Torma Zsófia születése napján érdemes a személyisége meg a fölfedezése súlyát újra érzékelnünk !
Tordos népe, azaz a Temesközi Műveltség Népe volt a világ első (ismert) īrásának alkotója.
Ennek pedig a fölfedezője Torma Zsófia, a Világ Legelső Régésznője !
Így e Letűnt Ó-Világ nevéül illendő a Torma Műveltség vagy Torma Világ vagy latinkodó(bba)n a Torma kultúra megnevezés lenne !
Temesköz és Tordos fölfedezése
A világ első régésznője, a magyar Torma Zsófia nagy mennyiségben tárt föl Tordoson ősi leleteket.
Késő-kőkori leleteket, amelyek egy addig ismeretlen műveltség nyomait körvonalazták…
Torma Zsófia (Csicsókeresztúr, 1832. szeptember 27. – Szászváros, 1899. november 14.) magyar ősrégész, Torma József (1801–1864) történész leánya, Torma Károly (1829–1897) régész, országgyűlési képviselő testvére, első magyar régésznő. Valószínűleg a világ első női régésze volt.
Több mint három évtizeddel később, 1908-ban a rácországi (szerbiai) Vinča falu közelében a rác Miloje Vasić [ejt: Vaszics] fedezett föl hasonlókat, vagyis ugyanezen műveltséghez tartozókat. Ma már tudjuk róluk, hogy Európa (egyik) legnagyobb és legjelentősebb újkőkori műveltsége (graekolatinkodón neolithikus kultúrája) került elő. Vasić 1918 és 1934 között tárta föl az újkőkori települést. Ma a Világ méltatlanul és teljesen tudománytalanul e műveltség (kultúra) fölfedezőjeként Vasić-ot tartja számon és e műveltséget Vinča-kultúraként emlegeti. Az anglonácik világnyelvén Vinča culture, németül Vinča-Kultur, taljánul Cultura di Vinča, francoskodón Culture de Vinča, újhellénül meg Πολιτισμός Βίντσα, rácul meg Винчанска култура.
A török az eggyetlen, aki még megpróbál a tudomány talaján eggyensúlyozni Turdaş-Vinča kültürüként is emlegetve a Tordosi Műveltséget : Vinča kültürü, Turdaş kültürü ya da Turdaş-Vinča kültürü olarak da bilinir.
Ajánlott olvasmány Torma Zsófiától :
- 1879 Hunyadvármegye neolith-kőkorszakbeli telepek. (Erdélyi Múzeum).
- 1896 Hazánk népe ős mythosának maradványai. (Deés).
- 1897 A tordosi őstelep és hazánk népe ősmythosának maradványai (Hunyad vm. monográfiájában, Budapest).
A tordosi újkőkori (neolith) telepet először Torma Zsófia, az első magyar régésznő kutatta 1875-ben.
Tordoson közel 11 000 db leletet tártak fel.
A műveltség (latinkodón kultúra) elnevezése
Minthogy a kultúra első lelőhelyeit az akkori Magyarországon Tordoson, a Temesközben, a német megszálló(k) nevezéktanával Bánát, magyarabbul a Bánság tartományában fedezték föl, így a nevében is ezt kellene megjeleníteni. A régészeti műveltségek (kultúrák) elnevezésének általános elvei szerint a Tordosi vagy a Temesközi Műveltség vagy latinkodón a Tordosi vagy a Temesközi kultúra megnevezés lenne helyes. Korábban több magyar régész – mint Banner János és Kalicz Nándor is – a bánáti kultúra megnevezést (is) használta. (Banner 15. old., Kalicz 46-47. old.)
A két (Bükki és Tiszai) kultúra mellett más (Körös- és Bánáti) kultúrák képe is kibontakozott s a szalagdíszes kultúrák stratigráfia nélkül elképzelt időrendjének megállapítását is kétségbevonta a még mindig nem stratigráfiai alapon nyugvó újabb kutatás. […] A maga háborítatlan valóságában csak nemrég bontakozott ki előttünk az általunk Bánáti-kultúrának nevezett déli eredetű kultúra […]
Banner János: Adalékok Budapest újabb kőkorához (1950)
Ezzel szemben a nagyhatalmú álszent, az antimagyar Colin Renfrew nyomására nemzetközileg a Vinča-kultúra megnevezés terjedt el. Nagy tanulság : Érdemes lenne a Cambridge-i nagy fennhéjázókat is végre a tudomány talajára terelni !
De ! Ezesetben részrehajlás, valamint első(bb)ség és a jelentőség meghamisítása helyett akár…
A fölfedezés jelentőségére meg a Világ Legelső Régésznőjére való tekintettel akár Torma Műveltség vagy latinkodón a Torma kultúra megnevezés is illendő lenne !
A Tisa, a Sava meg a Mureş meg a Timiş folyókkal…
Alsótatárlakán a Tordosi Műveltség B rétegéből leásott, kultikus célokat szolgáló gödörben három agyagtáblát és égett embercsontokat, egy spondylus kagylóból készült karperecet, 26 darab égetett agyag idol és két kükládikus stílusú alabástrom idol került elő. Az utóbbihoz hasonló hegedű formájú, lapos idolokat egyébként csak az i.e. 300-at követő időkből ismerünk.
A. Falkenstein német szumerológus szerint a táblák képírásos jelei az arabkodón Dzsemdet Naszr-kultúra, pontosabban az Uruk III/b, i. e. 3100 ősi (archaikus) rétegéből előkerült feliratok jeleihez állnak a legközelebb. A képírásból az ékírás felé haladó átmenet írásjelei már nem olyan gömbölydedek és képszerűek, mint a kb. 100 évvel korábbi Uruk IV/a rétegéi: stilizáltak, szögletesek, de még felismerhetően képszerűek.
A Tordosi Műveltség piktografikus jeleit az elő-ázsiai telepesek vándorlásának eggyértelmű bizonyítékaként kezelik. A tatárlakai, és a Torma Zsófia ásatásain majd a a Vinča-telepen előkerült képjeles (piktografikus) táblákat, agyagedényeket Heine-Geldern, Schachermeyr és Childe megállapításai alapján a tengeri úton érkezett mezopotámiai (szumer) érckutató, fémföldolgozó, kereskedő csoportokkal hozzák kapcsolatba.
Milyen érdekes, hogy egy ősi anyajogú vagy talán helyesebben nőjogú társadalom nyomait éppen az első női régésznő fedezte föl… És ez a régésznő természetesen magyar volt…
A nőuralom női szemmel :
No persze az első női régésznő, Torma Zsófia elhallgatását az antimagyarok nem sérelmezik…
Forrásaim
- Torma Zsófia : Hunyadvármegye neolith-kőkorszakbeli telepek. (Erdélyi Múzeum, 1879).
- Torma Zsófia : Hazánk népe ős mythosának maradványai. (Deés, 1896).
- Torma Zsófia : A tordosi őstelep és hazánk népe ősmythosának maradványai (Hunyad vm. monográfiájában, Budapest, 1897).
- Kalicz Nándor : Agyagistenek – A neolitikum és a rézkor emlékei Magyarországon. Corvina Kiadó, Budapest (1980). ISBN 963-13-0753-0
- Renfrew, Colin. A civilizáció előtt. Osiris Kiadó, Budapest (2006). ISBN 963-389-695-9
- Childe, V. Gordon. A civilizáció bölcsője. Gondolat K. (1959)
- Banner János: Adalékok Budapest újabb kőkorához
- Götz, László : Az elő-ázsiai ősnyelv felé. Püski K. (1989). ISBN 963-8256-30-3
- Götz, László. Kettős mértékkel. Püski K. (1989). ISBN 963-8256-30-3
- Götz, László. Boncold csak, nyelvész. Püski K. (1989). ISBN 963-8256-30-3
- Varga Géza. Így írtok ti magyar őstörténetet, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, ISBN 978-963-06-8877-2 (2010) (A szentgyörgyvölgyi tehénszoborról, a tatárlakai táblákról és a Winn által közölt jelekről)
- előadás: Vinča Culture and its Connections with the South-East Hungarian Neolithic: a Comparison of Traditional and 14C Chronology. (Internationales Vinča-Kultur Symposion) 12-17 Mai 1991, Resița-Timișoara) Banatica 11
- Neolitikum a Kárpát-medencében
- Erdély őskora
- Molnár Zsuzsanna : A Tordos Vinca kultúra