A „Szilur” kornak kell legyen magyar neve ! Kell, hogy legyen magyar neve a jellemző lényeiről, hiszen a „hivatalos” nemzetközi név csak egy rég elenyészett (kelta) brit nép nevét rejti minden (őskor irányú) érdem meg értelem nélkül…
Fölmerül hát a kérdés helyesen : – Minek is nevezzük ? Magyarul… Magyarán…
Először is : Kik is a szilurok ?
A szilurok (rövid „u”-val) a Britannia Walesi részén egykoron élt szilur nép, a Silurēs helyes, latinos kiejtése…
A mai Dél-Wales meg Caerdidd (angolkodón Cardiff) táján éltek hajdan a szilurok
Szilurszállás vagy Szilurvár a római Venta Silurum, amelynek helyén a mai Caerwent él Dél-Velszben, a szilur nép (Silurēs) egykori szállásterületén…
A Szilur nevet a szkót földtanász (geologus), Roderick Murchison adta e kornak, aki kövületeket tanulmányozott Dél-Walesben az 1830-as években. A hajdan Wales déli részét lakó szilurok, a kelta törzs névadását Adam Sedgwick barátja ihlette, aki egy már egy korábbi kort illetett Wales latin Cambria nevével. Az óidő kezdetének neve legalább ilyen értelmetlenül és bántóan erős brit nacionalista fölhanggal Kambrium.
Bár a brit sziklákat lakó hajdani szilurok ihlették, akik lába nyoma alól került elő a földtörténeti ókor, a hely (korábbi) lakóinak meg a földtörténeti kornak ezen túl szinte semmi kapcsolata nincs. Ennyi erővel az ugyanilyen korú sziklákat lakó Altaji (ős)emberről is elnevezhetnénk… De akár Altaji kornak is nevezhetnénk !
Egy véletlen (szilur) lelet helyett mennyivel bölcsebb lenne ma e már sokkal jobban ismert kort valamely jellegzetessége alapján (el)nevezni !
E Föld-történeti korban elsőként jelentek meg a korallzátonyok, így eggyik remek neve a Korall-kor lehet !
A mára kihalt lemezes és Rugosa korallokból álltak e korallzátonyok.
Ebben az időszakban a Föld egy hosszú, meleg üvegház korban élt, és meleg, sekély tengerek borították az egyenlítői szárazföldeket. A jégfolyamok (gleccserek) visszahúzódtak a déli sarkon, végül e kor közepén csaknem teljesen eltűntek. Ím halovány kékkel árnyaltan a Sekély tengerek kora !
A halványkék a sekély tengerek meg tangarok területe
A fekete vonalak a mai földek meg országok határait jelölik…
Állandósult éghajlat jellemző e korszakra. Véget ért a korábbi gyors éghajlati változások sorozata. Viszont a törött héjak rétegei szolgáltatnak erős bizonyítékot arra, hogy súlyos viharok voltak, amelyeket a meleg tengerfelszín okozott, hasonlóképpen, mint napjaink üvegházhatásában. Ez volt hát a Viharok kora. A földtörténeti Viharkor. A Föld-történeti óidő Viharkora. (Sz.)
A Hal-kor is igen találó neve lehet, hiszen e Föld-történeti korban elsőként jelennek meg az Osteichthyes, azaz az első csontos halak, az Acanthodii csontos pikkelyeket növesztett vérteshal (Sz.); A halak e korban hatalmas változatosságot értek el.
Ím eggy a szokatlan alakú Hal-kori halakból :
A mozgatható állkapocs is ekkor jelent meg a halaknál, amely az első két-három kopoltyúívből alakult ki.
A seregesen rajzó conodontok meg eggy pár Páncélfejű (Sz.) maxillata placoderma Entelognathus a középmezőnyben.
A háttérben a csontoshalak (osteichthys) csoportját mutató Megamastax két példánya. Ezek voltak a halkor legnagyobb gerincesei. (Kép : Brian Choo, 2016).
A vértes halakról akár Vérteshal-kornak is nevezhetjük e kort.
De nevezhető e kor kissé elfogultabban az Óriás százlábúak kora‘nak is. Az óriás Myriapodák azaz százlábúak vagy ezerlábúak voltak az első igazi szárazföldi állatok, amelyek hatalmasra nőttek.
Még jellegzetesebben nevezhető e kor jellegzetes tengeri réméről a Tengeri skorpió(k) kora‘nak is…
Változatos tengeri skorpió (eurypterida) fajok éltek és úszkáltak e korban. Több méter hosszú fajok is ( pl.: pterygotus, 1,8m) vadásztak a sekély halkori tengerekben a mai Észak-Amerika partjainál. Sok maradványukat New York állam területén találták meg.
Növényi szempontból az első szövetes (edényes) növények ekkor jelentek meg. Ezek már a táplálék szállítására való szövetekkel is rendelkező növények voltak, így már a szárazföldre is kiléptek.
Így nevezhető e kor általánosságban a Szárazföldi növénye kora‘nak is.
A légkör oxigéntartalma elérte a mai érték mintegy egytizedét. A szövetes növények legkorábbi képviselői a Cooksonia (főleg az északi féltekéről) és a Baragwanathia (Ausztráliából).
Kép : Matteo De Stefano/MUSE – Museo delle Scienze (MUSE) Trento,
E kor növénye volt a sokágú Psilophyta, aminek volt faanyaga és háncsrésze, de nem volt valódi gyökere, szára vagy levele, spórával szaporodott. Minden részében megtalálható légzőnyílásokkal lélegzett és talán photoszüntetizált is minden szövetével. A Rhyniophyta és kezdetleges Lycopodiophyta éltek még a szárazföldön, melyek ekkor jelentek meg. A növények fás jellegének megjelenésével ez eggyben a(z első) Fák (ős)kora is.
A Fák őskora a Hal-kor vagy óidői Viharkor az a földtörténeti időszak, amely az idő óidő (paleozoikum) harmadik időszaka. 443,8 ± 1,5 millió évvel ezelőtt kezdődött, amikor véget ért a keltálkodón ordovícium gyanánt emlegetett időszak és 419,2 ± 3,2 millió évvel ezelőtt ért véget az angolkodón devon néven emlegetett időszak kezdetével. Más földtörténeti időszakokhoz hasonlóan a korszak kezdetét és végét jelző kőzeteket azonosították, viszont a konkrét dátumok 5-10 millió éves bizonytalansági szakasszal értendőek. A Hal-kor kezdete ahhoz a nagy kihalási eseményhez köthető, amelyben a tengeri fajok 60%-a eltűnt.
Azután egy nagy időugrással…
Az Anuji (ős)embert vagy Anuj-völgyi (ős)embert is szilur kori mészkőben kialakult barlangban fedezték föl az Altaj hegységben …
Ajánlott olvasmány :