Él eggy nép a világ leghidegebb végén. Nemigen ismerjük őket, így a népükről meg a nyelvükről is igen kevés fogalmunk van. Itt az idő megismerni őket !

SZAKHA – JAKUT – URJANCSAJ

Jelenlegi „jakut” elnevezésük tunguzosan orosz eredetű. Az orosz megszállás hozadéka-árnya. Aki oroszkodni kíván, az emlegesse őket jakut néven, aki meg mongolkodni, az meg csak urjancsaj képpen.
A hiteles, saját nevük azonban (csakis) szakha !

A „jakut” szó a közhiedelemben a tunguz jaka szó átvétele. Korábban „urjancsaj” (uryančay) néven is nevezték őket a mongol nézetben. Az önelnevezésük szakha vagy szaqa.

Élőhelyük Kelet-Szabíri(ai) Szakha Autonóm Köztársaság, másként grékolatinkodón Jakutia, indogermanizmussal Jakutföld, tunguz-magyar(abb)ul meg Jakutország (Sz.)
ma Jakutszk – magyarul „Szaka-város” (Sz.) – központtal.

A Szaha Köztársaság  azaz a Саха Өрөспүүбүлүкэтэ orosz nevén Республика Саха [ejt : Reszpublika Szaha], hivatalos oroszkodó nevén Jakutia, oroszul Якутия [ejt (orosz lágyulattal) : Jakutyija], germánkodó(bba)n Jakutföld az Oroszországi Föderáció eggyik alkotórésze (alanya), a világ legnagyobb, önálló államisággal nem rendelkező közigazgatási egysége.

További városaik: Krasznojarszk, Irkutszk, Habarovszk

A többi szabír(i(ai) török népekkel összehasonlítva, a szakhák között a legerősebb a mongol(oid) jelleg, mind az embertani (hellénkedőn anthropologiai), mind nyelvi sajátosságok terén. 

A SZAKHA (JAKUT / URJANCSAJ) NÉP

A szakhák (jakutok) mai lakóhelyükre a XV. sz.-ban érkezhettek a Bajkál-tótól Ny-ra fekvő területekről.

A XVII. sz. óta orosz fennhatóság alá kerültek …

A Jakutszki Kerület (Пядышев, 1921)
Карта Якутской области и Охотского округа
Атлас Российской империи (1826)

Népességileg (hellénkedőn ethnikailag) és nyelvjárásilag is viszonylag egységesnek tekinthető szakha (jakut) nyelv

A nyelvet igen erőteljes mongol, tunguz, és természetesen ős-szabír (hellénkedőn paleoszibériai) utóbb pedig különösen orosz hatás is érte …

A legkorábbi források szakha (jakut) nyelven a XVIII. sz. elejéből származnak, irodalmi nyelvük azonban csak a szovjet forradalom és a kommunista megszállás után alakult ki, kirill írással (1939)

A szakha nyelvről alapvetésekben

A Szakha nyelv külön nyelvágat képez a türök nyelveken belül. Anyanyelvi beszélőik száma kb. 250-270 ezer lehet …

A Szakha, tunguzosan oroszkodón a jakut nyelvet a mai Oroszország ÉK-i részén beszélik Szabíriában.

A szakha számos ősi (hellénkedőn arkhaikus) tulajdonságot megőrzött a többi türök nyelvhez képest különösen a hangtanban.

A szakha (jakut) megőrizte az ótürök (ÓT) magánhangzó (vokális) hosszúságot többnyire hajlóhangzók (hellénkedőn diphthongusok) alakjában (formájában).

A szakha – más alakban, de – megőrizte az ótürök (ÓT) szókezdő h- hangot, ami más türök nyelv(ek)ben (már) nincsen meg.

A szakha nyelv beszélőit kétnyelvűség valamint erős és erőszakos idegen hatások is jellemzik.

A szakha (jakut) nincs megfelelően kutatva, teljességgel nem áll rendelkezésre kielégítő nyelvi anyag.

A szakhák (jakutok) rég elszigetelődtek a többi török nyelvtől

Hasonlóságot mutat más türök nyelvekkel, a jakut és a dél-szabíri(ai) türök nyelvek közt a rokonság könnyen föllelhető meg fölismerhető. A szakha nyelv legközelebbi rokona a dulgan (dolgán), amely(et maroknyi nép) ma Szakhaország észak-nyugati részén (besz)él …

A hatalmas földrajzi elterjedtségük és erőteljes szigetszerű (latinkodón sporadikus) széttagoltság jellemző. Sok a különböző tájszóllás (hellénkedőn dialektus) meg a nyelvváltozat.

A nyelv történeti elemzéséhez (rekonstrukciójához) segítséget nyújt a többi türök nyelv, illetve az ó- meg a közép-türök források.

SZAKHA (JAKUT / URJANCSAJ) – Hangtani jellemzők

Több régiségjegyet megőriztek, és sajátos szakha (jakut) fejlemények is alakultak (ki) …

SZAKHA (JAKUT / URJANCSAJ) HANGVÁLTOZÁSOK
MAGÁNHANGZÓK

A magánhangzó rendszerben vannak (eredeti) hosszú magánhangzók (latinkodón vokálisok) és ezekből fejlett hajlóhangzók (hellénkedőn diphthongusok) is.

A hajlóhangzók (hellénkedőn diphthongusok) másodlagos fejlemények, amelyek az eredeti ótürök (ÓT) hosszú magánhangzókból fakadtak …

ótürök (ÓT) yōl [ejt : jól] > szakha : suol [ejt : szuol] ‘út’ ;
ótürök (ÓT) köök [ejt : kők] > szakha : küöx [ejt : küöh] ‘kék’;
ótürök (ÓT) ōt [ejt : ót] > szakha : uot [ejt : uot] ‘tűz’;
de szakha : kīs [ejt : kīsz] ‘lány’

Az ajki (latinkodón labiális) illeszkedés érvényesül a többes (szám) jele után szakha oγolor ‘fiúk’; ūstor ‘mesterek’; öŋnör ‘színek’

SZAKHA (JAKUT / URJANCSAJ) HANGVÁLTOZÁSOK
MÁSSALHANGZÓK

Az ótürök (ÓT) q- > szakha χ-
szakha : χāl-; χatïn; χol

Az ótürök (ÓT) -d- > szakha -t-
szakha : ataχ; ütöü ‘jó’ (>ótürök (ÓT) edgü); betik ‘nagy’

ótürök (ÓT) s- > szakha (> h-) eltűnik
ótürök (ÓT) sen > szakha : en ‘te’;
ótürök (ÓT) sāl > szakha : āl ‘tutaj’;
ótürök (ÓT) sarïγ > szakha : arïγ ‘sárga’

Az ótürök (ÓT) y- > szakha s-
szakha : suol ‘út’; süs ‘száz’; soq ‘nem, nincs’

ótürök (ÓT) č- > szakha s-
szakha : särī ‘sereg’;
sïχ- ‘kimegy’

ótürök (ÓT) -z-/-š-/-č- > szakha -h-
szakha : ihit- ‘hallani’;
szakha : kïhïl ‘vörös’;
szakha : ahï ‘keserű’

ótürök (ÓT) -z > szakha -t
ótürök (ÓT) > szakha : otut ‘30’;
ótürök (ÓT) kűz / köz > szakha : küöt ‘szem’

Jegyzetek : hajlóhang(zó) : a görögködő „kettőshangzó”, ami hellénisztikus latinizmusában a diphthongus tisztes magyar alakja… Ajánlott még az ötvehang(zó), ötvihang(zó) kifejezés is !

.

BIBLIOGRAPHIA – Szakha (Jakut) nyelvtanok, nyelvészeti áttekintések (időrendben) :

Böhtlingk, O. 1851. Über die Sprache der Jakuten. St.-Peterburg.

Poppe, N. 1959. Das Jakutische. In: Deny, J. et al. (eds) Philologiae Turcicae Fundamenta. Wiesbaden.

Kałuziynski, S. 1961. Mongolische Elemente in der jakutischen Sprache. Varsó.

Krueger, J. R. 1962. Yakut Manual. The Hague.

Ubrjatova, E. I. (ed.) 1982. Grammatika sovremennogo jakutskogo literaturnogo jazyka. Moszkva

Stachowski, Marek 1993. Geschichte des jakutischen Vokalismus. Krakkó.

Károly, L. 2013. Deverbal Nominals in Yakut. Wiesbaden.

Szakha (Jakut) szótárak

Pekarskij, Ė. K. 1907–1930. Slovar´ jakutskogo jazyka. St Petersburg–Leningrad.

Afanas’ev, P. S. et al. (eds.) 1976. Dialektologičeskij slovar´ jakutskogo jazyka. Moszkva.

Forrásaim :

• Kincses Nagy Éva és Murat Işık (kiadatlan) órai előadásjegyzetei
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Jakutf%C3%B6ld
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Jakutok
• Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
• (Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim, mondolataim …

Ajánlott olvasmányok :

Türük vagy türök vagy török ?

Érdemes végre rendet tenni az alapfogalmak között a türkök, a türökök meg a törökök világában is ! Először is tisztázandó…

Türk vagy türök ? – Tudományuk a Türöktan !

Minden tudománynak (saját) nevezéktana van. Így van ez a türkologiával is. Azzal a kis szépséghibával, hogy itt már a tudomány(ág) neve sem bizonyosan tiszta.

A mai bevett (szak)szóhasználatban a türk népek világával meg a (türk) nyelveikkel foglalkozó tudomány nálunk teljességgel értelmetlenül turkológia címen fut. Valami beteges nyugat-majmolásban a saját elmé(i)nket is megerőszakolva a számunkra (is) természetes ü hangot írni meg ejteni sem tudjuk e tudomány nevében… tehát :
A türkök tudománya a turkológia ! Nem. A türkök tudománya a türkológia ! (Sz.)

A turkologusok – türökészek vagy törökészek ?

Érdemes végre rendet tenni az alapfogalmak között a türökök meg a törökök világában is ! Először a beteges hangtorlódású türk-öt…

Moór Elemér: A magyar nyelv régi török és mongol jövevényszavai

A török-ugor vita hullámai a nemzetvesztő szocializmus idejére ugyan elültek, de manapság újra és egyre nagyobb hullámokat vetnek…

Rögtön az elején leszögezendő, hogy maguk az ázeriek is gyakran tiltakoznak nyelvük e neve ellen, mondván, hogy a nyelvük ázerbajdzsáni. Ez kívülről bizony nehézkesnek és hosszúnak tűnik. A „baj” meg nem hangzik jól magyarul. Ázer-baj-dzsáni … Minek még ragozni is ! És éppen a „dzsán”-nal, a ‘lélek’-kel ?! Igazán fölösleges (lenne)…
Így nekünk ők biz maradnak az ázeriek…
Megjegyzem, nem csak mi vagyunk így ezzel… Hallottam tatártól is ázeri néven emlegetni őket… ázeridzse néven meg a nyelvüket …

De gyakran azt is hangoztatják, hogy a nyelvük török.
Tulajdonképpen csak a töröknek eggy nyelvjárása. Van benne igazság …

E nyelv az önnevén Azərbaycanca, آذربایجانجا, Азәрбајҹанҹа [ejt : azerbajdzsandzsa] vagy Azeri, azaz Azerbajdzsáni török önnevükön Azərbaycan türkcəsi, آذربایجان تۆرکچه‌سی, Азәрбајҹан түркҹәси, angolkodón írva meg Azerbaijani [ejt : /ˌæzərbaɪˈdʒæni, -ɑːn-/ AZ-ər-by-JA(H)N-ee] 

Az ázeri nyelvről alapvetésekben

• Az ázeri nyelv története elválaszthatatlan az oszmán-töröktől
• Ma is nagyon közel áll a (törökországi) törökhöz, bár…
• Az ázeriek könnyebben értik a törököt, mint a törökök az ázerit (talán a töméntelen TV-sorozat miatt is)
• Az ázeri tudóinak (németkedőn/angolkodón beszélőinek) ma a száma kb. 30 millió
• Azerbajdzsánon kívül kissebbségben Irán, Iraq, Törökország, Örményország, Khartvélország (Grúzia), Qazaqország, Özbekország meg Afgánország területén élnek …
• A nyelv lejegyzésére korábban az arab-perzsa írásjeleket, majd a kürilli abc-t használták (1939-1990), ma meg (1991 óta) az ázerire módosított latin abc-t alkalmazzák.
• A Szovjetunió általi megszállásuk idején a kénytelen kétnyelvűség volt a jellemző
• E nyelv erős arab-perzsa hatás alatt áll az alaktan (morphologia) területén is.

Az ázeriben X, x meg Q, q betűk is vannak, amelyek a törökben nincsenek.

Régi latin betűk (1929–1938)	1991 óta hivatalos a latin betűs írás	Kürill írás 1958-tól (Dagesztánban még mindig ez a bevett.)	Persz(o)-arab írás Azerbajdzsán-ban 1929-ig (Iránban ma is ez a hivatalos írása.)	IPA
A a		А а	آ / ـا	/ɑ/
B в	B b	Б б	ب	/b/
Ç ç	C c (török mintára)	Ҹ ҹ	ج	/dʒ/
C c	Ç ç (török mintára)	Ч ч	چ	/tʃ/
D d		Д д	د	/d/
E e		Е е	ئ	/e/
Ə ə		Ә ә	ا / َ / ە	/æ/
F f		Ф ф	ف	/f/
G g		Ҝ ҝ	گ	/ɟ/
Ƣ ƣ	Ğ ğ (török mintára)	Ғ ғ	غ	/ɣ/
H h		Һ һ	ح / ه	/h/
X x		Х х	خ	/x/
Ь ь	I ı (török mintára)	Ы ы	ؽ	/ɯ/
I i	İ i (török mintára)	И и	ی	/i/
Ƶ ƶ	J j	Ж ж	ژ	/ʒ/
K k		К к	ک	/k/, /c/
Q q		Г г	ق	/ɡ/
L l		Л л	ل	/l/
M m		М м	م	/m/
N n		Н н	ن	/n/
Ꞑ ꞑ	–	–	ݣ / نگ	/ŋ/
O o		О о	وْ	/o/
Ɵ ɵ	Ö ö	Ө ө	ؤ	/œ/
P p		П п	پ	/p/
R r		Р р	ر	/r/
S s		С с	ث / س / ص	/s/
Ş ş		Ш ш	ش	/ʃ/
T t		Т т	ت / ط	/t/
U u		У у	ۇ	/u/
Y y	Ü ü	Ү ү	ۆ	/y/
V v		В в	و	/v/
J j	Y y	Ј ј	ی	/j/
Z z		З з	ذ / ز / ض / ظ	/z/
– zöngés torokzárhang		ʼ	ع	/ʔ/

Az ázeri nagy Х meg kis х – ami nem a latin x fejleménye – magától értetődően a hellén χ (khí) származéka, ekként az orosz kürillica hagyatéka. İllendőbb volna az ótürök rovásból meríteni e hang ma írott betűjét (is) !

Az (észak)ázerbajdzsáni – a töröktől eltérően – a neveket is átbetűzi a saját kiejtésére. Bush > Buş / Schröder > Şröder. 

Az ázeri nyelv hangtani jellemzői

Az ótürök hosszú magánhangzók eltűntek

Az ótürök y-megmaradt, de magas nyelvállású magánhangzók (vokálisok) előtt eltűnt.
• ótürök yılan > ázeri iilan ‘kígyó’
• ótürök yıl > ázeri iil ‘év’

Az ótürök nyelvhez képest a –v előtti magánhangzók ajakkerekednek (labializálódtak).
• ótürök av- > ázeri uv- ‘vadászni’

Az ótürök (szó)kezdő ká gé-vé változott / k-> g- (akárcsak a törökben)
• ótürök kel- > ázeri gel- ‘jönni’
• ótürök ket- > ázeri git- ‘menni’

Az ótürök hátul ká hátul gá-ra változott / q-> γ-
A torok-gá itt görög gammával jelölve szerepel.
• ótürök qara ‘fekete’ > ázeri γara
• ótürök qal- ‘maradni’ > ázeri γal-
• ótürök qıl- ‘csinálni’ > ázeri γıl-

Az ótürök té zöngésedett / t- > d-
• ótürök taš ‘kő’ > ázeri daš
• ótürök tört ‘4’ > ázeri dörd (a szó végén is)
• ótürök toz ‘por’ > ázeri doz

A hátul-ká (veláris ká), a -q spirantizálódott (-χ)
• ótürök baq-‘nézni’> ázeri baχ-
• ótürök yoq ‘nincs’, ‘nem’ > ázeri yoχ
• ótürök yaqşı ‘jó’ > ázeri yaχşı

Mássalhangzó-kettőződés / Jellemzőek az ázeri nyelvre a kettőződő mássalhangzók (gemináták).
• A számokban is yeddi, səkkiz, doqquz meg sok másban is… eşşek, meg a çaqqal, a ‘sakál’, amely szavunk a perzsa شغال [ejt : saġâl ] szóból ered az oszmán török چقال (çakal) [ejt : csakál] alakon át. (Ugyaninnen származik az angol jackal /ˈd͡ʒækəl/ is, amely a franci chacal(e) közvetítésével jutott a ma legismertebb nyelvbe, meg a német schakal, meg az olasz ciacale is innen fakad. Érdekes a szanszkrit शृगाल (śṛgāla) hasonlata is.)

Szókezdő magánhangzó előtt helyenként megjelent a h-betoldódás (h-protézis)
• ótürök örümçek ‘pók’ > ázeri hörümçek
• ótürök ürk- ‘félni’ > ázeri hürk-

Az ótürök szókezdő b- zöngétlenedett / b->p- olykor (sporadikusan)
• ótürök bıçaq > ázeri pıçaχ
• ótürök bol- ‘lenni’ > ázeri pol-

A csé hangokat (ál)tudományoskodón olykor cseheskedőn č betűvel jelölik, de ez teljességgel fölösleges. Van a töröknek erre saját betűje(le). Az ázeriek pedig (inkább) a közeli törökökhöz húznak. Sőt 1991 óta így, minden csét ezzel a ç betűvel is írnak. Ugyanez igaz a szlávoskodó, cseheskedő š-ek képtelenségeire is. Az ázeri 1991 óta, minden essét ezzel a ş betűvel is írja. İllik nekünk is ehhez tartanunk magunkat, ha róluk írunk vagy tőlük idézünk…

A törökkel szemben az ázeri nyelv külön jelöli
az elöl-kát „k”-val meg a hátul-kát „q”-val :

ázeri (török)	török	magyar
ayaq	ayak	láb
ayaqqabı	ayakkabı	lábbeli / cipő
daş	taş	kő
qardaş	kardeş	fivér / testvér
qan	kan	vér
qaz	kaz	liba
qaş	kaş	szemöldök
qar	kar	hó
kitab	kitap	könyv (arab eredetű)

Az ázeri számok

20	iyirmi [ejt : ijirmi ] vagy irmi (a törökben yirmi)
30	otuz (akárcsak a törökben)
40	qırχ [ hátul k-val meg mélly ı-val ejtve: kırh ] (a törökben kırk)
50	əlli [ejt : ælli] (a törökben elli)

Rövid összegzésül ajánlom még az Ethnologue oldalát : https://www.ethnologue.com/language/aze/

Azerbaijani

Summary

Azerbaijani is classified as a “macrolanguage” in the ISO 639 standard and is assigned to [aze] as its three-letter code. Macrolanguages were introduced into the standard in order to reconcile the fact that in some usage contexts the entity represented by the three-letter code is deemed to be a single language, while in other usage contexts it is subdivided into two or more individual languages, each of which has its own code. The individual languages that make up this macrolanguage are listed below.

Languages

• azj – North Azerbaijani
• azb – South Azerbaijani

Ajánlott forrás-irodalom

Bulut, Christiane (2018b). „The Turkic varieties of Iran”. In Haig, Geoffrey; Khan, Geoffrey (eds.). The Languages and Linguistics of Western Asia: An Areal Perspective. Walter de Gruyter. p. 398. ISBN 978-3-11-042168-2.

Azerbaijani language at Ethnologue (25th ed., 2022) 

„Azerbaijani, North”. Ethnologue. Archived from the original on 5 June 2019. Retrieved 2 February 2020.

„Azerbaijani, South”. Ethnologue. Archived from the original on 5 June 2019. Retrieved 2 February 2020.

Azeri Arabic Turk standard of writing; authored by Javad Heyat; 2001 http://www.azeri.org/Azeri/az_arabic/azturk_standard.pdf

Stachowski, Marek 1993a. Dolganischer Wortschatz. Krakkó.

Stachowski, M. 1997. Dolganische Wortbildung. Krakkó.

Stachowski, M. 1998. Dolganischer Wortschatz. Supplementband. Krakkó.