Majd a második kiadás már mint irányregény 8 év múltán a Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda gondozásában 1862-ből …

Halil Patrona és keresztény szerelme, Gül-Bejáze azaz a Fehér Rózsa szerelmének mesésen fordulatos története mögött valódi történelmi események állnak. Halil Patrona a XVIII. század első felének nevezetes török történelmi alakja volt, aki Bazár bátor boltosából, a Zsibárusból rendkívüli képességei meg a kedvező(?) események összejátszása révén eggy hatalmas fölkelés népvezére lett. Halil Patrona meg akarta újítani az alaposan elkorhadt szervezetű Oszmán Birodalmat (Törökországot). Ezt a történelmi eseményt fölidézve és kiszínezve a hiteles török és oszmán-muhammedán szokásokkal, mesés mozzanatokkal Jókai teremtett eggy gyönyörűszép, kisregényt. A fehér rózsa egyszerre keleti színekből, hangulatokból szőtt mese és bátorságról példázó, fölemelő hőstörténet is.

Azután eggy gyönyörű kép(let)es szecessziós kiadásban … képletesen Fehér Rózsákkal…

Azóta több kiadást is megért…

Ez utóbbi puhakötésű kis könyvecskét magam is olvastam még általános iskolás kisdiákként, saját önszántamból …

Idén elkezdtem a török kincseit, régies szavait kigyűlyteni és rendre, mai képpességeim szerint elemezni meg értelmezni is …

E munkának eredménye az alább ajánlott olvasmányok sora…

Jókai Mór 1851 és 1853 között megírta az Erdély aranykora, A kétszarvú ember, majd a Törökvilág Magyarországon regényeit, amelyekben összeforr a magyar meg a török múlt …

1953-ban megemlékező cikket írt Halil Patróna‘ról meg a mozgalmáról.
Ugyanez évben egymás után megírta A fehér rózsa majd A janicsárok végnapjai regényét is. Ezek után a történelmi korrajzát Török mozgalmak 1733-ban címen. Mindezeket eggy kötetben (lenne) érdemes ma megjelentetni, szorgosan képesítve meg gyökjegyzetesítve az értelmezés kedvéért … (Sz.)

A A fehér rózsa‘t kötötték már töketlenül-kötetlenül teljesen oda nem illő más írásokkal is …

Utóbb már bölcsebb párosításban is sikerült…

Bár értelmetlenül fordított sorrendben …
Szinte értelmezhetetlen, hogy a két kisregényt hogy lehetett fordított időrendbe rakni …

A janicsárok végnapjai

Az 1850-es években Aranyhoz, Keményhez, Tompához hasonlóan Jókai is szívesen fordult történelmi témákhoz, s közülük előszeretettel a török időkhöz. A janicsárok végnapjai 1854-ben jelent meg folytatásokban a Délibáb lapban, majd eggyben könyv alakban, először két részben, melyek közül az első A balkáni harc címet viselte. Hősei görögök, törökök, albánok; a cselekmény 1818-ban kezdődik, némely előzményei föllelhetők A fehér rózsa című regényben. A lázadó janicsárok Ali Petelenti vezetésével meg akarják buktatni II. Mahmud szultánt, de az Behram nevű hadvezére segítségével letöri a lázadást. Az ütközetben kétezer megszállott janicsár pusztul el. A regény tele van vadromantikus hatásokkal, ez a szélsőséges francia romantika hatására vall, és talán Byronéra, akit ez időben Arany is követett a Katalinban, és másutt. Szélsőségek, különcségek jellemzik a hősöket és a szituációkat. Hárem, szex és párbaj, várostrom jelenetei váltogatják egymást. A romantikus stíluseszközök túlhajtása itt a korszak lidércességére, elviselhetetlen kisszerűségére utal, olykor az ironikus rájátszás, és megjátszás technikájával, tüneményes magyar nyelven.

A fehér rózsa

A hitvesi szeretet apotheózisának és fölmagasztalásának regénye A fehér rózsa. A török tárgyú Jókai művek közül való, a Janicsárok végnapjaival áll laza ciklikus kapcsolatban. Cselekménye az 1730-as orosz-török háború idején játszódik, és oroszellenes célzásaival a szabadságharc leverése után aktuális irányregényként olvasták. Halil Patrona janicsárvezér és Gül-Bejáze tragikus szerelme, különösen az asszonyi hűség és áldozatosság motivuma a korszak romantikus kelet-kultuszának azt az oldalát is kidomborítja, hogy Európa az ösztönösebb, érzelmesebb, kalandosabb élet utáni vágyának keresett félig-meddig képzelt egzotikus lelki tájat.

Itt az idő A fehér rózsa megújulására !

A legigényesebb borító megidézésével…

Jókai Janicsár-könyve (Sz.)

Az új, mai és illendő kötetben az 1953-as Halil Patróna‘ra emlékező cikket meg A fehér rózsa‘t és a Török mozgalmak 1733-ban történelmi korrajzát majd A janicsárok végnapjai regényét érdemes eggybe kötni. (Amennyiben egyéb ilyen török tárgyú írása is kallódik, azt is !)
A megjelentetés alapkövetelménye ma a szorgosan képesítés és gyökjegyzetesítés a kései olvasó biztos(abb) értelmezése kedvéért … (Sz.)

Jegyzetek :

gyökjegyzet : a ‘lábjegyzet’ értelmesebben magyarul… hiszen az a szöveg gyök(er)e, nem a lába … (Sz.)

Forrásaim / Kaynakça :

• Jókai Mór : A fehér rózsa / OK (Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1980); Jókai Mór: A fehér rózsa (1854)
• https://moly.hu/konyvek/jokai-mor-a-feher-rozsa – A hozzászólások különösen tanulságosak…
• Goldziher Ignácz : Az Iszlám 1881 (Franklin Társulat – Révai Testvérek, Budapesten) / Az Iszlám Története (reprint kiadás, Megapress 2000 Kft.) 16.o.
• Dávid Géza (szerkesztette) : Turistik Sözlük Türkçe–Macarca / Török–magyar utiszótár (Terra, Budapest, 1987)
• Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)
• Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)
• Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)
• Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
• (Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim
• Türk Dil Kurumuna göre – https://sozluk.gov.tr/kelime/Kuran,

Ajánlott olvasmány :

Alkorán – arab(us)ul القرآن – Al Qur’án …

Érdemes a régies és ritka Alkorán szó értelmén elidőzni …
Helyes-e, nem-e ? Igaz-e, nem-e ? Jókai Mór több török témájú[…]

Arnavut, magyarul arnót, régiesen siptár, újabban (meg) albán …

A régies és ritka arnót szavunk értelmén csaknem fél évszázada merengek…
(A könyv-szerkesztő eggy bölcs gyökjegyzete megoldotta volna e gondot …[…]

Jókai alkonyi Sztambulja

Jókai Mór több török témájú regényt is írt. Ezek eggyik legkedvesebbje A fehér rózsa …
„Az esthajnal utolsó sugárait bocsátja[…]

Aszper a török akcse

„Per aspera ad astra”„Rögös az út a csillagokig” azaz „A rögökön át a csillagokba”
A Pallas Nagy Lexikona szócikkei szerint :[…]

A Jókai Mór – A fehér rózsa – 1854-ből bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Jókai Mór több török témájú regényt is írt. Ezek eggyik legkedvesebbje A fehér rózsa … 1854-ből

Ennek az V. Tábor című fejezetében bukkan föl az Alkorán …

– Helyesen mondád – szólt Ahmed, s parancsolá a főmuftinak, hogy hozza elé az Alkoránt, melyet nagy országos kérdések alkalmával a szultánok jóslat- és tanácsadásra szoktak felhívni, olyformán, hogy tűvel beleszúrtak annak lapjaiba, s amely lap utolsó volt az átdöföttek között, a keresztülszúrt sorban kellett lenni a jó tanácsadásnak.
(Jókai gyökjegyzete : Hammer-Purgstall, Gesch. d. osm. Reiches.)
A tanácsterem minden asztalán állt egy Alkorán, számra tizennégy azon egy szobában. Egynek gyémántokkal volt kirakva táblája, ezt hozá elé a mufti, s kezébe adta a szultánnak a tűt, hogy végezze vele a kegyes szertartást.

Jókai tehát (következetesen) Alkoránként emlegeti (Nagy kezdőbetűvel, eggy szóbann) a Kegyes Koránt, azaz a Quránt. A divatjamúlt Alcoran vagy az Alkoran régies alakként a nyugati irodalomban is fölbukkan.

Az arab Al-Qur’án alak tulajdonképpen الْقُرْآن [ejt : al-qurʔān], a قُرْآن [qurʔān, azaz qur’án] a ‘(hangos) fölovasás’ határozott névelős alakja. A قَرَأَ [ejt : qaraʔa] ‘(hangosan) fölovas’ vagy ‘idéz’ ige (igei) névszó alakja. A műveltebb és ősibb klasszikus szűr / szüriai (ang. Syriac) nyelvben ܩܪܝܢܐ [ejt : qeryānā, azaz qerjáná] ‘írás’, ‘olvasmány’.

Goldziher Ignácz : Az Iszlám (1881) könyvében már (csak) Korán néven szerepel :

A világítélet rajongó rajzával vannak eltelve a legrégibb hirdetések, melyek a Mohammedtől hozott isteni kinyilatkoztatás tartalmát teszik. Ez isteni kinyilatkoztatás a Korán neve alatt ismeretes könyvet foglalja magában […]

Talán innen, Goldziher Ignácz Az Iszlám (1881) könyvéből eredeztethető a mai (téveteg) Korán szóhasználatunk (is). Tévetegnek azért is nevezem, mert
1.) eggy egészen más jelentésű közszavunkkal is eggybe esik és
2.) azért is, mert az arab kétféle ká hangot ejt és ír is. Ez pedig eggy hátul képzett ká ! Ezt a latin betűkkel a mi ábécénkben is szereplő Q vagy q betűkkel mi is meg tudjuk különböztetni.
3.) Harmadrészt azért is téveteg, mert az arabban és törökben is rövid u hangot teljesen fölöslegesen és tévesen o-ra váltja !

Helyesen tehát Qurán vagy még helyesebben – az arab torokhangot is jelölve – Qur’án a neve !
Az arab Al névelő használata a magyarban (csak) araboskodás (lenne), így használata nem javallott !

A Qurán – mai közbugyután Korán – arab(us)ul القرآن [ejt : al-Qur’ān / al-qurˈʔaːn / Al Qurán].
Tehát ez az eredeti névelős alakja.

A mai török csak eggyféle ká hangot ejt és írásban is csak eggyet jegyez. Így a kezdő betű K. A második u hangot azonban híven őrzi. Újabban az arab torokhangot is jelöli …

Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit Török-Magyar Nagyszótárában így jelenik meg igen kurtán a Kurán :

Kurana el basmak – a Quránra esküdni, szó szerint, a Quránra kezet nyomni (Sz.)

Nyilvánvalónak tűnik, hogy a téveteg (betegesen kétértelmű) korán szavunk a török Kuran származottja …
Az Oszmán megszállás ideje alatt volt elég időnk elhallani. Bár elég későn sikerült kellő-illőképpen visszautasítani …

Az oszmán törökös terror által találkoztunk a Hitük Könyvének nevével (is) eleget …
Azóta vagyunk csonkák, bénák … rongymagyarok …

A mai törökben a szó Kuran. Mégis, amikor keresem…
A hivatalos állami nagyszótárukban Kuran alakban, az eredmény :

Sonuç Bulunamadı
„Kuran” kelimesi sözlükte bulunamadı.

 Bunu mu demek istediniz? – kıran / Kuman / Kur’an / kura / kurak

Tehát újabban – a törökben igen szokatlanul – az arab torokhang nyugati jelöléséhez ragaszkodnak :

Kur’an : Arapça ḳur´ān

İslam dininin temel ilkelerini, Hz. Muhammed’e gönderilen Tanrı buyruklarını içeren, Müslümanların kutsal kitabı. 

• „Birkaç fukara köylü sabaha kadar cenazenin başında bekleyerek Kur’an okudular.” — Halikarnas Balıkçısı

Kur’an-ı Kerim [ejt ku’ra:nı keri:mi azaz Quránı Kerím(i)] : Arapça ḳurʾān + kerīm

Kur’an çarpsın! – karşısındakini dediği şeye inandırmak için edilen yemin

Jegyzetek :

gyökjegyzet : a ‘lábjegyzet’ értelmesebben magyarul… hiszen az a szöveg gyök(er)e, nem a lába … (Sz.)

Forrásaim / Kaynakça :

Jókai Mór : A fehér rózsa / OK (Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1980); Jókai Mór: A fehér rózsa (1854)

Goldziher Ignácz : Az Iszlám 1881 (Franklin Társulat – Révai Testvérek, Budapesten) / Az Iszlám Története (reprint kiadás, Megapress 2000 Kft.) 16.o.

Dávid Géza (szerkesztette) : Turistik Sözlük Türkçe–Macarca / Török–magyar utiszótár (Terra, Budapest, 1987)

Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)

Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)

Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim

• Türk Dil Kurumuna göre – https://sozluk.gov.tr/kelime/Kuran, https://sozluk.gov.tr/kelime/Kur’an, https://sozluk.gov.tr/kelime/kur’an-%C4%B1%20kerim

Ajánlott olvasmány :

الإسلام – Az iszlám neve meg a helye világunkban

Az iszlám arabul الإسلام [ejt : al-islām, al-iszlám] kiejtéséhez < Katt ide!) az ősi arab sok-İsten-hittel (polütheizmussal) szakító, a mai zsidóval oltott keresztény vallással közös tőről fakadó ábrahámi, Eg(g)y-İsten-hitű (monotheista) vallás. Hívei a Quránt İsten[…]

Al-khaṭṭ al-kúfí – الخط الكوفي – Kúf(a)i īrás – Kúf-arab īrás

A Kúf(a)i īrás (Sz.) a mai rongymagyarban (ál)tudományoskodón bevetten tévetegen, így bizonyosan tévesen „kufikus írás”. Térjünk azonban meg a közhülyeségtől az illő magyar okfejtésű nyelvteremtéshöz !

A hitvallás – saháda – شهادة – az iszlám megvallása

Hitvallás – saháda – شهادة [ ejt : šahāda] – az iszlám megvallása Az iszlám (első) fő pillére arabusul – arkán al-iszlám – أركان الإسلام   A saháda – شهادة [ ejt[…]

Az iszlám öt pillére (arabusul) – arkán al-iszlám أركان الإسلام  

Az iszlám 5+1 pillére arabusul – arkán al-iszlám – أركان الإسلام   1.) Hitvallás – saháda – شهادة [ ejt : šahāda] – az iszlám megvallása A saháda[…]

A Alkorán – arab(us)ul القرآن – Al Qur’án … bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Mainz Németország Rajna-vidék-Pfalz szövetségi tartományának legnagyobb városa és egyben fővárosa. A Mainzi egyházmegye püspöki székhelye, otthont ad neves egyetemnek is. Karneválja is messze földön híres. Több televízió és rádióállomás működik benne, többek között a német közszolgálati televízió, a ZDF székhelye is. Címerében a vörös alapon, ezüst kereszttel összekapcsolt, két ezüst kerék ősi ipari és közlekedési jelentőségét jelképezi.

Lakosainak száma 222 889 fő (2023. december 31.).

A képtelen okoskodásoknak se szeri, se száma. Még azt is képes … állítani, hogy bár a város éppen a Majna, azaz németül a Main torkolatában áll, mégsem a Majna, (Main) a névadója, hanem eggy gall Istenség…
A Main folyó meg a Mainz városnév hasonlóságát folk-etymologiával magyarázza. 
A Majna német Main neve a Latin Moenis olykor Moenus vagy Menus nevéből ered.

Nehezen hihető, de az ókori Mogontiacum névből eggyszerűsödött le a Mainz városnév.^[5] The name appears to be Celtic,^[6] although it had also become Roman and was selected by them with a special significance.^[6] The Roman soldiers defending Gallia had adopted the Gallic god Mogons (Mogounus, Moguns, Mogonino), for the meaning of which etymology offers two basic options: „the great one”, similar to Latin magnus, which was used in aggrandizing names such as Alexander magnus, „Alexander the Great” and Pompeius magnus, „Pompey the Great”, or the god of „might” personified as it appears in young servitors of any type whether of noble or ignoble birth.^[a]

Mainz has a number of different names in other languages and dialects. In Latin it is known as Mogontiacum (pronounced [mɔɡɔnˈti.akũː]) or Moguntiacum and, in the local Hessian dialect, it is Määnz [mɛːnt͡s] or Meenz [meːnt͡s]. A franci(á)k Mayence [majɑ̃s / Majansz] néven ösmerik. Akadnak megátalkodottak, akik francomán módon innen eredeztetik az angol Mentz nevet. Bár az nyilvánvalóan a a hesszeni(es) Meenz áthallása. Magonza [maˈɡontsa]^[7] in Italian, Maguncia [maˈɣunθja] in Spanish, Mogúncia [muˈɣũsjɐ] in Portuguese, Moguncja [mɔˈɡunt͡sja] in Polish, Magentza (מגנצא) in Hebrew, a cseh meg tót Mohuč [ˈmoɦutʃ / Mohucs] már majd Mohácsra hajaz …

A 20. század előtti anglophon világ Mainz-ot a hesszenies Mentz néven emlegette. Ez azért jelentős, mert az anglonáci gyarmatosítás során Amerikában két város is elnyerte a Mentz nevet. A legvalószínűbb, hogy hesszeni németek is voltak az alapítók között, így a saját (táj)anyanyelvükön nevezték …

Mainznak 1853 óta fraktúr betűs utcanévtáblái vannak: a pirosak a Rajna felé vezetnek, a kékek vele párhuzamosak.

Forrásaim :

• Kálmán Béla : A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
• von Elbe, Joachim (1975). Roman Germany: a guide to sites and museums. P. von Zabern. p. 253.
• Jump up to: „Namenskunde: Den Kelten auf der Spur”. Spektrum der Wissenschaft (in German). 13 January 2011. Archived from the original on 30 January 2023. Retrieved 30 January 2023.
•  „DOP: Dizionario di Ortografia e Pronunzia della lingua italiana”. dizionario.rai.it. Archived from the original on 23 August 2023. Retrieved 30 January 2023.
•  „Query in the KNAB database. Foreign names”. eki.ee. Retrieved 31 January 2023.
•  „Neue Heimat Amerika”. Lokale Nachrichten aus Mainz und Rheinhessen (in German). 14 May 2022. Retrieved 31 January 2023.
• https://en.wikipedia.org/wiki/Mainz
• „Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023”. Önkormányzati címtár 2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal. 2024. október 28. Hozzáférés: 2024. november 16.
• „Impressum – ZDF”. www.zdf.de. Hozzáférés: 2016. december 4.
• ShUM Sites of Speyer, Worms and Mainz. whc.unesco.org
• Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
• (Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim, mondolataim …

A Mogontiacum – Mogons – Moenis – Mayence – Mainz – Määnz – Mentz bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Jókai Mór több török témájú regényt is írt. Ezek eggyik legkedvesebbje A fehér rózsa …

Ennek 5. Tábor című fejezetében is fölbukkannak az arnótok …

Olykor egy-egy csoport jancsár vagy egy csomó arnót lovas vonul végig az utcán, vagy nehéz, hosszú kerekes ágyúkat vontatnak bivalyokkal. Azokat ezernyi népség követi a Szkutari felé vezető útra, hol a tábor már fel van ütve.
De később is fölbukkan az arnót lovasság …

Miféle lehet ez az arnót lovasság ?!
Mai ösmereteim szerint leginkább az Arnavutra hangol, rímel azaz hogy alliterál …

Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit Török-Magyar Nagyszótárában igen kurtán :

A nyelvük az arnót vagy siptár, újabban (meg) az albán …

A hazájuk, azaz az országuk meg :

Arnavut : Arnavutluk’ta yaşayan halktan veya bu halkın soyundan olan kimse.
Arnót az Arnótországban élő, vagy onnan származó személy. Az Arnavutluk szó szerint ‘Arnótság‘ !

De az arnót-siptár-albán nem épp otthon ülő fajta, így úton-útfélen otthagyták a nyomaikat :

Arnavut kaldırımı

İrili ufaklı taşların döşenmesi ile meydana getirilmiş kaldırım veya yol.

• „Yol buradan itibaren kasaba yolları gibi Arnavut kaldırımı idi.” — Sait Faik Abasıyanık

arnavutbacası ► çatı penceresi : Tavan arasını aydınlatmaya yarayan pencere veya camlı kapak.

A konyhaművészetben is fölbukkan a balkáni(as) örökségük a törökben is …

Arnavut biberi [ejt : arnavut biberi] törökködőn magyarul ‘arnót-bors’, magyarabbul ‘arnórpaprika‘ vagy ‘arnórpiros(sa)‘ … (Sz.)

Kırmızı renkli, ince biçimli ve çok acı olan bir tür biber.

• „Yine de bir süre nazlandı, yutkundu, sapıyla birlikte kozalak bir Arnavut biberi yutmuş gibi kızarıp bozardı.” — Faik Baysal

arnavutciğeri [ejt : arnavutdzsijeri] törökködőn magyarul ‘arnót-zsiger’, magyarabbul ‘arnótos zsiger’ vagy étlaphoz illőbben ‘zsiger arnótossan’ … (Sz.)

Ufak ufak doğranmış kuzu veya dana karaciğerinin acı biberle baharatlanmış yağda kızartılmasıyla yapılan bir tür yemek.

• „Arnavutciğeri iyi midir buranın?” — Tomris Uyar

A siptárokról meg albánokról a következő e tárgyú írásomban …

Arnót – siptár – albán

cikkemben írok …

Szójegyzet :

gyökjegyzet : a ‘lábjegyzet’ értelmesebben magyarul… hiszen az a szöveg gyök(er)e, nem a lába … (Sz.)

Forrásaim / Kaynakça :

Jókai Mór : A fehér rózsa / OK (Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1980); Jókai Mór: A fehér rózsa

Dávid Géza (szerkesztette) : Turistik Sözlük Türkçe–Macarca / Török–magyar utiszótár (Terra, Budapest, 1987)

Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)

Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)

Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim

• Türk Dil Kurumuna göre – https://sozluk.gov.tr/?ara=arnavut / https://sozluk.gov.tr/kelime/arnavut

Ajánlott olvasmány :

Az arnót lovasság … a Szkutari felé vezető útra, hol a tábor már fel van ütve …

Szkutárion – Üsküdara gideriken …

Az Oszmán Had gyülekezőhelye A fehér rózsa‘ban Szkutari …
A minap Üszküdárba vitt az utam.
Ott jártomban rajzolódott ki előttem, mennyire is keveset tud(hat) egy magyar erről a vidékről…

A Arnavut, magyarul arnót, régiesen siptár, újabban (meg) albán … bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Ha a qazaq nemzet ezek nélkül szerveződött volna, valahogyan ehhez a rajzolathoz igazodna …

Qazaqul szólva :

Қазақ жүздері

Жүз — орда, қазақ халқының үш рулық-тайпалық бірлестіктерінің ортақ атауы. Дәстүрлі қазақ қоғамы үш жүзден тұрады: Ұлы жүз, Орта жүз, Кіші жүз.

Жүздік құрылым туралы

Дәстүрлі қазақ қоғамы үш жүзден тұрады: Ұлы жүз, Орта жүз және Кіші жүз. Жүздердің шыққан уакыты, шығу себептері, ішкі мазмұны жөнінде ғалымдардың арасында әлі ортақ пікір жоқ.

Ш. Уәлихановтың пікірі бойынша, „Алтын Орда мемлекетінің ыдырауы кезінде қазақтар өздері көшіп жүретін жерлердегі өз құқықтарын қамтамасыз ету үшін осындай үлкен одақтар құрған”. Н.А.Аристовтың ойынша, „жүздерге бірігу жоңғар шапқыншылығы кезінде шыққан”.

Forrásaim / Дереккөздер :

• Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
• (Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim, mondolataim …
• Қазақстан тарихы: Жалпы білім беретін мектептің қоғамдық-гуманитарлық бағытындағы 10-сыныбына арналған оқулық / Ә. Төлеубаев, Ж. Қасымбаев, М. Қойгелдиев, т.б. — Алматы: „Мектеп” баспасы, 2006. — 232 бет. ISBN 9965-33-633-4
• Kazakh Encyclopedia С-Я — Главная редакция „Қазақ энциклопедиясы”. — P. 91. — ISBN 9965990867.

A Zsüzök üzenete bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

A belaruszok (más néven fehéroroszok) keleti szláv nép, a mai Belarusz Köztársaság államalkotó népe. (A Magyarországon a rendszerváltás előtt használt belorusz, illetve Belorusszia névváltozat közvetlenül az orosz nyelvből ered.) Jelentős számban vándoroltak ki a 20. század elején Amerikába. A szovjet hatalom is szanaszét dzórts őket e Szovjetunióban. Ma körülbelül 8 millió ember vallja magát belarusz nemzetiségűnek világszerte.

A Szovjetunió szétesése után megalakult első önálló államában a belarusz nép nemzeti identitása újra erősödésnek indult.

Nyelvük a belarusz azaz a fehérorosz nyelv, de többségük oroszul is beszél, főleg a nagyvárosokban, sokan pedig a traszjanka elnevezésű belarusz–orosz, azaz orosz-fehérorosz keveréknyelvet használják a mindennapokban.

A törökök teljesen fölöslegesen perzsa szóval, hosszabban illegetnek a szép, rövid és tömör törökkel szemben …
A magam illőbb ajánlata Beyaz Rus [ejt : Bejaz Rusz] helyett Ak Rus [ejt : Ak Rusz]. (Sz.) 

Törökül szólva :

6. ve 8. yüzyıllar arası Belarusların ataları olan kavimler, bu ülkeye yerleşti ve daha önce burada yaşayan Ugor-Fin kökenli bazı kavimleri zamanla özümlediler. 

Belaruslar veya Beyaz Ruslar (Beyaz Rusça: беларусы; biełarusy), Belarus’ta nüfusun çoğunluğunu oluşturan bir Doğu Slav halkı.

„Beyaz Rusça” terimi 16. yüzyılda ortaya çıktı. 19. yüzyılın sonuna gelindiğinde „Beyaz Rusya” terimi, Belarus’un tüm topraklarının nüfusunu sağlamlaştırdı.

Belarus (Belarusça ve Rusça: Беларусь, Belarus), resmî adıyla Belarus Cumhuriyeti, Doğu Avrupa’da denize kıyısı olmayan bir ülkedir. Doğu ve kuzeydoğuda Rusya, güneyde Ukrayna, batıda Polonya ve kuzeybatıda Litvanya ve Letonya ile çevrilidir. Belarus, 207.600 kilometrekare (80.200 mil kare) alana yayılmış olup 9,1 milyonluk bir nüfusa sahiptir. Ülke yarı boreal iklime sahiptir ve idari olarak altı bölgeye ayrılmıştır. Minsk, başkent ve en büyük şehirdir; özel statülü bir şehir olarak ayrı olarak yönetilir.

Forrásaim :

• Kálmán Béla : A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Belaruszok
• https://tr.wikipedia.org/wiki/Belarus
• https://tr.wikipedia.org/wiki/Belaruslular
• Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
• (Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim, mondolataim …

A Bejaz Rusz – Ak Rusz – Fehérorosz bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Csıllagzıvatar – érthetőbben, qazaqul : Zsıldızda zsambur …
A Qazaqok között láttam a legszıporkázóbban… Szabíriában … A Tündér-tó partján teljesen fényszennyezés-mentösen…

Ma van a napja ! Kisasszony avagy Aranyasszony hava 12.-én…

Ma záporzik a csıllagcsömör, ma zuhog a Részög Embör csıllaghányása…

Égre néző őseink az Eget is jobban ösmerték, mint mi !
A csıllagokat hajdan még látó-értő szőregiek nyelvén Részög Embör, de görögködőn persze Perszeusz (Περσεύς) csıllagzatja lassan tántorogva kúszik föl az égön… Mindig a szokásos útján a Fogadója, azaz a Kocsmája után…
A kéttetejű csárda, görögködőn Kassziopeia (Κασσιόπεια), szőregiesen csak a Korcsma csıllagzata.

A forró nyár végén éppen e napokban augusztus 12.-13.-án csodálható a Részög embör szıporkázó csıllaghányása hellénködőn a Perszeidák Aranyasszony havában jelönnek mög az égön.  Ez az egész évnek az eggyik legjelentősebb hullócsıllag-zuhataga (görögösködőn meg meteorraja).

Már az elmúlt napokban is csillantak a fényköppenetek az Égi Korcsma táján…
Az elmúlt éjjeleken is láttam már fél-fél percenként eggyet-eggyet suhanni…

No persze a teli holdak tolongása ronthatja a csodálati viszonyokat…

A Részög Embör csıllagcsömörének avagy Perszeidáknak első ismert (jegyzett) mögfigyelése állítólag Kr.u. 36-ban történt Kínában. Fejemet teszem rá, hogy szumer eleink már möglátták mög figyelték is… A csıllóhullagraj szülőégitestje egy üstökös, a Részögembör (csıllagcsömör)üstököse (betegesen angolkodón: 109P/Swift-Tuttle), amelyről állítólag szintén vannak följegyzések már az ókori Kínából … Elképesztő ez a kultúr-kínai nyomakodás …
Ehhez képest a hellén csıllagzápor, az aranyló görög rege önmagáért beszél !
Az aranyeső zuhatagában fogant Perszeusz szıporkázik a görög Égen jó 2500 esztendeje bızonyosan…
Ha ez nem eggy ragyogóan szıporkázó metaphora, akkor mi az ?

A csıllóhullagraj szülőégitestjét, a Részögembör (csıllagcsömör)üstököse‘t az újkorban, 1836-ban a belga (vallon-flamand) Adolphe Quetelet [ejt: Kwetlé / Kwetle] követte le, majd írta le …

Majd alaposabban 1866-ban az olasz csıllagász, Giovanni Virginio Schiaparelli [ejt: Szkjaparelli]

bızonyította az üstökös és a Részögembörös hullócsıllag-zápor közötti összefüggést…
Azazhogy … Schiaparelli üstököse hányatja a Részögembör hullócsıllag-záporát …

Magyarul, tisztösséggel Részögembör… No persze a Perszeidáskodásnak vannak ma még többen a hívei…
A magyarul sem tudó, se nem érző internáci okoskodók karmesterkednek… Nekünk … Hagyjuk !?

De… Lássuk hát Őt is ! Περσεύς-t, azaz Perszeuszt, a hellén névadót :

Perszeusz, a görög hitregékben Zeusznak a fia. Anyja argoszi kırálylány volt, Danaé, akit Zeusz éppen aranyeső képében termékenyített meg … Hát nem különös ?
Perszeusz aranyesőként fogant ! Milyen érdekes ! Az a csıllagzat, amely évente aranyesőben, csıllag-zıvatarban fürdik, meg fürdeti az egünket …
Lehet, hogy már ez a mesés leírás is a hullócsıllagraj (ókori) sejtésére, de talán tudására és alapos ismeretére is utal… 

Magyarul e Szép Embört Szőreg vidékén csak Részög Embör névön emlögették…
Hát… e csıllagkép tántorı állása szerint ınkább Részög Embör, mint csodálatos hős hellén dalia…

A Részög Embörrül nem közlök képöt, olyat (talán) már mindönki lát(hat)ott…
De ím az égbolt görögös nézete :

Ahonnan pedig a hullócsıllagrajzás indul, az éppen a Részög Embör fölfelé kandikáló feje…
Ugyan honnan más-honnan is tudna hányni egy Égi Csıllagembör ?!

A Részög embör csıllagcsömöre…
A Részög embör csıllaghányása…

Az északi ırányba nézve, a Részög Embör ıránt tekintve láthatjuk a legszebb raj(tag)okat…

Amikor a Részög Embör csıllagkép még alacsonyan van a látóhatáron, a csılló hullagok száma kissebb, de azok hosszabb utat tesznek meg a légkörben. Nyomuk gyakran többszínű, és hosszabb is a csík.
Ezek megcsodálására az öreg este (21-23 óra közötti időszak) alkalmas…

A Részög-raj igen magas csıllagzáporarány / zuhhabőség (ZHR) értékekkel jelentkezik.
(Mögjegyzendő: A ZHR az egy óra alatt megfigyelhető rajtagok száma, ha a radiáns a zenitben áll.)
Csodáljuk hát e csillaghulló csodát ma meg holnap éjjel ! Érdemös persze a részögösködésre némi borral-sörrel, de akár hígítássa, vagy akár fröccsel is rákészülni…

Legalább ezen az éjszakán emléközzünk a Magyar Csillagokra !

Tögyünk hát róla, hogy minden magyar mögismerhesse a saját csıllagaıt !

Az égbolt tele van magyar csillagjainkkal. Csak észre köll őket vönni ! A hajnali égbolton a láthatár fölött látható „Áldumás Csillaga“, azaz Áldomás Csillaga (Töhötöm nemzetségének szent csillaga) azaz az Esthajnalcsillag (Venusz) .

Toroczkai-Wigand Ede ekként zárta csillagosan idéző sorait bő száz esztendeje: „A csillagos ég nem a nép bibliája többé. Régi tüzek hamvába veszejtett parazsok nem élednek. Vénséges nagy idők rokkájáról fakó szálakat gomolyítunk. Rég feledé Tuhudún nemzetsége napnyugodotkor „aldumas” csillagát köszönteni.“

Tegyünk hát róla ma, hogy Magyar Egünk újra Csillagzatunk Hona is legyen!
Csak rajtunk múlik, csakis a mi felelősségünk öreg csillaghagyományaink maradványait föleleveníteni és gyermekeinknek tisztességgel továbbadni.

Ma éjjel miénk a Részögembör sziporkázó csillaghányása…

Gyönyörködjünk hát benne !
Magyar Hitünk szerint…

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
alapító

Utószózat

Ahogyan a népköltés, a népi mondás, úgy a népi ösmeret is változik időben és térben.
Az, hogy a Részög Embör ott van a Magyar Egünkön, az nem kérdés ! De hogy milyen alakban ?!

Bálint Sándor – címében bár pest(i)esen mekegzetes – Szegedi szótárában (1957) is szerepöl a Részögembör :

Ez bizony elgondolkodtató !
E történet értelmezése szerint az Égi Csárdából tántorgó Részög Embör csıllagzatán azaz csıllagképén túl van egy Részög Embör csıllaga is a Hadak Útján …

De akad itt más is a részögségrül …

Irodalmam / Ajánlott olvasmányok : 

Lugossy József : Ősmagyar csillagisme I-IV. (Új Magyar Múzeum, 1855.)

Kandra Kabos: Magyar mitológia;

Kálmány Lajos : Csillagok nyelvhagyományainkban;

Toroczkai-Wigand Ede : Öreg csillagok.

Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)

Nyáry Szabó László : Szögedi szótár (Torontál Kiadó, Szeged, eggyelőre digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I-IV. (Akadémiai Kiadó, 1967-1992) Teljes gép-szöveg itt : REAL-EODhttps://real-eod.mtak.hu › … Írta: L Radácsy · 1976 · Benkő, Loránd, ed. (1984) ???

Nyáry Szabó László : A Nyelvtisztász – Dugonics András születése napján (Nyelvész, 2025.10.18.)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan szójavallataim …

A csillagászat magyar nyelvű bibliográfiája – Online

Schalk Gyula: Az ősmagyarok csillagos ege, 2008. augusztus 7.

Magyar Csillagászattörténet – Magyar csillagnevek…
Mizser Attila : Magyar embernek magyar eget!

Özögetés – ögedelöm – Szögedelöm ?

A Ma zuhog a Részög Embör csıllaghányása… bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Szimisszo mai török nevén Szamszun a mai Törökország eggyik Fekete-tenger partján fekvő városa és a körülötte fekvő, hozzátartózó megyéje avagy tartománya neve.

Oszmán Törökül صامسون [ejt : Szamszún]. Innen származik a mai török Szamszun neve is.

A ‘Szamszuni’ (eredetű) következetes török képzéssel : Samsunlu

A Város hírneve leginkább annak vonatkozásában fényes, hogy Mustafa Kemal, aki Atatürk, azaz a Törökök Atyja néven lett közismert, innen indította Törökország függetlenségi és fölszabadító hadjáratát. Ez az, ami nálunk Trianon után elmaradt. Csak néhány nyugati félvármegyénk visszaszerzéséig jutott. Azazhogy Prónay Pál, Héjjas Iván, Maderspach Károly és más Hőseinket cserbenhagyta az antimagyar Vörös Terror az ebbéli kísérletükben. A Vörös Terror hazaáruló leszármazottai máig is csak gyalázzák cserbenhagyott hőseinket. De nem így van ez Törökországban, ahol a hasonló fölszabadítás hősét máig is ajnározzák, annak ellenére is, hogy a mi Lovagias Hőseinkkel szemben A Törökök Atyja példátlan kegyetlenséggel járt el, és még népirtás hírébe is keveredett… Máig antimagyar Hazánkban a mi Hőseinket elhallgatják, a török Atatürk azonban köztiszteletnek meg közdicsőségnek örvend…

Ez a Szamszun azonban szinte bizonyos, hogy a hellén városelőd nevéből kerekedett…

Ahogyan Özhan Öztürk is fejtegeti a Fekete-tengeri Szótárában : A hellén Αμισός [jt : Amiszósz] ‘Amiszónba’ helyragos eísz Amiszón görög(ös) –unta helynévképzőjével – [eí]sz Am[p]sz-únta – Σαμψούντα [ejt : Sampsúnta] alakra érlelődött, amelyből a mai Samsun [ejt: Szamszun] neve lett. (Özhan Öztürk. Karadeniz: Ansiklopedik Sözlük )

A Simisso ‘nem szándékos’ anagrammája az omissis sok szójátékra adhat(ott) okot…

The Eneti (Ancient Greek: Ἐνετοί, Enetoí; Latin: Eneti, Heneti, Enetae) were a people that inhabited parts of Paphlagonia and the surrounding areas in antiquity.

Homérosz majd Sztrabón is említi őket.

Homer says that the Enetoí lived on the southern coast of the Black Sea in northern Paphlagonia at the time of the Trojan War (c. 1200 BC). He particularly notes that in their lands „the mules run wild in herds”. Pylaemenes of the Enetae led the Paphlagonians who came to Troy’s aid. Their combined territory is said to hold „Cytorus and the country round Sesamus, with the cities by the river Parthenius, Cromna, Aegialus, and lofty Erithini”.^[1] Pylaemenes and his son Harpalion were both killed during the war.

A Simisso neve a Genua-i örökséget idézi….

Forrásaim / Kaynakça :

Dávid Géza (szerkesztette) : Turistik Sözlük Türkçe–Macarca / Török–magyar utiszótár (Terra, Budapest, 1987)

Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)

Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)

Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim

• Türk Dil Kurumuna göre –
• Özhan Öztürk. Karadeniz: Ansiklopedik Sözlük (Blacksea: Encyclopedic Dictionary) Archived 13 May 2008 at the Wayback Machine. 2 Cilt (2 Volumes). Heyamola Publishing. Istanbul. 2005 ISBN 975-6121-00-9
• https://en.wiktionary.org/wiki/Simisso
• https://en.wiktionary.org/wiki/Samsun#English
• https://en.wikipedia.org/wiki/Samsun
• https://en.wikipedia.org/wiki/Paphlagonian_Eneti
• Rasztorgujeva, V. S.; Edelʹman, D. I. (2000), Etimologičeskij slovarʹ iranskix jazykov [Etymological Dictionary of Iranian Languages] (in Russian), volume 1, Moscow: Vostochnaya Literatura, pages 264-5

Ajánlott olvasmány :

Hey gidi Karadeniz – Menj Fekete tenger !

Şevval Sam & Kazım Koyuncu Hey gidi Karadeniz – Ander Sevdaluk
Hey gidi Karadeni(z)Doldi da taşamadiEtmiyelum sevdalukEdenler yaşamadi Hey gidi[…]

Dalgalan Karadeniz – A hullámos Fekete Tenger

Karadeniz puslidur… A Fekete Tengerről, azazhogy a török partjairól kezdettől azt hallottam, hogy veszélyes, mert nagyon is hullámos. Turgut barátom…

Aszper a török akcse

„Per aspera ad astra”„Rögös az út a csillagokig” azaz „A rögökön át a csillagokba”
15. században élt Levencei (velencei) bankár-kalmár (Sz.) Giacomo Badoertől tudjuk, hogy Simisso városában – ahogyan a szomszédos Trebizondban is – hajdan saját ezüstpénzt, aszpert is vertek …

A Αμισός – Simisso – Samsun – Σαμψούντα  bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Baharlar – Baharatlar – A török Fűszerek zűre bizony megér eggypár szót …

A törökök érzékenysége a fűszerek iránt kissé kifinomultabb, mint a mai közmagyar…
Ennek oka lehet az is, hogy fűszeresebbb környezetben élnek …

No persze az ebbéli büszkeségüket hamar letörhetjük, ha megemlítjük, hogy a ‘fűszer’ szavuk is perzsarab eredetű !

A magam szótárának ide vonatkozó szócikkei :

bahar fn. tavasz; ilk bahar tavasz; ilk bahar gel- tavaszodik; son bahar ősz;
bahar ol- kitavaszodik;
hayatının baharında élete tavaszán;
bahar suları tavaszi vizek;
Atasöz : Baharı başına vurmak Fiatalság bolondság !;
bahar nezlesi szénanátha => saman nezlesi;
2. másodjelentésben olykor : fűszer. Vödd : baharat / baharlı !

baharat fn. tbsz. fűszer(ek), fűszerkeverék

baharatçı fn. fűszerárus, fűszeres

baharatlı mn. fűszerezett, fűszeres (étel)

baharlı mn. fűszeres, (idegenkedőn aromás), (meg)borsozott, fahéjas vagy egyéb (erős) fűszerrel meghintett

Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit Török-Magyar Nagyszótárában igen kurtán :

A baharat az arabos többes alapvetően következetes, hiszen gyakran már eleve ‘fűszerek’ vagyis ‘fűszerkeverék’ értelemben él…

Érdekes módon a ‘fűszeres’ azaz ‘fűszerezett’ szóban csak a rövidebb gyök szerepel…

Ellenben ha a ‘fűszeres’ a foglalkozást jelöli, úgy meg csakis a hosszabb gyök szerepel…

Az arab بَهَارَات [ejt : bahárát / bahārāt], amely a ‘tavasz’ jelentésű بَهَار [ejt: bahár /bahār] többese. Derived from A Perzsa بهار (bahâr) értelmében virág, levél, mag, ami fűszeres jelleggel él …

Az Oszmán török بهارات, az arab بَهَار [ejt : bahár / bahār] többeséből, a بَهَارَات [ejt : bahárát / bahārāt] szóból ered.

A török(ben használatos) bahar alapjelentése azonban az arab ‘tavasz’ vagy ‘melegség’ értelemben bizony nehezen köthető a fűszerekhez, hacsak nem a kizöldült és kivirágzott mezők illatainak begyűlytésével hozzuk kapcsolatba… vagy talán a főzés meleg(ség)ével …

A baharat (szó)eredettana, avagy hellénkedőn etümologiája

Hát itt nem kis gondban lehet a nyelvész.
A szó gyöke perzsa eredetű, de az arabban vált igazán fűszerré az Oszmán (Török) Birodalom (Arábiát is uraló) korában …

Bahārāt is the Arabic word for „spices” (the plural form of bahār, ‘spice’). The word originates from the Persian word bahār. The use of the term baharat likely started in the Ottoman Empire.

Akad oly történész is, aki úgy véli, hogy a perzsa bahár szó is indi eredetű. Elvégre is a fűszerek özöne és legmagasabb műveltsége is onnan fakad…
Perzsák meg arabok is a fűszereik többségét Indiából, vagy Indián át szerezték be …

In Arabic, baharat typically refers to spices in general rather than a specific set.

According to historian Nawal Nasrallah, medieval Arabic cookbooks, such as the 10th century book Kitab al-Tabikh by Ibn Sayyar al-Warraq and the 13th century Aleppan Al-Wusla ila ‘l-Habeeb provide recipes for several spice blends, which were referred to with names like atraf al-teeb (أطراف الطيب), the name baharat did not come to refer to spice mixes until the Ottoman Empire. One recipe provided by Al-Wusla ila ‘l-Habeeb contained nutmeg, cloves, rose buds, green cardamom, among others.

Allspice became a prominent component of baharat when it arrived to the region from Central America in the 16th century.

Oszmán török szószármazékok

• بهارات baharat, ‘füszerek’
• یڭیبهار [ejt : jenibahar / yeñibahar] ‘fűszerkeverék’, angolkodón “allspice”

Az oszmán törökkel persze szerte eljutott e szó és máig is él számos nyelvben …

• → Oszmán-török : بهار (bahar), պահար (bahar) — Örmény-török (Armeno-Turkish)
  • Török : bahar
  • Öböli Arab : بهار (bhār)
  • → Örmény : պահար (pahar)
  • → Khartvéli (Georgiai) : ბაჰარი (bahari)
  • → Laz : ბეჲარი (beyari)
  • → Kirimi Tatár : baar
  • → Új-Görög : μπαχάρι (bachári)
  • → Bolgár : баха́р (bahár)
  • → Makedón : бахар (bahar)
  • → Rác-Horvát : бѐха̄р / Latin iratban : bèhār

A perzsa ‘tavasz’ szóeredettana

From Middle Persian whʾl (wahār), from Old Persian (v-a-h-r), from Proto-Iranian *wáhār, collective of *wáhr̥, from Proto-Indo-Iranian *wásr̥, ultimately from Proto-Indo-European *wósr̥ . (Rasztorgujeva)

Cognate with Mazanderani وهار (vehār), Talysh اوسور (əvəsor), Laki وهار (whar), Zazaki wesar, Central Kurdish بەھار (behar). Other cognates include Sanskrit वसन्त (vasanta), Old Armenian գարուն (garun), Latin ver, Ancient Greek ἔαρ (éar), Old Church Slavonic весна (vesna), Lithuanian vãsara, Old Norse vár.

Kiejtés szerint

• (Classical Persian) : /ba.ˈhaːr/
• Dari : [bä.ɦɑ́ːɾ]

• (Iran, formal) : [bæ.ɦɒ́ːɹ]

• (Tajik, formal) : [bä.ɦɔ́ɾ]

Törökül szólva :

Yiyecek ve içeceklere hoş koku ve tat vermek için kullanılan tarçın, karanfil, zencefil, karabiber vb. maddeler; bahar (II):
      „Alttan alta, keskin bir baharat kokusu hissediliyor.” – Attilâ İlhan

Genellikle pişirilerek yenen bitkiler veya bunların taneleri; göveri, göverti, sebzevat, zerzevat.

Forrásaim / Kaynakça :

Dávid Géza (szerkesztette) : Turistik Sözlük Türkçe–Macarca / Török–magyar utiszótár (Terra, Budapest, 1987)

Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)

Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)

Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim

• Türk Dil Kurumuna göre – https://sozluk.gov.tr/?ara=sebze
• https://en.wiktionary.org/wiki/baharat
• https://en.wiktionary.org/wiki/%D8%A8%D9%87%D8%A7%D8%B1%D8%A7%D8%AA#Ottoman_Turkish
• https://tr.wiktionary.org/wiki/%D8%A7%D8%B3%D9%85#Arap%C3%A7a
• https://en.wikipedia.org/wiki/Baharat
• Nasrallah, Nawal (2013). Delights from the Garden of Eden: A Cookbook and History of the Iraqi Cuisine. Equinox Pub. p. 545. ISBN 978-1-84553-457-8. Retrieved 8 October 2025.
•  Al-Tujībī, Ibn Razīn (8 August 2023). The Exile’s Cookbook: Medieval Gastronomic Treasures from al-Andalus and North Africa. Translated by Daniel Newman. Saqi Books. ISBN 978-0-86356-997-5. Retrieved 8 October 2025.
• Marks, Gil (17 November 2010). „Baharat”. Encyclopedia of Jewish Food. HMH. ISBN 978-0-544-18631-6. Retrieved 12 October 2025.
• Uvezian, Sonia (2001). Recipes and Remembrances from an Eastern Mediterranean Kitchen: A Culinary Journey Through Syria, Lebanon, and Jordan. Siamanto Press. ISBN 978-0-9709716-8-5. Retrieved 28 December 2025.
•  Wehr, Hand (1979). A Dictionary of Modern Written Arabic (4th ed.). Harrassowitz. p. 96.
•  Lane, Edward William (1863). „بَهَارٌ” [bahārun]. بهر [bhr]. Arabic–English Lexicon. London: Williams & Norgate. p. 266. […] I regard بهار as a Persian word. (TA.) Alternate link: بهر [bhr].
•  Asadī, Khayr al-Dīn (1981). موسوعة حلب المقارنة [Comparative Encyclopedia of Aleppo] (in Arabic). University of Aleppo. p. 185. Retrieved 23 December 2025. وإذا قالوا: البْهارات عنوا كل صـنوف التوابل من بهار وفلفل وقرنفل وجوز الطيب والقرفة وحب الهال، سموها كلها بالبهارات على التغليب. [And if they say: baharat, they mean all types of spices such as pepper, cloves, nutmeg, cinnamon, and cardamom. They call them all baharat by way of generalization.]
• https://en.wiktionary.org/wiki/%D8%A8%D9%87%D8%A7%D8%B1
• Rasztorgujeva, V. S.; Edelʹman, D. I. (2000), Etimologičeskij slovarʹ iranskix jazykov [Etymological Dictionary of Iranian Languages] (in Russian), volume 1, Moscow: Vostochnaya Literatura, pages 264-5

Ajánlott olvasmány :

Szumak – a török szömörce

A törökök eggyik kedvelt fűszere a szömörce. Talán még szabatosabban fűszerszömörce vagy törökszömörce. Merthogy sokféle növény lehet a szömörce … 

Szömörcék – szömörcefélék

A szömörce(féle)’k (Anacardiaceae) a kétszikűek osztályába tartozó szappanfavirágúak egyik családja. Mintegy hatszáz fajuk van: alig tucatnyi kivételével a trópusokon és szubtrópusokon élnek. Magyar szömörcéink a parókafa, vagy (sárga?) cserszömörce (Cotinus coggygria) megtalálható vadon is erdeinkben …

Çörekotu – A „kalács füve” avagy a katicavirág

A török konyhaművészetben a çörekotu a „kalácsfű” avagy szó szerint a „kalács füve” a péksütemények díszítője. Úgy hintik a sütendő tészták tetejére, mint mi a mákot …

A Bahar – Baharat – A török fűszer(ek) zűre bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Oszmán törökül / Osmanlı Türkçesi : اسمڭز نه‌در؟ — İsminiz nedir ? [ejt : İszminiz nedir] – Mi a(z Ön) neve ?

Türkçe / Törökül

Söyleniş

• IPA : /i.ˈsim/
• Heceleme: i‧sim

Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit Török-Magyar Nagyszótárában :

Továbbá… Lehet valami ‘neves‘ vagy akár ‘névtelen‘ es …

isim – Köken … azaz az iszim, a(z arab) ‘név’ gyöke :

Osmanlı Türkçesi اسم‎, Arapça اِسْم‎ (ism).

isim – belirtme hâli ismi, çoğulu isimler

1. anılacak değer, önem
2. bir konuyu sürekli ve tekrar tekrar anlatış 
   İsminden bıktım usandım !
3. herkesçe tanınmış veya işitilmiş olma hâli
4. kişiyi, bir şeyi açıklamaya, anlatmaya, bildirmeye, tanımlamaya yarayan kelime ya da kelimeler 
   İsim dediğin Hz. Âdem’den bu yana kendini taşıyanı kâh usul usul yoğurur, kâh efsunlu iplerle sıkı sıkı bağlardı. İsim dediğin, yüksekte uçanın belini bükecek, alçaktan geçenin başını doğrultacak; pervasıza perva, korkusuza korku katacak kadar kudretli idi. — E. Şafak
5. nâm
6. (dil bilimi) Canlı ve cansız varlıkları, duygu ve düşüncelere, çeşitli durumları bildiren kelime eş anlamlısı: ad
7. (mecaz) kişi, şahıs 
   Biz eskidikçe yaşlarımız yirmiden yirmi bire, yirmi birden yirmi ikiye bastıkça yeni yüzler, yeni isimler katılıyor aramıza. — Y. Z. Ortaç

Çekimleme

Névleg is szerepel Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit Török-Magyar Nagyszótárában :

Forrásaim / Kaynakça :

Dávid Géza (szerkesztette) : Turistik Sözlük Türkçe–Macarca / Török–magyar utiszótár (Terra, Budapest, 1987)

Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)

Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)

Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim

• Türk Dil Kurumuna göre „isim” maddesi
• https://tr.wiktionary.org/wiki/isim
• https://tr.wiktionary.org/wiki/%D8%A7%D8%B3%D9%85#Arap%C3%A7a

Ajánlott olvasmányok :

Türük vagy türök vagy török ?

Érdemes végre rendet tenni az alapfogalmak között a türkök, a türökök meg a törökök világában is !
Először is tisztázandó…

A turkologusok – türökészek vagy törökészek ?

Érdemes végre rendet tenni az alapfogalmak között a türökök meg a törökök világában is !

Az ázeri nyelv

Rögtön az elején leszögezendő, hogy maguk az ázeriek is gyakran tiltakoznak nyelvük e neve ellen, mondván, hogy a nyelvük ázerbajdzsáni …

A A török iszim ‘név’ eredete az arab iszm اِسْم‎ bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.