Igen. Nem, nem elírás, nem eggy „n” kifelejtése okozta e címet, hanem a legdélnyugatıbb mongol nyelv saját népnevének helyes lejegyzése és ejtetése.
Alapvetésül leszögezem, a nevüket itt következetesen „moghol” alakban írom, ahogyan tette azt Ligeti Lajos is, aki még járt és gyűlytött is közöttük. Ez a nevük közepén szereplő „gh” eggy, a mi ismert és bevett „gé” hangunknál hátrább, a lágy szájpadon képzett „torok-gé”, de ınkább „torok-gá” (Sz.), azazhogy nem „gé”, hanem (ınkább) „gá” (Sz.), minthogy mindig méllyhangrendű magánhangzók társaságában használatos.
A címben (f)elbukkanó „moγol” meg egy félreérhető, vacak gammával íratott, amely az újgörögösen hátsó ejtése nyomán e hang nyelvészkedő jelévé lett.
A moghol(i) nyelv az ősies (archaikus) mongol nyelvek nyugati ágán korhadozık. Végső enyészetében…
Kihaló félben vannak – kevés az adat róluk a hiányos terepmunka miatt. Szobatudósoknak nem kedvelt terepe a nyugat által harcokban kínoztatott Afghánország. A megszálló katonák meg ma nem olyan műveltek, mint Robert Leech hadnagy volt egykoron…
A mogholok történelméről is keveset tudunk, kevés a forrás is. Vélhetően az Ilkhanida bırodalom (mongol) helyőrségének a leszármazottaı…
Külső, tudományos támogatással és átfogóbb értelmiségi közreműködéssel bizony megmenthetnénk ezt azt elenyésző csodáját – a moghol nyelvet – a Földünk nyelvkincsének…
Amennyire tudomásunk van róla, a mogholiak ma már többnyire kétnyelvűek: a tadzsik vagy az üzbég mellett talán tudják még moghol nyelvüket. Nem is csoda egy ily(en) nyelvi kavarodásban, hogy a moghol szókincs 70%-a arab-perzsa eredetű…
A mogholok ma talán Kabul környékén és Herat táján tengődnek, állítólag ma már csak mindössze 200-an… (Vajon és ugyan, ki számolta meg őket?) Talán hihetőbb, mert pontosabb (meg)közelítés, hogy mindössze két faluban tudják még a vének e mogholi nyelvet. Kundur és Káréz-i-Mullá faluban. Ládd :
„Endangered Language in Kundur and Karez-i-Mulla, Southeast Asia”. handmadewriting.com. May 25, 2022.
Ha már számolunk… Ím a moghol számok Janhunen szerint (2003):
| Számjegyek | English gloss | Moghol | Proto-Mongolic | Modern Mongolian |
|---|---|---|---|---|
| 1 | one | nikah ~ nika/n | *nike/n | neg |
| 2 | two | qeyår ~ qiar | *koxar ~ *koyar | khoyor |
| 3 | three | ghorbån ~ qurban | *gurba/n | gurav |
| 4 | four | dorbån ~ durba/n | *dörbe/n | döröv |
| 5 | five | tåbun ~ tabun | *tabu/n | tav |
| 6 | six | åsun ~ essun ~ jurghan ~ shish | *jirguxa/n | zurgaa |
| 7 | seven | dålån ~ húft | *doluxa/n | doloo |
| 8 | eight | sålån ~ húshtu | *na(y)ima/n | naym |
| 9 | nine | tåsån ~ no | *yersü/n | yös |
| 10 | ten | arbån ~ arban ~ dá | *xarba/n | arav |
A moghol az angolhoz hasonlóan egy kriol(ló) (jellegű) nyelv, amely nyelvek összeolvadásából született.
Altajisztikai, különösen mongolisztikai nézetből az ilyen jelenség(ek)et „kreol” helyett a „moghol” kifejezéssel illendő emlegetni.
A mogholokat 1838-ban Robert Leech hadnagy fedezte föl. (Addig a külvilág mit sem tudott róluk.)
Meg is örökítette észleléseit jegyzeteiben és 129 szavas szójegyzékében.
(Az azóta ott járt műveletlenebb katonák elmulasztották az ilyen jellegű nyelvi kutatás lehetőségeit.)
A mogholok vitathatatlanul legnagyobb magyar kutatója és ismerője Ligeti Lajos volt
Ő is támaszkodott a brit hadnagy följegyzéseire, ahogyan ezt Le lexique moghol de R. Leech. (1954) tanulmányában is nyilvánvalóvá tette.
A svédi finn Gustav Ramstedt járt a mogholoknál 1903-ban eggy villámlátogatásra, amelyet a mocsárláz réme szakított meg…
Michael Weiers végzett igazán kiadós terepmunkát Mogholországban. Talán Ő tett a legtöbbet a moghol nyelv megörökítéséért…
Akad egy hasznos filmecske is, amely jól összegzi csekélyke tudásunkat a mogholokról…
A moghol nyelv hangtani jellegzetességeire néhány példa :
A föltételezett eredeti (ómongol) hosszúság megmaradása
i.m. tabun – moghol tábun – halha taw ’5’
i.m. dalu – moghol dólu ’lapocka’
A másodlagos hosszúság megjelenése
i.m. qurugu – moghol qurú – halha xurú ’ujj’
i.m. agula ’hegy’
Az indoiráni környezet hatására példa :
adali – moghol odol ’hasonló’
nagad – moghol nót – halha nád ’játszani’
Az ind(o)iráni környezetben jellemző a hangzóharmónia elvesztése…
i.m. kelen – moghol kelan – burjád xelen – halha xel ’nyelv’
i.m. ebüszün – mogol ebassun ’fű’, ’széna’ – halha öwsz – burjád übhen
A „k” meg a „q” nem spirantizálódik … magyarul nem válik fújtatóvá…
i.m. kelen ’nyelv’ – moghol kelan – burjád xelen – halha xel
i.m. qorin ’20’ – mogol qori – halha xor – burjád xorin
A moghol nyelv kutatása terén három jelentős személy említendő : Ramstedt, Ligeti meg Weiers.
Ramstedt (1905), majd a Magyar Ligeti Lajos (1955) végzett kutatásokat és közölt nyelvi anyagokat.
Ligeti 1936-37-ben járt kutatómunkán – 4000 szóból álló szójegyzéket is összeállított.
Michael Weiers végzett legutóbb kiadós terepmunkát Mogholországban.
Végül Weiers-től egy 3 kötetes publikáció – moghol szövegek – láttak napvilágot.
Ligeti Lajos meg is írta moghol kalandozásainak történetét Afgán földön.
Ebben 17 oldalt szentel a nyomozásbnak a mogholok után…
Már akkoriban csaknem kihaltnak volt minősíthető a moghol nyelv.
A moghol nyelv kutatatlanságának legfőbb oka a mongolisták bátortalansága (gyávasága), amellyel nyugati egyetemek biztonságos falai közül igyekeznek bölcseket mondani, bátor helyszíni kutatások bevállalása helyett. Pedig a szovjetek és az amerikaiak kitakarodásával Afgánországban megszilárdulóban van a rend. Kevésbé kell rettegni váratlan aknamezőktől (ezen még lessz mit dolgozni!) és váratlan tűzpárbajoktól is…
Ligeti Lajos 1936-os moghol-jártának anyaga is többnyire máig kiadatlan…
Nem csak tudásban, de bátorságban is Ligeti Lajosé a dicsőség !
Moghol
Alap-Szakirodalom időrendi sorrendben (idegen nyelveken)
Ramstedt, G.J. Mogholica. Beitrage zur Kenntnis der Moghol-Sprache in Afganistan. JSFOu 23 (1905)
Ligeti, L.: Le lexique moghol de R. Leech. AOH 4. 1954. 119-157.
Louis Ligeti. 1954. „Le lexique moghol de R. Leech,” Acta Orientalia Academia Scientiarum Hungaricae 4.
Ligeti, L. Les voyelles longues en moghol. AOH 17 (1964) 1-48.
Sh. Iwamura and H. F. Schurmann. 1954. „Notes on Mongolian Groups in Afghanistan,” Silver Jubilee Volume of the Zinbun-Kagaku-Kenkyusyo, Kyoto University. Kyoto University.
Schurmann, H.F. The Mongols of Afganistan (An Etnography of the Moghôls and Related Peoples of Afganistan). ZaS 4 (1962). Mouton & Co.
Weiers, M.: Die Sprache der Moghol der Provinz Herat in Afganistan. Opladen. Westdeutscher Verlag. 1972.