâlbuki, hattâ, hem … hem …, hiç değilse, ile, ise, ki, lâkin, meğer, nasıl ki, ne … ne …, öyle, öyle ki, sanki, şu var ki, üstelik, ve, veya, yahut, yalnız, yani, yoksa, zira vs. Bağlaçlar, ifadeleri ilgi ve önem sırasına koyarak düzenlememize yardımcı olur.
Bağlaç olan „de” ve „da”, ismin hallerinden farklı olarak, ayrı yazılır.
Bağlaçların kendi başlarına anlamları yoktur. Yer aldıkları cümlenin çeşitli bölümleri arasında anlam ve biçim bakımından bağlantı kurarlar. Cümlelerde sıralama bağlaçlar sayesinde yapılır. Cümleler arasında konu ve anlatım bütünlüğü sağlamak için kullanılırlar.
Hatta bağlaç mı ?
Forrásaim – Kaynakça :
Dávid Géza (szerkesztette) : Turistik Sözlük Türkçe–Macarca / Török–magyar utiszótár (Terra, Budapest, 1987)
Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)
Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Magyar-Török Szótár / Macarca-Türkçe Sözlük (NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST, 2002)
Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013) 231-232. o.
Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan, ill. ál-való „gép”-ıratban)
İzzetağa, Enes : Arapça’da hatta edatının anlamları ve Kur’ân-ı Kerîm’deki uygulamaları
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim