A flamandok ma Ninove városából saját sörükkel vendégeltek.
Hálából régi tartozásomat rovom le most ez írásommal nékik…
A flamandok (hollandul: Vlamingen [ˈvlaːmɪŋə(n)]) a mai Belgium északi részén, Flandriában honos népcsoport, akik a flamand nyelven beszélnek. (A hasonló nyelvet beszélő szomszédos Hollandia nézőpontjából ez a holland nyelv egy régies változata.) Belgium többségét (mintegy 60%-át) ma is a flamandok teszik ki, mégsincsen országuk. Flandria Hollandiához való csatolása is nagyobb nyelv-szabadságot biztosítana a flamandoknak, mint ez a ma már két évszázados balga-belga francos moslékolás…
Az Ethnologue a Limburgit meg a Nyugat Flamandot két külön nyelvnek tekinti. Az ISO 639-3 kódjuk vls meg lim. „Linguistic map of Benelux”. Ethnologue. 1999-02-19. Retrieved 2013-10-17.
A Vlaams szó az ingvaeón(i) *flâm-, a germán *flauma- szóval rokon, amely ‘elárasztott’ jelentésben élt. A Vlaanderen országnév a *flâm- tő meg a -đr/dr- toldalékkal jött létre.
Flemish (Vlaams [vlaːms] ⓘ) egy Németalföldi tájnyelv-eggyüttes, amely Hollandia döccs nyelvével rokon. Olykor flamand-holland (Vlaams-Nederlands), vagy belga döccs (Belgisch-Nederlands [ˈbɛlɣis ˈneːdərlɑnts] ⓘ), vagy dél-döccs (Zuid-Nederlands) néven is emlegetik. A flamandot Flandriában, Észak-Belgiumban meg a franciák által máig megszállt flamand területeken, a „Franci Flandria” vidékén beszélik meg Hollandiában a döccs-flamandot (Zeelandic Flanders).
A flamand meg a holland közötti átmeneti (lenézett) tájnyelv kihalóban
A „Francia Flandria” (franciául: La Flandre française; hollandul: Frans-Vlaanderen) néven ismert terület a Nord-Pas de Calais régióban található. (Ez valami olyas képtelenség, mint a „rác Magyarország” magyar Délvidék helyett, vagy az „Oláh Erdély” dákó-rómán alapokon…) A francia uralom alatt lassan teljesen elfrancított Nyugat-Flandriát a Lys folyó szeli keresztül. A folyótól északra Westhoek , attól délre Lille helyesebben, flamandul Rijsel található.
Hogy milyen ütemben tűnik el a francia megszállás alatt a flamand nyelv, arra példa lehet a flamand eredetű Dűnegyháza (Sz.), más néven Dűnetemplom, flamandul Duinkerke, franciálkodón Dunkerque népessége, ill anyanyelvi változása az elmúlt száz év során…
Duinkerke(n) (flamandul: [ˈdyŋkarkə] ( hallga!), hollandul: [ˈdœynkɛrkə(n)] ( hallga!); (francoskodón: Dunkerque [dœ̃kɛʁk]; angolkodón pedig: Dunkirk) – A fenti terképeken a barnulás – mint elaszó levélen az elhalást – az elfranciásodást (elfranciásítást) jelöli, mint flamand-pusztulatot…
A Flamand Mozgalom (Vlaamse Beweging) a politikai mozgalom, amely Belgium flamand területének kíván nagyobb önrendelkezést (autonomiát).
Amíg a bűnvándorlók meg a dzsender-férgek jogairól vinnyadoznak Európa hibbant hülyéi, addig a flamand népnek máig sincsen hazája !!! Három magyar megyényi területen… meg még a majd ekkora franci-megszállt területen…
Hazát a flamandoknak ! Országot a Flandriának !
Brüsszenetes perverzeknek ma ez a nagy házi feladat !!!
Csak néhány híresség, aki miatt megérdemelnék a flamandok a teljes nyelvszabadságot :
Id. Pieter Bruegel a festő, Pieter Paul Rubens a festő, Gerardus Mercator a térképész, Anthony van Dyck a festő és Ludwig van Beethoven a zeneszerző. Kiemelendő közülük Hendrik Conscience író (születési nevén Henri Conscience (Antwerpen, 1812. december 3. – Antwerpen, 1883. szeptember 10.) flamand író
Belgium 1830-as függetlensége után az elsők között volt, akik flamand nyelven alkottak, amikor Belgium politikai, gazdasági és kulturális elitje szinte kizárólag francoskodott (franciául beszélt). Addig a flamand nyelv megvetés tárgya volt. Conscience öntudatukra ébresztette a flamandokat. A Flamand Mozgalom Flandria szabadságáért (autonómiájáért) küzdött Belgiumon belül és az oktatásban a holland nyelv bevezetését sürgette, mert a flamandot akkor azonosnak ítélte a hollanddal.
Ma azonban már kifinomultabb az önazonosságuk…
„ 11 juli als symbolische datum voor Vlaanderen.” 
http://www.kortrijk.be/1302
Áldás (július) hava 11.-e Flamand Nemzeti Ünnepnap (hollandul: Feestdag van Vlaanderen),
az 1302-ben vívott Aranysarkantyús Csata emlékére.
A flamand oroszlán – Flandria zászlaján
A belga flamand közösség, azaz Csonka-Flandria minden év július 11.-én tartja hivatalos ünnepnapját a Kortrijki Csata [ejt: Kortrájki Csata] emlékére. Bizonyára a franci(a) megszállás alatt élő nyugat-flamandok (pl. Duinkerke környékén) is ekkor tartanák ünnepüket, ha tehetnék…
Ajánlott olvasmány :
KORTRIJKI CSATA (1302) – A FLAMAND NEMZETI ÜNNEP
1302 Áldás (július) hava 11.-én zajlott a Kortrijki Csata – francossan a Courtrai Csata. E véres viadal évfordulóján érdemes…
