A Nagypéntek a magyarnak immár 106 éve nem csak a Húsvét, nem csak a Nagyhét Pénteke,
de a Magyar Föltámadás ígérete is.
Nagypénteken a Magyar háromszor tagadja meg a Gonoszt : Tria Non !!!
A Föltámadás előtt – ahogy a Sanyarúhét lassan véget ér – itt az idő szembenézni magunkkal, majd ellenségeinkkel is ! Szabaduljon meg mindenki a hamisságok gonosz ártó szellemétől ! A Krisztus-feszítők mai modern utódaitól meg azok minden szellemi termékétől.
Az ördög gyártotta vírus lelki terrora ellenünk tervezett gyalázat volt. Az azóta ránkzúdított többi világ-hazugság is mind az. Mammóni mű, de a sikere vagy bukta is csak a HITünkön múlik !
Itt az idő a Megváltásban föloldódni !
a Vereckei hágónál (VargaA képe)
Itt az idő szabadulni a gyávaságtól is !!!
Hiszen : Gyáva népnek nincs Hazája !!!
A gyávaság a legförtelmesebb hazaárulás !
Hiszek Egy Istenben, Hiszek Egy Hazában,
Hiszek Egy Isteni Örök Igazságban, Hiszek Magyarország föltámadásában !
Szeleczky Zita, Magyar Színésznőnk, a Vörös Terror üldözöttjének szavalatában :
Ha az antikrisztus vadul kapar is a Magyar Földekért… Mégis… Magyarország a Magyaroké !!!
Adjuk át magunkat a Húsvét Áhitatának ! Illő módon… Magyarul !
Aranyos dolog a húsvéti nyúl, meg a tojás, szép magyar szokás a locsolkodás,
de magyarnak az igazi vágy, a Megtisztulás, a Föltámadás !
Ezen a napon feszítette meg a Gonosz népe a Bűntelent !
Lássuk hát ! Vegyük sorra, mi is E NAP NEVE a mai maradék Magyar Világunkban ?!
Nagypéntök – Hosszúnap – Aszupéntek
A Hosszúnap, az Aszupéntök hagyományait és nyelvezetét is érdemös föleleveníteni :
Nagypéntek a csíki székelység ajkán itt-ott hosszúnap, az északi csángókén aszupéntek, ősi egyházi hagyomány nyomán nagyszombattal együtt a böjt és gyász napja.
Kathólikusoknak nem pirosbetűs ünnep, hiszen Krisztus nem a Kálvárián, hanem húsvét hajnalán dicsőült meg, szombatra virradólag. Kálvini fölfogás szerint viszont a megváltást már Krisztus kereszthalála meghozta. Ezért a református egyház nagypénteket tekinti legnagyobb ünnepének.
Szentistván borsodi faluban ezt mondják : Ha halottjaink mellett virrasztunk, akkor mennyivel inkább virrasztunk Jézusért. – Virrasztanak az Úr koporsaja mellett Zala-Szent-Balázson is.
Vasvár sajátos hagyománya a feketelakodalom, másként gyászmenyegző. Nagypéntek este összegyülekezve, egész éjszaka virrasztanak, imádkoznak, a fájdalmas olvasót végzik, közben Mária-siralmakat énekelnek. Ilyenkor kerül sor a gyászmenyegző énekére is, amelytől az ájtatosság vasvári nevét kapta. – Ezt is szép lenne – a kommunizmus tűntén – megújítani végre Vasváron !
Nagypéntökön a Szögedi Tájon nem ég a tűz, tehát kenyeret sem szoktak sütni ezön a napon. Öreg szőregiek szerint, aki a nagypéntöki (még csütörtökön sütött) kenyérből evett, azt a háborúban sem fogta a fegyver.
Aki nagypénteken káromkodik, – a zagyvarékasiak szerint – oda vág a villám.
Nagypénteken régebben fekete gyászban mentek nemcsak az asszonyok, hanem még a lányok is a templomba. Csököly református asszonynépe még a század elején is tiszta fehérben, – fehér gyászban – eltakart arccal igazodott fel a nagypénteki gyászistentiszteletre. Ezt a ruhát csak kézzel volt szabad megvarrni. Ormánságban is fehéret öltöttek magukra Nagypénteken. Fehérben mentek azonban a csonkamisére a többnyire vend eredetű Tarany asszonyai és lányai is. Az utóbbiaknak még fehér szalag is volt a hajukba fonva.
Református hagyomány, hogy a nagyszalontai anyák Nagypénteken apró gyermekeiket elviszik a templomba, hogy hamarább kezdjenek beszélni. Görgeteg református anyái kisgyermeküket szintén nagypénteken viszik először templomba, és fejét – nyilván hasonló szándékkal – háromszor a falához érintik.
A nagypéntök hagyományáról Bálint Sándor 1957-es Szegedi szótára ekként emléközik :
Forrásaim :
Dugonics András: Magyar Példa Beszédek és Jeles Mondások (SZEGEDEN, nyomtattatott Grünn Orbán’ Betűivel ’s Költségével, 1820)
Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)
Nyáry Szabó László : Szögedi szótár (Torontál Kiadó, Szeged, eggyelőre digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim
Bálint Sándor : KARÁCSONY, HÚSVÉT, PÜNKÖSD – A nagyünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából (1975. Fehérvasárnap)
Olvasói Válasz :
TRIA
TRIA non
TRIA non, TRIA non
TRIA non, TRIA non, TRIA non
NON!
UNI on, UNI on, UNI on
UNI on, UNI on
EURÓPÁBAN?
Vajon?
ON!
Szabó T. Attila