Antoon Mostaert ˙[ejt : Antón Mosztaert] Ordosz flamand kutatója meg tudója az ordoszi(ak) nevén Tijen Baghszi (Tiyen Baγsi) avagy Baghszi Tijen (Nom-un Baγsi Tiyen) „a Belső Mongolok Apostola” volt.
Eredeti flamand nevén Antoon Mostaert francossan torzítva Antoine Mostaert a flamand fővárosban, Bröhöben (Brugge) [ejt : ˈbrœɦə]– francos nevén Brűzsben (Bruges) – született (1881 augusztus 10.-én) belga (állampolgárságú római) kathólikus misszionárius volt Kínában.
Brugge flamandul helyesen Bröhö-ként hangzik, helyes ejtése : Nl-Brugge.ogg
Származását tisztázandó belga állampolgárnak született. Belgiumot pedig alapvetően két nép lakja (lakta) : a kathólikus flamand(ok) meg a protestáns vallon(ok). (Nem keveredtek.) Az előbbiek nyelve a flamand az utóbbiaké meg a francia. Aki átutazik csak egyszer is hosszában – kelet-nyugati vagy nyugat-keleti irányban – Belgiumon, az észlelheti, hogyan változik a nyugati flamand kiírások sora keletre haladva franci(á)ra. A világ Antoon Mostaert korában még eléggé francos frankophón volt ahhoz, hogy a flamand anyanyelvű tudós is franciául írja tudományos műveit – tudományosabbnak tartva az anyanyelvénél a franci(á)t. Nagy veszteség ez a flamand világnak, de nem nagy nyereség a mai anglophón világnak sem, amely ma a franci(á)t már alig, de inkább nem is érti. Nagy szerencse azonban mindez akárhogyis Ordosz népének, akiknél nemzetiségi jogaiknak elismerését is javítja a róluk-velük alkotott és írott tudomány… Még jobban javítaná, ha az anglonáci világ nyelvére is le lenne Mostaert minden műve fordítva…
Latint meg görögöt tanult, majd CICM Misszionáriusokhoz csatlakozott. Pappá szentelték. Még Belgiumban megtanult kínaiul, azután a mongolhoz fogott Isaac Jacob Schmidt’s Grammatik der mongolischen Sprache (St. Petersburg, 1831) könyve valamint a mongol Új Testamentum alapján.
Antoon Mostaert hittérítőként szolgált Boro Balghaszu városában az Ordosz-vidék déli részén 1906-1925 között.
Korai munkái az ordoszi mongol nyelvre összpontosultak, hangtan (phonologia) és egy szótár összeállításának tekintetében.
Antoon Mostaert flamand Brabantban halt meg Tienen [ejt : Tinön] városában 1965-ben.
Mostaert művei az ordosziakról :
- Textes oraux ordos, recueillis et publiés avec introduction, notes morphologiques, commentaries et glossaire (Pei’ping, H. Vetch, 1937)
- Dictionnaire ordos (Peking, [Furen?] Catholic University, 1941-4)
- Folklore ordos (Peip’ing, Catholic University, 1947)
Mostaert jelentősebb művei (más) mongolokról :
- A propos de quelques portraits d’empereurs mongols, Leipzig, 1927
- La phonétique du Monguor parlé par les Mongols du Kansas occidental, Wenen, 1929-1930.
- (en) The Mongols of Kansu and their language, Beijing, 1931 (OCLC 17220155)
- Tshihula nom-un surtal (Catechismus), Shangaï, 1949.
- Trois passages de l’histoire secrète des Mongols, Helsinki, Societas Orientalis Fennica, 1950 (BNF 32469323)
- Sur quelques passages de l’Histoire Secrète des Mongols, published separately in HJAS, 1950-2, in one volume, 1953
- Le deuil chez les Mongols, in: Ad Harenas, Brugge, 1960, blz. 139-155.
- Huayi yiyu (the „Chinese-Barbarian Dictionary” of the Bureau of Translators), Mongools-Chinese tekst, postuum gepubliceerd in 1977, onder de titel Le matériel mongol du Houa I I Iu de Houng-ou (1389), Brussel, Institut belge des hautes études chinoises, 1989.
Antoon Mostaert īrásainak minél több nyelvre fordítása és hírénk növelése az ordosziak sorsán is enyhíthetne, nyelvük túlélési esélyein is sokat lendíthetne…
Életrajzi īrások Mostaertről, „a Mongolok Apostola”-’ról
- J. VAN HECKEN, Antoon Mostaert. Een Brugs taalkundige met wereldfaam, in: Haec Olim, 1969, blz 5-12.
- Serge ELISEEFF, The Reverend Antoine Mostaert, C.I.C.M., HJAS, v. 19, vii-xiv
- Antoon Mostaert, C.I.C.M. apostel van de Mongolen en geleerde (Symposium in Leuven augustus-september 1993) Met volledige bibliografie van zijn publicaties.
- Klaus SAGASTER, Antoine Mostaert (1881-1971), C.I.C.M. missionary and scholar, Ferdinand Verbist Foundation, Leuven, 1999.