A hegyi lengyel – A gorál

Kiemelt, Nyelvmentő

Mindenek előtt hadd szögezzem le, hogy a lengyel népet testvérnépnek tekintem a határos történelmi együttélésünk ezer éve és számos közös küzdelme meg nyűge nyomán… Bármi ítészet és bírálat csakis a tények föltárását és jobb megértését szolgálja… Testvériségünk jegyében…

A lengyel nép hányattatásaival a lengyel nyelvnek a sora is igen hányattatottan alakult.
A határváltozások szinte folyamatosak voltak és a lengyel történelemnek ez a „határtalanság” a szerves részeként is értelmezhető. Nem lehet mindenki olyan szerencsés, hogy népe egy szigetországot vagy egy jó körülhatárolt földrajzi egységet ural…

A lengyel nép egy évezreden át határos volt Magyarországgal. Ma is az, csak a Fölvidék átmeneti megszállás alatt áll. A hegyi lengyelek avagy a gorálok jelenléte adta (a Kárpátokban) azt a nagyon kevés okot lengyel-magyar határvitákra az északi végeinken, a Fölvidékünkön, a Tátránk hegyein. Az évezredes lengyel népmozgások megértéséhez a lengyel történelem ismerete elengedhetetlen.

A lengyel nyelv lengyelül polski język, polski, vagy polszczyzna [ejt: polscsızna].

A ma(i) lengyel nyelvű területek avagy a lengyel nyelv elterje az 1945 utáni időkben…

E terképen a legdélebbi halvány foltok az érdekesek… Ott élnek a gorálok, a hegyi lengyelek !

Bizony ! Ezek a területek a lengyeleket illetik ! Ha meg nem a lengyeleket, úgy a gorálokat, a hegyi lengyeleket ! Ím egy sürgető föladat az EU téveteg tanácsnokainak meg hiteltelen hivatalnokainak, no meg buzgó bizalmasaiknak !

A 4 fő lengyel tájnyelv, a vegyerek meg a kasub viszonyáról itt értekezem :

A lengyel nyelvjárásai – A lengyel nyelv járásai

Megkülönböztethetjük a lengyel nyelv öt (vagy hat) fő tájszólását (dialektusát) :
Ezek a Nagy-lengyel (wielkopolski), a Kis-lengyel (małopolski), a Mazóviai (mazowiecki) meg a Szilézi(ai) (śląski) nyelv(járás). (A vegyer-lengyelek meg a különálló kasubok nyelve külön értelmezendő.)

A lengyel irodalmi nyelv alapja a nagy-lengyel (wielkopolski) nyelvjárás. De jelentős hatással volt rá a kis-lengyel (małopolski) nyelvjárás is, amelynek változata a hegyi lengyel, avagy a gorál.

Bár az irodalmi nyelv a nagy-lengyel tájszólláson (dialektuson) alapszik, a kis-lengyel tájszóllás (dialektus) igen jelentős szerepet játszott a kialakulásában. Ennek egyik oka, hogy Kis-Lengyelország központja, Krakkó több mint 5 évszázadon át volt Lengyelország fővárosa.

A dialektus nagyon változatos – különösen kitűnik a Podhale tájszólása. A dialektust jellemzi a mazurzenie illetve az ę és ą magánhangzók denazálizáció (sokfelé mértékben, a vidéktől függően.

Podhale kulturális régió Lengyelország déli részén, a Kis-lengyelországi vajdaságban. Krakkótól 65 km-re délre, a Tátra északi lábánál fekszik az itt összefolyó Fekete-Dunajec és Fehér-Dunajec, valamint a Białka folyók által közrezárt medencében. Egy évezreden át a Magyar Királyság határos volt vele, napjainkban a megszállás alatt álló Fölvidékkel, mai közkedvelt nevén Szlovákiával határos.

Podhale-ben:

  • az -em/-am rag 1. személy egyes számú igékben -ek/-ak-ká válik (byłem ⇒ [byłek] /voltam/),
  • nie (nem) a móc és mieć igék előtt ni-vé válik (nie mam, nie możesz ⇒ ni mom, ni mozes /nekem nincs, neked nem szabad/),
  • a kt csoport ft-nek ejtendő (który ⇒ [ftory] /melyik/),
  • szy, czy, ży ejtendő mint s-i, c-i, z-i kemény mássalhangzóval (annyira jellegzetes vonás, hogy podhalani archaizmusnak nevezték: pl. czysty ⇒ [c-isty] /tiszta/, życie ⇒ [z-icie] /élet/),
  • ił ejtendő mint ył vagy eł (pił ⇒ [piył, pieł] /ivott/; robiła ⇒ [robiyła, robieła] /csinált/),
  • az első szótag hangsúlyozott, mint a tót (szlovák) nyelvben; a kifejezésekben elöljárószavakkal a hangsúly az elöljárószóra hull, mert a kifejezést úgy tartják mint egy szót,
  • sok nyelvtani alak a tót (szlovák) nyelvvel rokon, ezért mondják a tót (szlovák) nyelvet rontott lengyelnek.
  • külön szókincs (a legismerősebb szavak: dutki = pieniądze /pénz/, siklawa = wodospad /vízesés/, bryndza, (gorál) oscypek /csiptetett juhsajtok/, ciupaga = siekiera /szekerce; régen védekezésre is szolgált/).
Az ostyepka, magyarul a csiptetett sajt (ritkán: ostyipek, lengyelül: oscypek, tótul: oštiepok) a Tátrában élő lengyel gorálok sajtja.

Gorálország gondolata természetes (lenne) egy művelt Európában.
Ez nem jelenti a Lengyelországtól való különállást sem, hiszen élhetnek szoros Unióban…
A gorál a lengyel nyelv kárpát(ok)i változata, de a nép maga viseletében és műveltségében mégis egyedi.
A Gorál Önrendelkezés (autonomia) alapvető (kellene legyen) !

Annyi bizonyos, hogy a gorál nyelvjárás és műveltség elveszejtésével szegényebb lesz egész Európa !

Magánhangzók

A lengyel nyelvben 8 magánhangzó van, ebből 2 orrhang (ą, ę).
A lengyel az egyetlen szláv nyelv, amely megőrizte az ószláv orrhangokat.

a – magyar á, röviden ejtve, régi szép hasonlattal palócos ả (angolkodón a cut, mud szavakhoz hasonlítható) [a]

ą – orr-o, latinkodón nazális o [ɔ̃]. A kiejtését gyakran összehasonlítják a francia nazális o-val (mint a mon szóban), de az orron keresztül kiengedve a levegőt, még a szájat egy kicsit keskenyíteni kell (ami nincs a francia kiejtésben) – emiatt az ą kiejtése a portugál são szó kiejtéséhez hasonló. Ha az ą egy zárhang vagy affrikáta előtt áll, o-nak ejtjük és a megfelelő nazális mássalhangzó (c, cz, d, dz, t előtt – mint [on], ć, dź előtt – mint [oɲ], azaz mint lágy n; b, p előtt – mint [om], k, g előtt – mint [oŋ], azaz mint a hang szóban).

e – magyar e-nek ejtendő [ɛ]

ę – orr-e, latinkodón nazális e [ɛ̃]. A kiejtési szabálya ugyanaz, mint az ą esetén (szintén a száj kis keskenyítésével). Ha az ę egy zárhang vagy affrikáta előtt áll, e-nek ejtjük a megfelelő nazális mássalhangzó: c, cz, d, dz, dź, t előtt – mint [en], a ć, dź előtt – mint [eɲ], b, p előtt – mint [em], k, g előtt – mint [eŋ]). A lengyelek többsége a szó végén álló ę-t e-nek ejti.

i – magyar i-nek ejtendő, lágyítja a megelőző mássalhangzót [i]

o – magyar o-nak ejtendő [ɔ]

ó, u – rövid u-nak ejtendő [u]. A különbség csak történelmi: a régi lengyelben léteztek hosszú és rövid magánhangzók és az ó a hosszú ó-tól származik. Gyakran ó és o változnak egymássá a ragozás közben vagy rokonszavakban (pl. wór ⇒ worek /nagy zsák ⇒ zsák/, droga ⇒ dróg /út ⇒ utak Gen./), gyakran a megfelelő szavakban más szláv nyelvekből a lengyel ó helyett o vagy e is áll (góra ⇒ orosz гора, cseh hora /hegy/, który ⇒ orosz который, cseh který /melyik/)

y – hátul(képzett) ı-nak ejtendő (mint az orosz ы), nem lágyítja az előző mássalhangzót [ɨ]

Hasonlóan, mint a magyar nyelvben, a diftongusban álló magánhangzókat és megkettőzött magánhangzókat külön ejtjük ki (zoo, teatr, Haiti).

Goralenvolk

Lengyelország 1939-es megszállásakor a németek megpróbálták a gurálokat kiszakítani a lengyelek közül. Ez remek alkalom lehetett (volna) arra is, hogy megosszák az ország lakosságát. A németek a gurálokat egyfajta elszlávosodott germán népcsoportnak (Goralenvolk) tekintették. A kollaboránsokból megalakult a németekkel együttműködő Goralenverein, amelynek irányítója a korábbi parasztpárti vezető, Wacław Krzeptowski lett. 1940-ben a podhalei lakosok választhattak: lengyel vagy gurál személyazonossági iratokat kérnek. Ez utóbbival különböző előnyök jártak, mégis csak a gorálok 18 százaléka, nagyjából 27 ezer ember kérte a dokumentum kiállítását.

Ajánlott olvasmány / :

Ossza meg: