Bessenyei György testőrsége napján

Minthogy a születése Napját bizonyossággal nem ismer(het)jük, így a testőrsége napján ünnepeljük Őt.

BESSENYEI GYÖRGY (1747–1811) író és bölcselő (hellénkedő pongyolatinsággal filozófus)

Bessenyei György (Tiszabercel, 1746 vagy 1747 – Pusztakovácsi (ma Bakonszeg), 1811. február 24.) császári testőrtiszt, költő, a magyar felvilágosodás egyik meghatározó egyénisége, a Bihari Remete.

Bessenyei Zsigmond vármegyei táblabíró és Ilosvay Mária fiaként született, Tiszabercelen. 1755-ig szülőfalujában élt, majd 1760-ig a sárospataki kollégium diákja volt. Végzése után apja hazavitte, s egy évig házi tanításban részesítette, ami főként latin stílusgyakorlatokat jelentett; ezután szellemileg tétlenül, harci tudományokkal (vívás, lovaglás, lövészet) töltött négy évet a szülői házban. Szabolcs vármegye ajánlására, remek testi felépítése és katonai képességei révén, 1765. június 8-ától Mária Terézia Bécsben (1760-tól működő) magyar testőrségében teljesített szolgálatot.

Valljuk meg, hogy nagyon megszűkültünk a magyarságba, melyeknek ugyan bőségébe soha nem voltunk. (Magyarság)

Mit tehet arról a drága hegy, ha kincseit belőle nem szedik; mit tehet róla a magyar nyelv is, ha fiai őtet sem ékesíteni, sem nagyítani, sem felemelni nem akarják?

…soha a földnek golyóbisán egy nemzet sem tehette addig magáévá a bölcsességet, mélységet, valameddig a tudományokat a maga anyanyelvébe bé nem húzta. Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenben sohasem.

Minden nemzet a maga nyelvérül ismértetik meg leginkább.

Egy hazát sokféleképpen lehet és kell szolgálni, mert annak sok mesterségre van szüksége. Éljenek a bányászok is, de ne űzzük el a szántókat, sem a szabók a csizmadiákat; éljünk és hagyjunk másokat is élni.

A régi módhoz ne ragaszkodjunk, mert ahhoz ragaszkodni annyit tészen, mint a tudatlanságot sóhajtani.

Uo.;

…azt véltem, mint a gyermek, hogyha magas hegyre mászok, onnan elérem az eget – feltörekedtem, és látom, hogy a legnagyobb hegy tetejétől éppen annyira van, mint a legmélyebb barlangnak fenekétől.

Milyen hát egy ember, ki kevélységgel magát felfújja? Olyan mint egy szalmával kitömött krokodilusbőr, melyen formája láttatik az erőnek valósága nélkül. (A holmi)

Minden uralkodó hatalom akkor legerősebb, mikor legigazabb és akkor legállandóbb, mikor legirgalmasabb!

Az elme és okoskodása megtévedhet, de az érzés sohase.

Az éhező embert e világnak minden bölcsességével és ennek minden okaival sem hitetheted el soha, hogy jól van lakva, míg enni nem adsz.

Igaz az, hogy mindenütt férfiak parancsolnak és vezérelnek házaiknál, de asszonyok helyheztetik beléjek azon titkos ösztönt, mely szerint nyugodalmakat, boldogságokat keresik… (Tarimenes utazása)

Lehetetlen az embert értelmétül megfosztani úgy, hogy tovább is ember maradhasson. (A bihari remete)

Ki vagyok? mi vagyok? merről s mibül jöttem?
Hol voltam? s hogy esett, hogy világra lettem?
Érzek, gondolkodom, küszködöm, fáradok,
S élek, melynek útján szüntelenül halok.
Létemet táplálván testemet emésztem,
Élni törekedem, s életemet vesztem.

Hányszor kell érezni változásaimat?

Nézek, gondolkodom, búsulok, remélek,
Járok, ülök, mozgok, s nem tudom, hogy élek.
Testemben hánykódik valamely valóság;
Lélek, elme, tűz, ész, milyen világosság!

Nem tudom érteni: formája, sem színe
Nincsen, melybe létem valamit meghinne.
De mégis jót érzem küszködő munkáit,
Nem győzvén csudálni kiterjedt csatáit; …

… az ég, föld között szüntelen hánykódva
Nyögök, s majd nevetek élvén sóhajtozva.

„Bihari remeteség”-ét Áprily Lajos szép szonettel örökítette meg :

Bessenyei

Fülöp Károlynak

Tornácon állt s a pusztaságra nézett:

keletre szállt az elzengett vihar.
Szökött felhőit hívta már a fészek,
a sziklából rakott öreg Bihar.

Nyugat felé, piros látóhatáron
jelenés támadt, lenge délibáb
(nagyon távolról, túl a délibábon
marsot fújtak a testőr-trombiták):

Egy park a vágyak tündér-városából,
gáláns ünnep, bizalmas öblü páholy,
s egy gárda-bál, meleg hullámra ringó:

esték, amikor költő volt s király –
künn megszólalt a mélabús tilinkó
s lassan beballagott az esti nyáj.

Forrásaim :

• Szinnyei József : Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
• A Pallas Nagy Lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
• Waldapfel József: A magyar irodalom a felvilágosodás korában, Bp., 1963
• Bessenyei György művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban
• Bessenyei György összes versei a Mercator Stúdió könyvkiadótól
• Az embernek próbája : 1772. és 1803. Régi magyar könyvtár (30). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, (1912)
• Agis tragédiája : Bécs 1772. Régi magyar könyvtár (13). Franklin, Budapest, (1899)
• Lais, vagy Az erkölcsi makacs : vígjáték öt felvonásban. Régi magyar könyvtár (16). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, (1899)
• A természet világa : vagy a józan okosság. Régi magyar könyvtár (7). Franklin, Budapest, (1898)
• Széll Farkas 1889: A nagybesenyői Bessenyey család. Turul 1889/1
• Az újabb magyar irodalom ismertetése a XVIII. század közepétől mostanig. Első szakasz: Bessenyeitől Vörösmarty Mihályig; Szt. István Társulat, Pest 1860
• Závodszky Károly : Bessenyei György. Irodalmi tanulmány; Kisfaludy-Társaság, Pest, 1872
• Rózsa Géza : Bessenyei mint drámaíró; Gutenberg Ny., Bp., 1893
• Marton József : Magyar Voltaire. Bessenyei György, magyar enciklopedisták; szerzői, Nagyszombat, 1900
• Zoványi Jenő : Bessenyei György mint ref. főconsistoriumi titkár; Református Főiskola Ny., Sárospatak, 1909
• Pintér Jenő : A magyar irodalom története a legrégibb időktől Bessenyei György fellépéséig, 1-2.; Rényi Károly, Bp., 1909
• Császár Elemér : Bessenyei akadémiai törekvései; Akadémia, Bp., 1910 (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből)
• Császár Elemér : Bessenyei György emlékezete; Franklin Ny., Bp., 1911
• Belohorszky Ferenc : Bessenyei és A philosophus; Dunántúl Ny., Bp., 1929 (A Budapesti Kir. Magy. Pázmány Péter Tudományegyetem Magyar Irodalomtörténeti Intézete)
• Fischer Júlia : A nevelés gondolata Bessenyei György munkáiban; Árpás ny., Szeged, 1934 (Értekezések a Kolozsvári M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem Paedagogiai Intézetéből. Új sorozat)
• Belohorszky Ferenc : Bessenyei György. Irodalmi tanulmány; Klafter Ny., Nyíregyháza, 1934
• Pallós Jenő : Millot és Bessenyei; Sárkány Ny., Bp., 1934 (Bibliothèque de l’Institut Français à l’Université de Budapest)
• M. Juhász Margit : Bessenyei-mozaikok; Stephaneum Ny., Bp., 1934
• Csóka J. Lajos : Bessenyei György és a bécsi udvar; s.n., Pannonhalma, 1936 (A Pannonhalmi Szemle könyvtára)
• Belohorszky Ferenc : A Bessenyei irodalom; Kétz Ny., Nyíregyháza, 1941 (A Bessenyei Társaság kiadványai)
• Kardos Ingeborg Klára: A humor a régi magyar irodalomban. A kódexektől Bessenyeiig; Ablaka Ny., Szeged, 1942 (Értekezések a M. Kir. Horthy Miklós Tudományegyetem Magyar Irodalomtörténeti Intézetéből)
• Merényi Oszkár: Irodalom és nemzeti közösség 2. Bessenyei György. Széplélek, vagy hősi lélek? Magyar föld és magyar irodalom. Tanulmányok; s.n., Nyíregyháza, 1943
• Merényi Oszkár: Bessenyei György. Tanulmányok; s. n., Nyíregyháza, 1943
• Gálos Rezső: Bessenyei György életrajza; Közoktatási, Bp., 1951
• Szauder József: Bessenyei; Művelt Nép, Bp., 1953 (Nagy magyar írók)
• Bíró Ferenc: A fiatal Bessenyei és íróbarátai; Akadémiai, Bp., 1976 (Irodalomtörténeti könyvtár)
• Pro memoria Bessenyei György. Tudományos Emlékülés. Nyíregyháza, 1982. október 25. Előadások; szerk. Bánszki István; Megyei Tanács, Nyíregyháza, 1982
• Bánszki István: Bessenyei-tükör. 1772-1982. Oktatási segédanyag; Bessenyei György Tanárképző Főiskola, Nyíregyháza, 1982
• Bánszki István: Így él köztünk Bessenyei György. A Bessenyei-hagyomány ápolása Szabolcs-Szatmár megyében tények és dokumentumok tükrében, 1884-1986; Móricz Megyei és Városi Könyvtár, Nyíregyháza, 1987 (Szabolcsi téka)
• Örökségünk: Bessenyei György. A Bessenyei Társaság megalakulása alkalmából rendezett tudományos ülésszak anyaga. 1987. okt. 16-17.; szerk. Bánszki István; Bessenyei Tanárképző Főiskola–Bessenyei Társaság, Nyíregyháza, 1988 (Társasági füzetek)
• Bánszki István : Bessenyei György bölcsész-költő élete, 1747-1811; Bessenyei György Irodalmi és Művelődési Társaság, Nyíregyháza, 1990
• A szétszórt rendszer. Tanulmányok Bessenyei György életművéről; szerk. Csorba Sándor, Margócsy Klára; Bessenyei, Nyíregyháza, 1998
• Nagy Imre : Utazás egy regény körül. Bessenyei György „Tariménes utazása” című regényének filológiai elemzése; Pro Pannonia, Pécs, 1998 (Pannónia könyvek)
• Egy európai magyar: Bessenyei György. Bánszki István tanulmányai; Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium–Bessenyei György Irodalmi Társaság, Nyíregyháza, 1999
• Csorba Sándor : Bessenyei György világa; Argumentum, Bp., 2000 (Irodalomtörténeti füzetek)
• Penke Olga : Műfaji kísérletek Bessenyi György prózájában; Kossuth Egyetemi, Debrecen, 2008 (Csokonai könyvtár)
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Bessenyei_Gy%C3%B6rgy
• Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
• (Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os) szójavallataim