Az iszlám eggyik alap-pillére arabusul a haddzs, vagyis – حج – a zarándoklat.
Zarándoklat – haddzs – حج – [ejt : ḥaǧǧ]
A haddzs – حج [ejt : ḥaǧǧ] fogalma maga a Mekkai Zarándoklat, amelyre minden évben a muszlim naptár dzu l-hiddzsa hónapjában kerül sor. Az ősi arab szokásokra épülő zarándoklat minden muzulmán számára kötelező. Minden muszlimnak élete során legalább eggyszer el kell zarándokolnia Mekkába, ha az egészsége (is) megengedi és ha az utazás költségeit (is) megengedheti magának.
Henry Walters (Baltimore) 1897-ben szerzett darabját 1931-ben a Walters Art Museum-nak adományozta
Mekka csaknem fél évezreden át a török Oszmán Birodalom része volt, így a törökség gondolkodásába is alaposan beágyazódott… Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar (Nagy)szótárban :
Amikor a zarándokok már 10 kilométerre megközelítették Mekka városát, át kell öltözniük az ihrámba إحرام [ejt : iḥrām], amely két varratlan fehér vászonból áll. A zarándokok ezzel fejezik ki Isten előtti eggyenlőségüket. A mekkai zarándoklat nemcsak a férfiakra nézve kötelező, hanem a nőktől is elvárják a zarándoklatot. Miután valaki már részt vett a zarándoklaton, háddzsnak nevezik, a nő(ke)t meg háddzsának.
Ennek a török megfelelője Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar (Nagy)szótárban :
A zarándoklat sűrű porát és nehéz verejtékének ragacsát lemosó rózsaolaj neve is ‘zarándokolaj’ :
De még eggy féldrágakő is a muhammedán zarándoklatról nyerte a nevét :
A muhammedán (Sz.) zarándoklat messze ível … Ez az alábbi kifejezésben ölt színes pártát :
A hacılar [ejt : hadzsılar ] ‘zarándokok’, a kuşak pedig ‘öv’ jelentésben értelmezi e kifejezést : a ‘zarándokok öve’ értelemben.
De van még ennél nagyobb íve is a haddzsnak a Török Égen ! Ez már a Csillagok Világába, hacsak nem a Mennybe visz :
A hacı(lar) [ejt : hadzsı(lar) ] ‘zarándokok’, a yolu pedig ‘útja’ jelentésben értelmezi e kifejezést : a ‘zarándok(ok) útja’ vagyis a magyar Hadakútja értelemben.
A Héraklészt a Halhatatlanság Teje‘vel tápláló Héra kebléből kibuggyanó İsteni Tej loccsanatán… a hellénkedő Égi ‘Tej(Kör)’ jelentésű γαλαξίας (κύκλος) [ejt : galaksziasz (küklosz)] áthallása, a latin Via Lactea nyomán ma sokan ‘Tejút’ néven is emlegetik … Csillagotthonunkat a latinkodó hellénománok. Így tesznek ma az újlatin hiszpánok a Vía Láctea, a francoskodók a Voie lactée, a németek a Milchstraße, az angolok a Milky Way, meg az oroszok a Млечный Путь szavaikkal is… De nem így a törökök, és mégkevésbé így az Igaz Magyarok !
Hiszen a székelyeink a Hadak Útján magát Atilla fiát, a megváltó Csabát várják vissza …
Egészen érdekes a zarándoklat szokását túljátszó muhammedánok (Sz.) gúnyolása is…
Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar (Nagy)szótárban :
Magam is találkoztam hithűségüket gőgösködőn, mégis alpári módon fitogtató muhammedánokkal az angli-pakik között. (Sz.) Bár a Brit Állam lefosztásából és fekete üzelmeiken túl főleg segélyekből élt a család, mégis azzal hencegett a családfő, hogy a brit adófizetők pénzén (meg így az én pénzemen is) évente kétszer is elviszi a családját a HADDZS-ra Mekkába ! Természetesen fényűző körülmények között páváskodnak hitsorsosaik előtt… Mások, az igazhitű muszlimok meg lehetnek oly szegények, hogy soha a büdös életükbe el nem jutnak a haddzsra, Mekkába. Valahogyan így értelmezhető a hadzsı aga, azaz a ‘zarándoklat ura’ vagy inkább a ‘zarándoklat uraskodója’ kifejezés mélyen szántó gú(n)nya e találó török szóban.
A hacı [ejt : hadzsı ] ‘zarándok’, a yatmaz pedig ‘nem fekhet’ jelentésben értelmezi e kifejezést : a ‘zarándok nem fekhet’ azaz a ‘fekhet(et)len zarándok’ magyarul talán ‘Keljföl-Jancsi’ jelentésben.
Kába köve – kıble
Az iszlám második oszlopa az Ima, az arab szalát – صلاة [ejt : ṣalāt], azaz az imádkozás, az imák szertartásai is megkövetelik Mekka irányának ösmeretét. A Kába köve itt is az iránytű, az átszellemülésben is, akárcsak a zarándoklatok esetében. A muzulmánoknak naponta ötször kell imádkozniuk – hajnalban, délben, kora délután, alkonyatkor meg éjszaka – minden imát arccal a mekkai Kába köve vagy inkább Kába sziklája (szentélye) felé. Az iszlám világban ezt mindenütt jelzik is….
A Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar (Nagy)szótárban szóllásossan :
A kıble alak egészen szokatlan a törökben. Még az arab szóátvételek között is. Mélly hangrendű ı után soha, eggyetlen más szóban sem következik (magas) e hang.
2026 4. 2.-3.
Forrásaim :
Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)
Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)
Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os) (alkotású) szójavallataim
Ajánlott olvasmány :
