Az avatár avatára 

Az avatár a magyar nyelvből avagy a magyar nyelvben tökéletesen magyarázható.
Az ‘İsteni Természetbe avatott vagy (be)avatandó Lény’.

Az avatár vagy avatára a szanszkrit: अवतार (IAST: avatāra) ‘alászállás’, a Hindu Hitben – betegesen erazmuszoskodóan a hinduizmusban – az isten alászállása és halandó lényben (akár állatban) való megtestesülése a Földön, a világ megmentése, a törvények helyreállítása vagy híveinek megoltalmazása céljából. Eközben részben megőrzi İsteni Természetét, részben Földi Természete lesz. Ahogy Visnu egyre följebb került a hindu İsten-körben (hellénkedőn pantheonban), úgy az Ő avatárái váltak a legfontosabbakká.

Krisna – Visnu avatárája (Steve Jurvetson, 2008)

Az avatár(a) jelképessége

A Tíz Avatára az élet és az emberiség fejlődését testesít(het)i meg. Matszja, a hal a vízi életet; Kurma, a teknős a kétéltűséget; a harmadik állat, Varáha, a vadkan a szárazföldi életet; Naraszimha, az ember-oroszlán az ember és az állat közti átmenetet; Vámana, a törpe a tökéletlen embert; Parasuráma, az erdei vándor az ember kezdeti életmódját; Ráma király az uralkodói, Krisna a művészi és tudományos képességeket; Budda, a Megvilágosult pedig az ember lelki érettségét.

Visnu tíz legfőbb avatár(á)ja – Dasavatára

dasavatara szó Visnu tíz meghatározott „nagy alászállása” jelentésben él – A dasa szanszkrit nyelven éppen ‘tíz’. Vödd : latin decem !

Maha Avatara 

Visnu legfőbb avatárái a hinduk hite szerint a következők:

NeveLeírásaKépeHivatkozása
MatszjaFélig ember, félig hal. A Hindu Hitregék alakja, Visnu isten első megtestesülése, avatárája. Ő az aki megmentette a világot elárasztó Özönvíztől.James Lochtefeld 2002, 228-229. o.
KurmaA teknősbéka, Visnu női avatára. A Hindu Hitregék alakja, Visnu İsten második megtestesülése.James Lochtefeld 2002, 705-705. o.
VaráhaA vadkan a Hindu Hitregék szerint az emberiség arany-korában, a Szatja-jugában jelent meg, hogy a Földet visszahozza az alvilág mocsarából.James Lochtefeld 2002, 119. o.
NaraszimhaAz ember-oroszlán, a Hindu Hitrend alakja, Visnu İsten negyedik megtestesülése, avatárája. A Hindu Hitregék szerint az emberiség arany-korában, a Szatja-jugában jelent meg és Hiranjakasipu démont ölte meg.James Lochtefeld 2002, 421-422. o.
VámanaA Hindu Hit alakja, a törpe Vámana Visnu İsten ötödik megtestesülése, avatárája. A Hindu Hitrend szerint az emberiség ezüst-korszakában, az áldozatok korában, a Tréta-jugában jelent meg és Bali démont leckéztette meg.James Lochtefeld 2002, 737. o.
ParasurámaAz erdei vándor Visnu İsten 6. megtestesülése.James Lochtefeld 2002, 500-501. o.
RámaVisnu hetedik avatárja. Tetteit a Rámájana foglalja össze.James Lochtefeld 2002, 550-552. o.
KrisnaVisnu 8. avatárja. Tetteit a Mahábhárata és a Bhagavad Gita említi.James Lochtefeld 2002, 370-372. o.
BuddaA Budda Hitkör központi alakja.
KalkiVisnu İsten végső megtestesülése a Hindu Hitrendben, a négy egymást követő korszak (Szatja-juga, Tréta-juga, Dvápara-juga, Kali-juga) végén jelenik meg.James Lochtefeld 2002, 737. o.
A Hindu Visnu İsten  az avatárái körében (Krisna-Budda változat). Óra elleében föntről balra: Matszja; Kurma; Varaha; Naraszimha; Vamana; Parasurama; Rama; Krisna; Budda and Kalki”

Egyes hindu írások 23 Visnu-avatárát is említenek.
Balaráma, Krisna bátyja. Visnu avatárájának is mondják, de a Sesa kígyóénak is, amelyen Visnu pihen.
A Hindu Hit mindenre gondolt : Visnunak női avatárja is van !

Mohini, Visnu női avatár(á)ja – e szobor a Belur templomban áll Karnataka’ban

Siva avatárái

Siva istennek 28 avatár(á)ja ismert – főleg aszkéták meg jógamesterek alakjában –, de nem tettek szert olyan jelentőségre, mint Visnu avatár(á)jai.

Más isten(ek) avatárái …

Tulajdonképen az İsten(ek) minden földi megtestesülése avatár(a). A kereszténységben İsten Fia (avatár(áj)a), Jézü(s) imádata is ilyen ! De e hindu fogalmat igazán az Avatár film tette közismertté világszerte, ha egy kicsit csiklandósan emberi İstenkedés alakjában is …

Az avatárák fajai

Kétféle avatára létezik, elsődleges vagyis közvetlen és másodlagos vagyis közvetett avatára, attól függően, hogy Visnu maga „száll alá” egy személyben vagy csak fölruházza azt saját isteni képességeivel.

A másodlagos avatárákat a hinduk nem imádják, csak a közvetlen, elsődleges avatárákat. Gyakorlatban ma azonban ezek közül is csak NaraszimhaRáma és Krisna részesül tiszteletben. Összességében azonban a hinduk szerint nincs különbség aközött, hogy Visnut vagy az avatáráit imádják, hisz végül mindkét út őhozzá vezet. Akárcsak a kereszténységben İsten vagy az Ő Fia (avatár(áj)a), Jézü(s) imádata !

Jelképiség – Avatár(a)-jelképesség

Sokan vallják, hogy a tíz avatára az élet és az emberiség fejlődését testesíti meg. Matszja, a hal a vízi életet; Kurma, a teknős a kétéltűséget; a harmadik állat, Varáha, a vadkan a szárazföldi életet; Naraszimha, az ember-oroszlán az ember és az állat közti átmenetet; Vámana, a törpe a tökéletlen embert; Parasuráma már az erdei vándor az ember kezdeti életmódját; Ráma király az uralkodói, Krisna a művészi és tudományos képességeket; Budda meg a Megvilágosult, az érett lelkű Ember(sége)t …

Ím a Nyugati Világ Avatár-képe :

Forrásaim :

Bhagavad Gita, 4. fejezet, 5. vers

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim

https://hu.wikipedia.org/wiki/Avat%C3%A1ra

https://en.wikipedia.org/wiki/Avatar

Ajánlott olvasmány :

Budda Hite – Buddhizmus vagy Burkandzsılık ?

Ahogy Jezuizmusról nem beszélünk, vagy Mohamedizmusról sem, úgy Budda Hite‘t rend(szertelen)re Buddhizmus-ként emlegetni (is) legalább ennyire röhejes. Ma mégis közkeletű

Mettá vagy maitri – मेत्ता vagy मैत्री – tonglen

A páli meg a dévanágari मेत्ता [ejt : mettá ] vagy a szanszkrit मैत्री [ejt : maitri ] jelentése ‘(önzetlen) jóakarat’, ‘szerető kedvesség’, ‘(önzetlen) jószándék’, ‘(önzetlen) kedvesség’ …

Nibbána – nirvāṇa – nėhan – निब्बान – निर्वाण – 涅槃

A szanszkrit nirvāṇa vagy a páli nibbána az İndi Vallásokban – a Dzsáin Hitben, a Hindu Hitben, Buδδa Hite‘ben, Szikh Hitben – a ‘megváltás’ szava …

Muditá – az önzetlen öröm – az együttöröm

A muditá mind páli mind szanszkrit nyelven így hangzik, a jelentése ‘(együttérző) öröm’.
A szanszkrit मुदिता ‘öröm’ jelentése is elsősorban az ‘együttérző örömre’ vonatkozik …

Forrásaim

  • Mitológiai enciklopédia I–II. Főszerk. Szergej Alekszandrovics Tokarjev. A magyar kiadást szerk. Hoppál Mihály. Budapest: Gondolat. 1988. ISBN 963-282-026-6
  • James Lochtefeld 2002,
  • Veronica Ions: Indiai mitológia. Budapest: Corvina. 1991. 50–70. o. ISBN 9631329887
  • Bráhmanizmus. In Helmut von Glasenapp: Az öt világvallás. 6. Budapest: Gondolat-Tálentum. 50. o. ISBN 963-645-059-5
  • Klaus K. Klostermaier: Bevezetés a Hinduizmusba. Budapest: Akkord. 2001. ISBN 9637803866
  • https://hu.wikipedia.org/wiki/Avatára
  • Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
  • (Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim
Ossza meg: