Hellén betűszámok – Görög számbetűk

A számírás történetének eggy érdekes fejezete, amikor még a számjegyek jeleinek kialakulása előtt betűkkel ákombákomolták le a számokat. A hellyiértékek rendszere nélkül bizony igen sok betűre volt szükség !

A betűszámok meg a számbetűk fogalmakat magam alkottam. A névadás egészen eggyszerű : számokat jelölnek a betűk. (Sz.)

Óhellén	Büzánci	Mai	Számérték
	α̅	Αʹ	1
	β̅	Βʹ	2
	γ̅	Γʹ	3
	δ̅	Δʹ	4
	ε̅	Εʹ	5
/	/ / (qoppa)	Ϛʹ / ΣΤʹ	6
	ζ̅	Ζʹ	7
	η̅	Ηʹ	8
	θ̅	Θʹ	9
	ι̅	Ιʹ	10
	κ̅	Κʹ	20
	λ̅	Λʹ	30
	μ̅	Μʹ	40
	ν̅	Νʹ	50
	ξ̅	Ξʹ	60
	ο̅	Οʹ	70
	π̅	Πʹ	80
	and   and	Ϟʹ	90
	ρ̅	Ρʹ	100
	σ̅	Σʹ	200
	τ̅	Τʹ	300
	υ̅	Υʹ	400
	φ̅	Φʹ	500
	χ̅	Χʹ	600
	ψ̅	Ψʹ	700
	ω̅	Ωʹ	800
and   and	and   and   and	Ϡʹ	900
	͵α	͵Α	1000
	͵β	͵Β	2000
	͵	͵Γ	3000
	͵	͵Δ	4000
	͵ε	͵Ε	5000
	͵ and ͵ ͵ and ͵	͵Ϛ ͵ΣΤ	6000
	͵ζ	͵Ζ	7000
	͵η	͵Η	8000
	͵θ	͵Θ	9000

Görög kéziratokban olykor kisbetűkkel is jelöltek számokat (αʹ, βʹ, γʹ, δʹ, εʹ, ϛʹ, ζʹ, ηʹ, θʹ).

Az ógörög müriász μυριάς [ejt : ] azaz a 10 000 jelölése a 10 000 jelét többszörözi. Így βΜ jelentése 20,000 vagy a ρκγΜ͵δφξζ értéke 1 234 567 (ρκγΜ ͵δφξζ). (Greek number systems)

A legtöbbet talán a 6-os betűalakja, a qoppa változott az évszázadok során…

A Krisztus előtti 3. században Arkhimédész Ψαμμίτης, [ejt : Pszammitész] művében maradt fönn eggy új számjegyzési rendszer a különösen a nagyon nagy számok jegyzésére. Ahogyan a cím is rejti a homok megszámolására, no meg a csillagokéra. Latinul e művet Arenarius néven ismerik. Arkhimédész a Szürakuszai II. Gelón (Γέλων) királynak, II. Hierón (Ἱέρων) fiának ajánlotta.

Forrásaim :

Verdan, Samuel (20 March 2007). „Systèmes numéraux en Grèce ancienne: Description et mise en perspective historique” (in French).

Heath, Thomas L. (2003) [1931]. A Manual of Greek Mathematics ([2003] reprint ed.). Oxford, UK: Oxford University Press^[1931]; Dover Books^[2003]. pp. 14 ff. ISBN 9780486154442. Retrieved 1 November 2013 – via Google Books.

Thompson, Edward M. (1893). Handbook of Greek and Latin Palaeography. New York, NY: D. Appleton. p. 114.

„IG I³ 1387”. Searchable Greek Inscriptions. The Packard Humanities Institute. Cornell University & Ohio State University. IG I³ 1387  also known as  IG I² 760. Retrieved 1 November 2013.

Jeffery, Lilian H. (1961). The Local Scripts of Archaic Greece. Oxford, UK: Clarendon Press. pp. 38 ff.

„Magnesia 4”. Searchable Greek Inscriptions. The Packard Humanities Institute. Cornell University & Ohio State University. Magnesia 4  also known as  Syll³ 695.b. Retrieved 1 November 2013.

„IG II² 2776”. Searchable Greek Inscriptions. The Packard Humanities Institute. Cornell University & Ohio State University. Retrieved 1 November 2013.

Edkins, Jo (2006). „Classical Greek Numbers”.

Heath, Thomas L. A Manual of Greek Mathematics, pp. 14 ff. Oxford Univ. Press (Oxford), 1931. Reprinted Dover (Mineola), 2003. Accessed 1 November 2013.

Nick Nicholas (9 April 2005). „Numerals: Stigma, Koppa, Sampi”. Retrieved 2 March 2011.

„Greek number systems”. mcs.st-andrews.ac.uk. MacTutor.

Neugebauer, O.E. (1969) [1957]. The Exact Sciences in Antiquity (2, reprint ed.). Dover Publications. pp. 13–14, plate 2. ISBN 978-0-486-22332-2.

Mercier, Raymond. „Consideration of the Greek symbol ‘zero'” (PDF). — gives numerous examples

Ptolemy, Claudius (1998) [100–170 CE]. „Book VI”. Ptolemy’s Almagest. Translated by Toomer, G.J. Princeton, NJ: Princeton University Press. pp. 306–307. Originally published under the (translated) title Mathematical Syntaxis.

The Unicode Standard, Version 4.1.0, Mountain View, California: The Unicode Consortium, March 2004, ISBN 0-321-18578-1

Archimedes, The Sand Reckoner 511 R U, by Ilan Vardi, accessed 28-II-2007.

Greek numerals – Wikipedia

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim

Ajánlott :

Ένα κι ένα κάνουν δύο – Ena Ki Ena Kanoun Dio