Az Ajutasi (ős)ember, avagy az Altaji (ős)ember szokttabban szólva az Anuj-völgyi (ős)ember…
Szabír területen, az Altaj hegységben a Korall-kori (szilur-kori) mészkőben kialakult barlangban fedezték föl a mai emberétől igencsak eltérő rokon-emberős 40 000 évvel ezelőttről származó maradványait és használati tárgyait. A térségben a tudomány mai állása szerint velük egyidejűleg éltek a „neander(völgyi )ember” nemzetségei, valamint a „mai ember” elődei is.
Az Altaji (ős)ember vagy magyarosabban szólva az Altáji (ős)ember a „Medvekő barlang”-jában került elő. İnnen a talán még illőbb – a helyet idéző – Ajutasi (ős)ember neve, minthogy az Ajutas(i) barlangban (angolkodón Ayu-Tash) fedezték föl. Ennek ellenére szánalmasan és tévetegen az oroszkodó kifejezés terjedt el a barlang későbbi orosz neve, a „Gyenyiszova-barlang” (Денисова пещера) nyomán. İnnen olykor otrombán oroszkodón „Gyenyiszovai ősember” néven is emlegetik. Sőt ! A sem oroszul, sem altajul, de még törökül sem értő angol-am(erika)i világ széles-tár(s)as bugrissággal Denisovan nevezettel Deníszo(u)ven vagy Deniszóuven hangalakban emlegeti kiveszett ősünket a hályogkovácsok vakmerő bátorságával…
Hogyan is nevezhetnénk helyesen ? Hát egy ilyen ősi embert bızonyosan nem a kései megszállók egy barlangjárója nevével illene illetni ! Ha szélesebb ágyazatában is következetes elnevezésre törekszünk, könnyen adódhat egy párhuzam egy közismert, másik „völgyi” ősember mintájára.
A „medvekő barlang” avagy az Ajutas(i) barlang az Anuj folyó völgyében rejtőzik. A hajdan itt élő (ős)embernek már csak a Neander-völgyi (Neanderthali) mintájára is illő neve lehet az Anuji (ős)ember vagy Anuj-völgyi (ős)ember is
A Szabír nyelvcsaládban az altajiakkal osztozó magyarok számára már csak természetes, hogy távoli rokonaik, de illő is, hogy az őslakók nyelvén emlegessék ezt az ősi embert, amelyről még az is kiderülhet, hogy néhány tulajdonsága éppen bennünk él tovább…
Ezt az Ajutasi Ős(ember) nevet erősíti az is, hogy ezek az őseink gyakran a medve barlangjában éltek. Az is emellett a névadás mellett szól, hogy az altaji nép élt ősidőktől e vidéken. Az orosz pedig csak kései (gyarmatosító) jövevény…
Korall-kor : a „Szilur” kor magyar neve a jellemző lényeiről, hiszen a „hivatalos” nemzetközi név csak egy rég elenyészett (kelta) brit nép nevét rejti minden ilyes irányú érdem meg értelem nélkül… E Föld-történeti korban elsőként jelennek meg korallzátonyok, amelyek a mára kihalt lemezes és Rugosa korallokból álltak. Ebben az időszakban a Föld egy hosszú, meleg üvegház korban élt, és meleg, sekély tengerek borították az egyenlítői szárazföldeket. A jégfolyamok (gleccserek) visszahúzódtak a déli sarkon, végül a szilur közepén csaknem teljesen eltűntek. Viszonylag stabilizálódott általános éghajlat jellemző a korszakra, véget ért a korábbi gyors éghajlati változások sorozata. Törött héjak rétegei szolgáltatnak erős bizonyítékot arra, hogy súlyos viharok voltak, melyeket a meleg tengerfelszín okozott, hasonlóképpen, mint napjainkban.