Göcs – göcsörödik – göcsörít

Göcsörítő göcs göcsörödik Szögedön… (Sz.)

A göcs : a ’fa testén levő facsarodás, megvastagodás’, ’jelentősebb egyenetlenség’. Rokon a görcs szavunkkal, tulajdonképpen, ahogyan az izom rándul görcsbe, úgy írja le a göcs a fa ágának természetes állásától való (el)torzulatát.

Az Új Magyar Tájszótár II. kötetének 671-672. oldalán sorakoznak a göcs körébe tartozó tájszavak és származékaik :

göcs1 fn 1. göcs (K.háza 1393: 575; Ko.-vár 711: 26; Torda 2375: 48), göcsöt (Fk.-Körös-v. 1677: 6), göcsről (Ko.vár 711: 45), göcsökkel (N.szalonta 1682: 142): (fonálon, kötélen, hajfonat végén) csomó. Kösse rá egy göcsöt! (1393: 575) 2. göcs (Ko.vár 421: 97): (pl. fazekasagyagban) kemény csomó. Az ember úja minden kizs göcsöt megércz benne (uo.) 3. göcs (N.szalonta 1341: 126), göcsöt (uo. 2071: 274; uo. 2073: 216), göcse (TordaAr. vm. 865: 238): (fában) görcs. Ha az eperja göcse vizet ád, eső lesz (nem pl; uo.) | a. ggcsgt (Kö.tárkány 1390: 47): szárcsomó

göcs (Zselic 416: 13; Szt.balázs 1404: 143; D.újváros 1622; Sárköz, Tolna m. 1400: 462; A.mocsolád 70: 236; Mohács 1395: 111; N.váty 1320: 391; Siklós 1246; Baja 1450:364; K.háza 1393: 575), göcsöt (Kemse 1693: 201; Kökény 442: 293; Szt.lőrinc 226/1: 9), göcsbe (Dr.palkonya 1731: 62), göcsök (N.szalonta 514: 70), göcsöket (uo. 514: 69), göcsjük (bszó Hirics 717: 98) | göccs (Zenta 1406:378): fatuskó. Üjik má ke lé arra a göcsre (1622). Tígy egy nagy göcsöt a tűzre (1393: 575) A göcsöt huzatnak (Darány 2254: 84): —. Április elsején „göcsöt huzatnak” a lányokkal, hogy még abban az évben menjenek férjhez (nem pl; uo.) Vö. csők1, tuskó 5. göcs (N.zerénd 793): golyva A göccse van (uo.): golyváé. || OrmSz. MNyA. 272: jayágó tuskő, 499: ádámcsutka, 525: bütyök. Ö: ádám^, ádámgöcse, ja~, jejalj~, güva~, hasogató^, sós~, szalma^, vas~. Fr: javágó; káka. — Vö. görcs.
göcs (2) fn 1. SzlavSz. Ö: tejes e, virágos^.

Meglepő módon a göcs szócikk is hiányzik Bálint Sándor terebélyes Szegedi szótárából.

Pedig a Göcs még becenév, bagy inkább ragadványnév, talán gúnynév gyanánt is élt Új-Szegeden. Virágh Miki barátomat nevezték így a szomszédjában lakó cimborái. Kisgöcs meg Nagygöcs édes fivérek voltak. Valószínűleg a nagyról öröklődött e kelletlen név a kicsire is.

Szerepöl azonban a Szegedi szótárban a görcs. Épp ugyanezen jelöntésben :

Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957) – I. 514. oldal

Mégis szerepölnek azonban a (hiányzó) göcs-nek képzett alakjai :

Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957) – I. 512. oldal

Göcsörödik, ha meg aki görcsként összehúzódik…

Ha erőszakkal házasították, hát (ki)göcsörítötték a lányt

De mit is jelent az összegöcsörödik ?

Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957) – II. 248. oldal

Forrásaim :

Dugonics András: Magyar Példa Beszédek és Jeles Mondások (SZEGEDEN, nyomtattatott Grünn Orbán’ Betűivel ’s Költségével, 1820)

Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)

Györkösy Alajos : Latin-Magyar szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1986) ???.o.

Új Magyar Tájszótár II. kötet (AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST, 1988) – Főszerkesztő : B. LŐRINCZY ÉVA

Nyáry Szabó László : SzaBonc-szótár / Magyar Bonctan Szótár (máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan szójavallataim

Ossza meg: