Az ‘értékes régi cucc’ értelmű megszállóan francoskodón hüperangolkodó vintage [ejt : vintidzs] szinte új magyar szóvá lett…

Ifjaink a régiségeket már nem is a régiség, hanem vintage címszóval keresik a héllőn. A héllőn azaz anglonáci módon az interneten, pongyolangolkodón a neten, vagyis a hállón, vagyis a láthatatlan héllőn. (Sz.)

A mai angol vintage a középangol (Middle English) vendage majd vyndage hagyatéka. Nyilvánvalóan francos eredetű. A norman(d)angol (angolul Anglo-Norman, normannul meg Anglo-Normaund) vendenge, a normann megszállók szóajándéka az emaradott(abb) (ó)angoloknak. Az ófranci(a) (Old French) vendage, vendenge (vendange) öröksége. Fölsejlik benne, a vin- előtagban a ‘bor’ meg annak forrása a ‘szöllő’ tőkéje is… És valóban… Mint francoskodás természetesen a latin vindēmia [ejt : vindémia] folyománya ‘szöllőszüret’ értelemben.
A vindēmia [ejt : vindémia] angolos értelmezése : (“a gathering of grapes, vintage”), from vīnum (“wine”) + dēmō (“take off or away, remove”), from dē (“of; from, away from”) + emō (“take”).

A „vindēmia” Györkösy Alajos remek latin szótára szerint is „szüret” avagy maga a „szüretelt szöllő”.

vindēmia, -ae, f. szüret; leszedett szöllő; átvitt értelemben : ősz. [ejt : vindémia]

Képzett alakjában :
vindēmiātor, -ōris, m. vincellér – szó szerint a szüretelő [ejt : vindémiátor]

Sőt idővel az égboltozatra is fölkapaszkodott :
Vindēmitor, -ōris, m. csillag a Szűz csillagképben [ejt : Vindémitor] – a Szüretelő csillag (Sz.)

İgen érdekes és messzehordó a második meg a harmadik jelentése, a hiszen a gyök(e) símán a ‘bor’ jelentésű vin [ejt : vin francosan ven] szó. Így a magyar ‘betakarítás’ talán némelyest árnyalja az angolban sodródó mai fő jelentését is.

A franci(a) vendange szó ma is ‘szüret’ vagy ‘szöllőtermés’ vagy ‘szüretidény’ jelentésben él, ahogyan a francoskodó angol fölsőbbség is normannkodja magának máig is …

De nézzük csak angol jelentés-sodródást ! A Wiktionary szócikke alapos eligazítást ad :

Noun

vintage (countable and uncountable, plural vintages)

1. The yield of grapes or wine from a vineyard or district during one season.
2. Wine, especially high-quality, identified as to year and vineyard or district of origin.
3. The harvesting of a grape crop and the initial pressing of juice for winemaking.
4. The year or place in which something is produced.

• 1914-ben, Edgar Rice Burroughs Tarzan of the Apes (chapter 1) művében még nyilvánvalóan ‘erős, minőségi bor’ jelentésben élt : I had this story from one who had no business to tell it to me, or to any other. I may credit the seductive influence of an old vintage upon the narrator for the beginning of it, and my own skeptical incredulity during the days that followed for the balance of the strange tale.

Adjective

vintage (comparative more vintage, superlative most vintage)

1. (attributively) Of or relating to a vintage, or to wine identified by a specific vintage.
2. (attributively) Having an enduring appeal; high-quality.
3. (attributively) Classic, or old enough to be recognizably outdated but not old enough to be antique (such as watches, video or computer games from the 1980s or 1990s, old magazines, etc.).
   1. (Of a motor car) built between the years 1919 and (usually) 1930 (or sometimes 1919 to 1925 in the USA).
   2. (Of a watch) produced between the years 1870 and 1980.
   3. (Of an item of clothing) produced between the years of 1945 and 1970, during the post-war period.

Az angol jelentésében van eggy érdekes árnyalat :

Classic, or old enough to be recognizably outdated but not old enough to be antique …

Vagyis : Öreg holmi, ami nem oly öreg, hogy „antik”-nak nevezhetnénk…
Talán (még) használható vagy ‘használatos régiség’.

Vintage – Talán… olyan mint a ‘(szüret)érett szöllő’ jelentéstartalomban közelíthetjük meg legjobban a nyelveken és korokon át hályogosodott értelmét…

Ezt az eltévelyedett angol szót ma egész Európa majmolja. Pedig nem is angol, hanem francos francia. Sőt nem is franci(a), hanem rontott latin ! Ráadásul az eredeti jelentése is valami egészen más ! Azt, hogy a szüretből hogyan lett régiség, igazán nehéz értelmezni. Persze a butaságot köpülni hülyeség ! Így marad a régiség ! Minden épeméjű magyarnak a francangol vintage magyarul régiség !

Régi-es érdekességek a körökben :

İgen érdekes jelentéstani (hellénkedőn szémantikai) gondolatokat mozdít(hat) meg ennek az ódıvatúságnak a mai újdon-dıvatja…
Magyarul röviden szólva régiség, vagy hellénkedőn és körülményesebben szólva : antik-áru. De manapság a rongymagyar nyelvben inkább retró, sőt egészen francos anglonáci szóhasználattal a vintage [ejt : vintidzs] néven menőznek ma vele…

Jelentéstanilag – hellénkedőn persze szémantikailag – nagy gondolat- meg vitafolyam indítható arról, hogy milyen jelentésárnyalatai lehetnek. Hiszen az ‘ócskaság’ értéktelen áru, míg a ‘régiség’ meg értékes, de legalábbis jóval magasabb árfekvésű… Ezt az ‘értékes régi cucc’ jelentést fedi a megszállóan francoskodón hüperangolkodó vintage [ejt : vintidzs] is…

Forrásaim :

https://en.wiktionary.org/wiki/vintage

Györkösy Alajos : Latin-Magyar szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1986) 598.o.

https://www.scribd.com/document/696374750/Gyorkosy-Latin-magyar-Keziszotar#page=672

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim

Györkösy – Latin-magyar Kéziszótár by Lorin

Ajánlott (hasonló) olvasmány :

Eszkidzsi – régiséges, ószeres vagy ócskás ?

A Vintidzs – vintage – vendage – vendázs – vindémia –csak nem szüret ? bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Ím az „eszkidzsi„, akinek a török világra szóló sikere révén e kifejezés fölvetődött :

Eskici [ejt : eszkidzsi]
A jelentése Kovács Kolos szerint ‘ócskás’. Meglepett. Nekem ez egy ódivatú magyar szó, amely igazán csak az ‘értéktelen régiségekkel kereskedő’ személyt jelenti. A kérdés azonban tovább foglalkoztatott…
Hogyan lehet szabatosan fordítani e magyarban szokatlan képzésű török szót ?!

A török eskici [ejt : eszkidzsi] magyarul szó szerint ‘régi’+’-ész’, azaz ‘régi(ség)ész’. De ez így mégsem állja meg a helyét a (mai) magyarban. Lássuk hát a szótárainkban !

Csáki Éva szótárában egészen símán és tömören : eskici fn. ószeres

A Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar Nagyszótárban igen kurtán :

İgen érdekes és kirívó a második jelentése, a ‘suszter’. (Talán a ‘régi cipők javítója’ ?)
Hiszen a gyök(e) símán a ‘régi’ jelentésű eski [ejt : eszki] szó :

Régi-es érdekességek a törökben :

A török ‘régi farkas’ eski kurt [ejt : eszki kurt] magyarul ‘öreg róka’. İgen. Az eski kurt mint ‘öreg róka’, vagy ‘régi motoros’, szó szerint : „régi farkas”. A ‘régi puska’ jelentésű eski tüfek [ejt : eszki tüfek] pedig ‘öreg harcos’ értelemben él. A ‘régi fejű’ értelemű eski kafalı [ejt : eszki kafalı] meg ‘maradi’ minőségben magyarítható… (Sz.)
A török ‘régi föld’ eski toprak [ejt : eszki toprak] azonban ‘jó erőben /jó karban levő’-t jelent.
A legérdekesebb „régi-es” török szófordulat pedig talán a ‘régi szem fájása’ azaz eski göz ağrısı [ejt : eszki göz árıszı], amely ‘régi szerelem’ értelemben fordítható…

A leg régi-esebb szóllás pedig a törökben : „Eski çamlar bardak oldu” azaz a „Régi fenyő pohár lett már” azaz „Régi fenyvek(ből) pohár lett” értelme me az, hogy ‘Más időket élünk’…

İgen érdekes jelentéstani (hellénkedőn szémantikai) gondolatokat mozdít(hat) meg ennek az ódıvatúságnak a mai újdon-dıvatja…

A magam Török-magyar szótárában az eskici [ejt : eszkidzsi] ekként szerepel :
eskici fn. régiséges, régiségkereskedő, ószeres, ócskás, antikos.

Röviden szólva régiséges, hosszabban és régiesebben szólva : régiségkereskedő, antik-árus, antikos. De manapság a rongymagyar nyelvben inkább retró-bolt vagy még angolkodóbban retró-sop (Retro Shop), sőt egészen francos anglonáci szóhasználattal vintage [ejt : vintidzs] néven menőznek ma vele…

Jelentéstanilag persze nagy gondolat- meg vitafolyam indítható arról, hogy milyen jelentésárnyalatai lehetnek. Hiszen az ‘ócskás’ értéktelen árukat árul, míg a ‘régiségkereskedő’ meg értékeseket, de legalábbis jóval magasabb árfekvésűeket… Ezt az ‘értékes régi cucc’ jelentést fedi a megszállóan francoskodón hüperangolkodó vintage [ejt : vintidzs] is…

Forrásaim :

Ferhat Aslan (Szerk.) : İsztanbul (2014) / Retroyla gelen şöhret (36.o.)

eskici : ócskás – Kovács Kolos szóbeli közlése (2026.04.17.)

Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)

Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)

Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan, ill. ál-való „gép”-ıratban)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim

Ajánlott olvasmány :

Vintidzs – vintage – vendage – vendázs – vindémia – csak nem szüret ?

A Eszkidzsi – régiséges, ószeres vagy ócskás ? bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

A «πολύ» mint jelző annyit jelent, mint hogy ‘(túl) sok’, határozó meg annyit, hogy ‘nagyon’… 

Példamondatokul :

• Είσαι πολύ έξυπνος. [ejt : Ísze polí éxipnosz] azaz ‘Nagyon okos vagy.’ (itt a jelző előtt áll) 
• Τρέχω πολύ γρήγορα. [ejt : trého polí grígora] azaz ‘Nagyon gyorsan futok.’ (itt a határzó előtt áll, hisz azt fokozza) 
• Διάβασα πολύ. [ejt : dhiávasza polí] azaz Sokat tanultam. (itt az igét követi) 

Figyelem ! A hangsúlyjelet helyesen kell kitenni !
A «πολύ» [ejt : polí] hátulhangsúlyosan annyit jelent, hogy ‘sok’ ! 
A «πόλη» [ejt : póli] elölhangsúlyosan annyit jelent, hogy ‘város’ ! 

A «πολλή» [ejt : pollí] alak pedig megint mást jelent ! 
Ráadásul még nemileg is eggyeztetendő !

A görög «πολύ» határozószó meg a női jelző «πολλή».
Még a görögök is gyakran összekeverik !  

A jelzői jelenlétű ‘sok’ vagy ‘nagy’ jelentésű és nőnemű «πολλή» …

• Πίνω καφέ με πολλή ζάχαρη [ejt : Píno kafé me polí záhari] Sok cukorral iszom a kávém(at).] Sok cukorral (női alakú jelzővel a nőnemű főnév előtt) 
• Με πολλή αγάπη [ejt : Me polí aghápi] = Sok szeretettel (nőnemű főnév előtt állva) 
• Κάνει πολλή ζέστη [Káni polí zészti]  = Túl / Nagyon meleg van / „sok meleg” (nőnemű főnév előtt állva)

Hasonló nőnemű főnevek előtt is, mint : αργά [ejt : arghá], βροχή [ejt : vrohí], ώρα [ejt : óra], δυνατά [ejt : dhinatá], δουλειά [ejt : dhuliá] is a nőnemű «πολλή» alak áll…

Figyelem ! A hangsúlyjelet helyesen kell kitenni ! Nagyon !
Hiszen … A «πόλη» [ejt : póli] elölhangsúlyosan annyit jelent, hogy ‘város’ ! 

Forrásaim :

Learn Greek with GreekPod101.com

Learn Greek with Zoi.

Πολύ ή πολλή – https://philologist-ina.gr

ΠΟΛΎ Ή ΠΟΛΛΉ (POLÍ Í POLÍ) – ADVERB OR ADJECTIVE?

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim

Ajánlott olvasmány meg hallgatmány :

Lígo – Polí / λίγο – πολύ

A Sok vagy női nagy(on) – πολύ ή πολλή bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Ennek ellentettje, azaz ellenszópárja :

A «πολύ» mint jelző vagy határozó annyit jelent, mint hogy ‘(túl) sok’ 

Példamondatokul :

• Είσαι πολύ έξυπνος. [ejt : Ísze polí éxipnosz] azaz ‘Nagyon okos vagy.’ (itt a jelző előtt áll) 
• Τρέχω πολύ γρήγορα. [ejt : trého polí grígora] azaz ‘Nagyon gyorsan futok.’ (itt a határzó előtt áll, hisz azt fokozza) 
• Διάβασα πολύ. [ejt : dhiávasza polí] azaz Sokat tanultam. (itt az igét követi) 

Figyelem ! A hangsúlyjelet helyesen kell kitenni !
A «πολύ» [ejt : polí] hátulhangsúlyosan annyit jelent, hogy ‘sok’ ! 
A «πόλη» [ejt : póli] elölhangsúlyosan annyit jelent, hogy ‘város’ ! 

A «πολλή» [ejt : pollí] alak pedig megint mást jelent ! 

A very typical mistake in the Greek language is the wrong use of the adverb «πολύ» and the feminine adjective «πολλή». Both of them sound phonetically the same and are used to show the quantity or the high degree of something / someone. It is so easy to mistaken them that even Greeks themselves sometimes misunderstand them! However, don’t be discouraged. It is equally easy to learn how to use them correctly!  

• The adverb «πολύ» (very, too much, a lot) 

The adverb “very much” comes in front of an adjective or another adverb or accompanies a verb. 

• Είσαι πολύ έξυπνος (íse polí éxipnos) = You are very smart (in front of the adjective) 
• Τρέχω πολύ γρήγορα (trého polí ghrígora) = I run very fast (in front of the adverb) 
• Διάβασα πολύ (thiávasa polí) = I studied a lot (accompanies the verb)  
• The feminine adjective «πολλή» (a lot of, too much) 

The adjective “a lot of” always comes in front of a feminine noun. 

• Πίνω καφέ με πολλή ζάχαρη (píno kafé me polí záhari) = I drink coffee with a lot of sugar (in front of the feminine noun) 
• Με πολλή αγάπη (me polí aghápi) = With much love (in front of the feminine noun) 
• Κάνει πολλή ζέστη (káni polí zésti)  = It is too hot, very hot (in front of the feminine noun) 

Now try to think of the correct answer (adverb or adjective) to accompany the following words: αργά (arghá), βροχή (vrohí), ώρα (óra), δυνατά (thinatá), δουλειά (thuliá)  

Figyelem ! A hangsúlyjelet helyesen kell kitenni !
A «πόλη» [ejt : póli] elölhangsúlyosan annyit jelent, hogy ‘város’ ! 

Forrásaim :

Learn Greek with GreekPod101.com

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim

A Lígo – Polí / λίγο – πολύ bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Ím : Hellén betűszámok – Görög számbetűk

A mai számok köre így pontosan levezethető az ógörögből az írott források nyomán is…

Aki akár csak nyaralni is utazik Hellénföldre, az bizonyosan hasznát veszi…

2026 4. 4. –

A A mai görög számok bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

A betűszámok meg a számbetűk fogalmakat magam alkottam. A névadás egészen eggyszerű : számokat jelölnek a betűk. (Sz.)

Óhellén	Büzánci	Mai	Számérték
	α̅	Αʹ	1
	β̅	Βʹ	2
	γ̅	Γʹ	3
	δ̅	Δʹ	4
	ε̅	Εʹ	5
/	/ / (qoppa)	Ϛʹ / ΣΤʹ	6
	ζ̅	Ζʹ	7
	η̅	Ηʹ	8
	θ̅	Θʹ	9
	ι̅	Ιʹ	10
	κ̅	Κʹ	20
	λ̅	Λʹ	30
	μ̅	Μʹ	40
	ν̅	Νʹ	50
	ξ̅	Ξʹ	60
	ο̅	Οʹ	70
	π̅	Πʹ	80
	and   and	Ϟʹ	90
	ρ̅	Ρʹ	100
	σ̅	Σʹ	200
	τ̅	Τʹ	300
	υ̅	Υʹ	400
	φ̅	Φʹ	500
	χ̅	Χʹ	600
	ψ̅	Ψʹ	700
	ω̅	Ωʹ	800
and   and	and   and   and	Ϡʹ	900
	͵α	͵Α	1000
	͵β	͵Β	2000
	͵	͵Γ	3000
	͵	͵Δ	4000
	͵ε	͵Ε	5000
	͵ and ͵ ͵ and ͵	͵Ϛ ͵ΣΤ	6000
	͵ζ	͵Ζ	7000
	͵η	͵Η	8000
	͵θ	͵Θ	9000

Görög kéziratokban olykor kisbetűkkel is jelöltek számokat (αʹ, βʹ, γʹ, δʹ, εʹ, ϛʹ, ζʹ, ηʹ, θʹ).

Az ógörög müriász μυριάς [ejt : ] azaz a 10 000 jelölése a 10 000 jelét többszörözi. Így βΜ jelentése 20,000 vagy a ρκγΜ͵δφξζ értéke 1 234 567 (ρκγΜ ͵δφξζ). (Greek number systems)

A legtöbbet talán a 6-os betűalakja, a qoppa változott az évszázadok során…

A Krisztus előtti 3. században Arkhimédész Ψαμμίτης, [ejt : Pszammitész] művében maradt fönn eggy új számjegyzési rendszer a különösen a nagyon nagy számok jegyzésére. Ahogyan a cím is rejti a homok megszámolására, no meg a csillagokéra. Latinul e művet Arenarius néven ismerik. Arkhimédész a Szürakuszai II. Gelón (Γέλων) királynak, II. Hierón (Ἱέρων) fiának ajánlotta.

Forrásaim :

Verdan, Samuel (20 March 2007). „Systèmes numéraux en Grèce ancienne: Description et mise en perspective historique” (in French).

Heath, Thomas L. (2003) [1931]. A Manual of Greek Mathematics ([2003] reprint ed.). Oxford, UK: Oxford University Press^[1931]; Dover Books^[2003]. pp. 14 ff. ISBN 9780486154442. Retrieved 1 November 2013 – via Google Books.

Thompson, Edward M. (1893). Handbook of Greek and Latin Palaeography. New York, NY: D. Appleton. p. 114.

„IG I³ 1387”. Searchable Greek Inscriptions. The Packard Humanities Institute. Cornell University & Ohio State University. IG I³ 1387  also known as  IG I² 760. Retrieved 1 November 2013.

Jeffery, Lilian H. (1961). The Local Scripts of Archaic Greece. Oxford, UK: Clarendon Press. pp. 38 ff.

„Magnesia 4”. Searchable Greek Inscriptions. The Packard Humanities Institute. Cornell University & Ohio State University. Magnesia 4  also known as  Syll³ 695.b. Retrieved 1 November 2013.

„IG II² 2776”. Searchable Greek Inscriptions. The Packard Humanities Institute. Cornell University & Ohio State University. Retrieved 1 November 2013.

Edkins, Jo (2006). „Classical Greek Numbers”.

Heath, Thomas L. A Manual of Greek Mathematics, pp. 14 ff. Oxford Univ. Press (Oxford), 1931. Reprinted Dover (Mineola), 2003. Accessed 1 November 2013.

Nick Nicholas (9 April 2005). „Numerals: Stigma, Koppa, Sampi”. Retrieved 2 March 2011.

„Greek number systems”. mcs.st-andrews.ac.uk. MacTutor.

Neugebauer, O.E. (1969) [1957]. The Exact Sciences in Antiquity (2, reprint ed.). Dover Publications. pp. 13–14, plate 2. ISBN 978-0-486-22332-2.

Mercier, Raymond. „Consideration of the Greek symbol ‘zero'” (PDF). — gives numerous examples

Ptolemy, Claudius (1998) [100–170 CE]. „Book VI”. Ptolemy’s Almagest. Translated by Toomer, G.J. Princeton, NJ: Princeton University Press. pp. 306–307. Originally published under the (translated) title Mathematical Syntaxis.

The Unicode Standard, Version 4.1.0, Mountain View, California: The Unicode Consortium, March 2004, ISBN 0-321-18578-1

Archimedes, The Sand Reckoner 511 R U, by Ilan Vardi, accessed 28-II-2007.

Greek numerals – Wikipedia

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim

Ajánlott :

Ένα κι ένα κάνουν δύο – Ena Ki Ena Kanoun Dio

A Hellén betűszámok – Görög számbetűk bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Zarándoklat – haddzs – حج – [ejt : ḥaǧǧ]

A haddzs – حج [ejt : ḥaǧǧ] fogalma maga a Mekkai Zarándoklat, amelyre minden évben a muszlim naptár dzu l-hiddzsa hónapjában kerül sor. Az ősi arab szokásokra épülő zarándoklat minden muzulmán számára kötelező. Minden muszlimnak élete során legalább eggyszer el kell zarándokolnia Mekkába, ha az egészsége (is) megengedi és ha az utazás költségeit (is) megengedheti magának. 

Mekka csaknem fél évezreden át a török Oszmán Birodalom része volt, így a törökség gondolkodásába is alaposan beágyazódott… Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar (Nagy)szótárban :

Amikor a zarándokok már 10 kilométerre megközelítették Mekka városát, át kell öltözniük az ihrámba إحرام [ejt : iḥrām], amely két varratlan fehér vászonból áll. A zarándokok ezzel fejezik ki Isten előtti eggyenlőségüket. A mekkai zarándoklat nemcsak a férfiakra nézve kötelező, hanem a nőktől is elvárják a zarándoklatot. Miután valaki már részt vett a zarándoklaton, háddzsnak nevezik, a nő(ke)t meg háddzsának.

Ennek a török megfelelője Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar (Nagy)szótárban :

A zarándoklat sűrű porát és nehéz verejtékének ragacsát lemosó rózsaolaj neve is ‘zarándokolaj’ :

De még eggy féldrágakő is a muhammedán zarándoklatról nyerte a nevét :

A muhammedán (Sz.) zarándoklat messze ível … Ez az alábbi kifejezésben ölt színes pártát :

A hacılar [ejt : hadzsılar ] ‘zarándokok’, a kuşak pedig ‘öv’ jelentésben értelmezi e kifejezést : a ‘zarándokok öve’ értelemben.

De van még ennél nagyobb íve is a haddzsnak a Török Égen ! Ez már a Csillagok Világába, hacsak nem a Mennybe visz :

A hacı(lar) [ejt : hadzsı(lar) ] ‘zarándokok’, a yolu pedig ‘útja’ jelentésben értelmezi e kifejezést : a ‘zarándok(ok) útja’ vagyis a magyar Hadakútja értelemben.

A Héraklészt a Halhatatlanság Teje‘vel tápláló Héra kebléből kibuggyanó İsteni Tej loccsanatán… a hellénkedő Égi ‘Tej(Kör)’ jelentésű γαλαξίας (κύκλος) [ejt : galaksziasz (küklosz)] áthallása, a latin Via Lactea nyomán ma sokan ‘Tejút’ néven is emlegetik … Csillagotthonunkat a latinkodó hellénománok. Így tesznek ma az újlatin hiszpánok a Vía Láctea, a francoskodók a Voie lactée, a németek a Milchstraße, az angolok a Milky Way, meg az oroszok a Млечный Путь szavaikkal is… De nem így a törökök, és mégkevésbé így az Igaz Magyarok !
Hiszen a székelyeink a Hadak Útján magát Atilla fiát, a megváltó Csabát várják vissza …

Egészen érdekes a zarándoklat szokását túljátszó muhammedánok (Sz.) gúnyolása is…
Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar (Nagy)szótárban :

Magam is találkoztam hithűségüket gőgösködőn, mégis alpári módon fitogtató muhammedánokkal az angli-pakik között. (Sz.) Bár a Brit Állam lefosztásából és fekete üzelmeiken túl főleg segélyekből élt a család, mégis azzal hencegett a családfő, hogy a brit adófizetők pénzén (meg így az én pénzemen is) évente kétszer is elviszi a családját a HADDZS-ra Mekkába ! Természetesen fényűző körülmények között páváskodnak hitsorsosaik előtt… Mások, az igazhitű muszlimok meg lehetnek oly szegények, hogy soha a büdös életükbe el nem jutnak a haddzsra, Mekkába. Valahogyan így értelmezhető a hadzsı aga, azaz a ‘zarándoklat ura’ vagy inkább a ‘zarándoklat uraskodója’ kifejezés mélyen szántó gú(n)nya e találó török szóban.

A hacı [ejt : hadzsı ] ‘zarándok’, a yatmaz pedig ‘nem fekhet’ jelentésben értelmezi e kifejezést : a ‘zarándok nem fekhet’ azaz a ‘fekhet(et)len zarándok’ magyarul talán ‘Keljföl-Jancsi’ jelentésben.

Kába köve – kıble

Az iszlám második oszlopa az Ima, az arab szalát – صلاة [ejt : ṣalāt], azaz az imádkozás, az imák szertartásai is megkövetelik Mekka irányának ösmeretét. A Kába köve itt is az iránytű, az átszellemülésben is, akárcsak a zarándoklatok esetében. A muzulmánoknak naponta ötször kell imádkozniuk – hajnalban, délben, kora délután, alkonyatkor meg éjszaka – minden imát arccal a mekkai Kába köve vagy inkább Kába sziklája (szentélye) felé. Az iszlám világban ezt mindenütt jelzik is….

A Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar (Nagy)szótárban szóllásossan :

A kıble alak egészen szokatlan a törökben. Még az arab szóátvételek között is. Mélly hangrendű ı után soha, eggyetlen más szóban sem következik (magas) e hang.

2026 4. 2.-3.

Forrásaim :

Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)

Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)

Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os) (alkotású) szójavallataim

Ajánlott olvasmány :

Az iszlám öt pillére (arabusul) – arkán al-iszlám أركان الإسلام  

A Haddzs – hadzsı – Hadzsıjolu   bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

1.) Hitvallás – saháda – شهادة [ ejt : šahāda] – az iszlám megvallása

A saháda – شهادة [ ejt : šahāda] az iszlám vallás hitvallása, amely kimondja, hogy eggyetlen isten létezik, Allah, és Mohamed az Ő prófétája. Ez a mondat az iszlám világ legfontosabb alaptétele. Ennek a mondatnak az arab megfelelője hangzik fel a müedzzinek énekében is. A rögeszmésen eggy-Isten-hitű (monotheista) vallás a Többistenhitek kiirtása ellen indított hadjáratot. A Qurán a sahádáról így ír:

2.) Ima – szalát – صلاة – [ejt : ṣalāt]

Az iszlám második oszlopa a szalát – صلاة – [ejt : ṣalāt], azaz az ima, az imádkozás, az imák szertartásai. Eszerint a muzulmánoknak naponta ötször kell imádkozniuk: hajnalban, délben, kora délután, alkonyatkor és éjszaka. Minden imát arccal a mekkai Kába köve vagy inkább Kába sziklája (szentélye) felé kell elvégezni. Az iszlám világban ezt mindenütt jelzik is….

A Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar (Nagy)szótárban szóllásossan :

A kıble alak egészen szokatlan a törökben. Még az arab szóátvételek között is. Mélly hangrendű ı után soha, eggyetlen más szóban sem következik (magas) e hang.

A szalát elsődleges célja az, hogy az imádkozó gondolatait Allahra összpontosítsa. Az iszlám világban az imádkozást az Istennel való személyes érintkezésként fogják fel, amely hódolatot és hálát fejez ki. A Qurán – mai közbugyután Korán – القرآن [ejt : al-Qur’ān / al-qurˈʔaːn] a következőképpen ír az imádság hasznáról : „Az imádság eltilt attól, ami hitvány és elvetendő.„

3.) Böjt – szaum – صوم – [ejt : ṣawm]

A Qurán szerint háromféle böjt szaum = صوم – [ejt : ṣawm] lehet különböztethető meg : egyrészt a vallás által előírt rituális böjtök, másrészt azokat a böjtöket, amelyeket valamelyik parancsolat elmulasztása miatt mintegy engesztelésképpen kell megtartani, és végezetül az aszketikus böjtöt.

Az első kategóriába tartozik a ramadán hónapjában tartott böjt. Ebben a hónapban a muzulmánoknak tartózkodniuk kell az evéstől, ivástól, dohányzástól és nemi együttléttől hajnaltól napnyugtáig, és különösen ügyelniük kell arra, hogy ne kövessenek el másfajta bűnt. A muszlimok szerint a böjt jelentősége abban áll, hogy gyakorlása közben a hithű muzulmánok közelebb kerülnek Allahhoz. Az önmegtartóztatással az Allah iránt érzett hála, nagyrabecsülés és ugyanakkor a tőle való függőség jut kifejezésre, de a hívők ezáltal vezekelnek múltbeli bűneik miatt, vagy ezzel emlékeztetik magukat a nélkülözők kínjaira.

A A Qurán – mai közbugyután Korán – 30 nagyjából eggyforma terjedelmű dzsuzból részből áll. Ilyen módon a 30 napos Ramadán alatt napi egy dzsuz elolvasásával el lehet olvasni a teljes Koránt. 

4.) Alamizsna – zakát – زكاة – [ejt : zakāt]

A zakát (زكاة – zakāt) eredetileg alamizsnaadást jelentett, sőt a korábbi évszázadokban a zakát egy adónem volt, amely a túlzott vagyoni különbségek csökkentését célozta. Az alamizsnaadás kötelező, és a muzulmánoknak illik a vagyonukhoz mérten adományokat adni. A zakát úgy tartja, hogy az iszlám világ felelőssége megsegíteni azokat a muzulmánokat, hittestvéreket, akik anyagi gondokkal küzdenek. Az általánosan elfogadott hagyomány szerint a zakát egy hívő muszlim vagyonának 2,5%-át teszi ki, amelyet a szegényeknek illetve a rászorulóknak kell szétosztania. Ezek közé tartoznak a rabszolgák, szolgálók, adósok és az utazók is. Egy muszlim a megszabott zakáton felül is adakozhat, ha valamilyen okból kifolyólag nagyobb isteni gondviselést szeretne elérni. Ezt az adományt szadakának (arabul صدقة – ṣadaqa) nevezik.

A zakátnak két fő összetevője van. Az egyik a kaddzs, amit fix összegben határoznak meg az alapján, hogy a család feje mennyit költ ételre a Ramadán idején saját maga és egész háza számára. A másik a tulajdonképpeni zakát, amely a család jövedelmétől függően változik. Ez jelenleg tehát egy család minden értékének és megtakarításának a 2,5%-át teszi ki, amit egy holdévre számolnak ki. Ezt csak akkor kell kifizetni, ha a család vagyona nem érte el a minimumot, az úgynevezett niszábot (نصاب – niṣāb), ami három uncia, vagy 87,48 gramm arany értékét jelenti.
A legtöbb síita muszlim a zakáton felül egy humsz (خمس – ḫums) nevű adófajtát is fizet, amelyet a síiták külön vallási gyakorlatként kezelnek.

5.) Zarándoklat – haddzs – حج – [ejt : ḥaǧǧ]

A haddzs – حج [ejt : ḥaǧǧ] fogalma maga a Mekkai Zarándoklat, amelyre minden évben a muszlim naptár dzu l-hiddzsa hónapjában kerül sor. Az ősi arab szokásokra épülő zarándoklat minden muzulmán számára kötelező. Minden muszlimnak élete során legalább eggyszer el kell zarándokolnia Mekkába, ha az egészsége megengedi és ha az utazás költségeit megengedheti magának. 

Mekka csaknem fél évezreden át a török Oszmán Birodalom része volt, így a törökség gondolkodásába is alaposan beágyazódott… Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar (Nagy)szótárban :

Amikor a zarándokok már 10 kilométerre megközelítették Mekka városát, át kell öltözniük az úgynevezett ihrámba إحرام [ejt : iḥrām], amely két varratlan fehér vászonból áll. A zarándokok ezzel fejezik ki Isten előtti eggyenlőségüket. A mekkai zarándoklat nemcsak a férfiakra nézve kötelező, hanem a nőktől is elvárják a zarándoklatot. Miután valaki már részt vett a zarándoklaton, háddzsnak nevezik, a nő(ke)t meg háddzsának.

Ennek a török megfelelője Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar (Nagy)szótárban :

2026 2. 4. – 2026 4. 2.

A Az iszlám öt pillére (arabusul) – arkán al-iszlám أركان الإسلام   bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Mi másra gondolhatna a magyar, minthogy ez az ős- vagy ó-magyarból való átvétel a türökökben… No persze a mai fősodratú nyelvtudomány csakis ellentett irányú átvétel képzetére képes. Minden esetre közös e szavunk : csanak ! Helyesebben, torok-kával csanaq ! (Sz.) Minthogy az elölebb képzett szájpad-ká (Sz.) meg a hátulabb képzett torok-ká (Sz.) a(z a) latin betűkkel is lejegyezhető(en a) q alakjában megkülönböztethető, így magam meg is különböztetem !

CSANAK [cânâk] ‘(ezüst) kupa (1367), wooden ladle, earthenware bowl (1792/1808)’

Legrégebbi ismert adatolása a magyarból 1235-ben Chonuk-ként írva [Conuk or Cânuk] Csonuk hellynév, majd 1344-ben már Chanak alakban [Cânâk] Csanak hellynév. Korábbi kétes helynévi adata is ösmert 1209-ből Sonok alakban [sânâk or cânâk], talán Sonok vagy Csonok-ként értelmezhető.

1367 chanak [Cânâk], 1838 csanyak [Cânâk] | cânâk < *canak <— WOT *canak | EOT canak ‘a wooden cone, a bowl’ < can {with suff +Ak}, cf. Ch ^ zhân ‘a jade cup’. OT canaq ‘ecuelle, bol’ (UHamTouHou), canaq ‘a turned piece of wood’ such as a salt-container, Og canaq ‘wooden bowl’ (AK); MT can ‘Becher’ (<— Ch), cacan ‘Teetasse’ (<— Ch) (UCivWP 03:10), canaq ‘goblet’ (ABF), canaq ‘plate, cup’ (AGul), canaq ‘kadeh, bardak’ (AHMA), canaq ‘misa, talerz, naczynie’ (AHS), canaq (j-) ‘Caska, bljudo, sosud’ (AHSF), canaq ‘Casa, kubok’ (AIM), canaq ‘topraktan aş kabı, çanak’ (AIMI), canak ‘çanak, kap, kâse’ (ANeh), canaq (j-) ‘Caska, bljudo, sosud’ (ANehF), canaq ‘bowl’ (ARbg), canaq ‘Casa’ (ATef), canaq (j-) ‘etrier’, canaq ‘plat, ecuelle’ (AChag), canaq ‘Caska, miska’ (AChagBud), canaq ‘eine ir- dene Schüssel, Schale, Napf, Terrine’, ? canaq ‘der Steigbügel’ (AChagR), , (AChagS), canaq, canag ‘kâsa (bowl)’ (AChagSC), canaq ‘tabak, toprak kap’ (AChagSS), ? canak ‘Steigbügel, Riemen, Seite des Sattels’, ? Janak ‘üzengi, zengi; Steigbügel’ (AChagSSK), canaq, Janaq ‘Steigbügel’, canaq ‘Schüssel, Schale, Hirnschale’ (AChagZ), cânâk (Canak) ‘Schale, Napf’ (LCCG), canaq ‘scutella’ (LCCI), canaq ‘çanak’ (AAH), canaq ‘çanak’ (AAHI), canaq ‘tasse, ecuelle’ (ADur), canaq ‘Schale’ (AHou), canaq (s-) ‘tânyer, csesze; Napf, Tasse’ (AKav), canaq (s-) ‘çanak’ (ATuhA), canax ‘coupe, gamelle, ecuelle’ (AmTr); NT Chuv -; NW can ‘kâd, nagyobb dezsa; Wanne, grössere Balge’ (TatB), canak ‘glaznaja orbita, glaznaja vpadina, koroboCka hlopka (otdel nye dol ki ee oboloCki), struCok bobovyh (napr. goroha), (Cujsk.) vertikal naja Cast’ mogil noj jamy (bez bokovogo uglublenija)’ (Kirg), sanaq ‘Caska’ (Kklp), sanaq ‘Caska’ (KklpB), canaq ‘miska, Caska’, canaq-cöl’mek ‘po- suda (kuhonnaja)’ (CrTat), canaq ‘eine irdene Schüssel, Schale, Napf, Terrine’ (Cr- TatR), canax ‘tarelka’ (KarT), canak ‘tarelka’ (KarH), canaq ‘tarelka, bljudo’ (KarSh), cenax ‘posuda, tarelka, bljudo’ (KarT); SW cânak ‘derevjannaja miska, Caska’ (Tkm), canag ‘mera sypuCih tel (okolo 5 kg), posuda, vmesCajusCaja 5 kg, (anat.) taz, derevjannaja miska, rakovina’ (Az), çanak ‘earthenware pot, (bot., anat.) calyx’ (Tt), çanak ‘glinjanaja Caska, miska, bljudo, bot. CaseCka (cvetka), anat. Casevidnaja polost’, CaseCka (poCeCnaja), vyemka, CaseCka (u nekotoryh arabskih bukv), geogr. kotlovina’ (TtB), canaq ‘eine irdene Schüssel, Schale, Napf, Terrine’ (TtR), çanak ‘üç okkalık bir çeşit hububat ölçüsü, dağ tepeleri üzerindeki çökük yerler, oyuklar’ (TtD), çanağ ‘çanak’, çanak ‘üç okkalık bir çeşit tahıl ölçeği, fincan, ağaçtan ve madenden yapılmış kap’ (TtD1), canak ‘miska’, canak-cölmek ‘posuda’ (Gag); Kh canaq ‘Schale’ (Kh <— Az), cânaq ‘Schleier, r: Schale’ (KhT); SE canâq ‘dol’kahlopkovoj koroboCki, mel niC- naja voronka, rakovina, rakuska’ (Uzb), canaq, conaq ‘a metal apparatus which is fastened at the mouth of the funnel through which the grain is poured onto the mill’ Türk Dilleri Kütüphanesi C S A N A K 223 (TurkiJ), canaq ‘a funnel-shaped feeder of a mill’ (TurkiSh), canaq ‘(v razn. znac.) ra- kovina, rakuska, Caska, voronka (propuskajusCaja zerno na mel niCnye zernova), (peren.) vpadina, orbita, glaznica, (anat.) Cerep, (peren.) Cerepaha’ (MUyg), ‘^inaq, ^inaq‘ ‘derevjannaja Caska’ (YUyg), cınaq ‘(Cajnaja) Caska’, cinaq ‘Caska (vydolblennaja iz dereva)’ (YUygM); NE -; Y can ‘oCen’ bol’soj kotel’ (Y ^ Rus). E/T The T etymon for the H word can hardly be a simplex, as declared by Clauson (1972: 425). It seems much likelier to be a der – as shown by Doerfer (1963-1975/3: 101-102) and Tekin (1997: 171), among others. According to Doerfer (1963-1975/3: 101-102), although many of of these words have different meanings, ‘Schneeschuhe, Schlitten’, ‘Steigbügel’ and ‘Becher, Schale’, they are interrelated. He thought that they all go back to an original meaning, ‘schalenartige Mulde’. The T word canak was more recently discussed by Erdal (1991: 40), who considered the base of the T word to be of Ch origin, zhan ‘a cup’, which is mentioned as chan by Clauson (1972: 424), citing Giles (cf. Râsânen 1969: 98). Among the T material, one can only find the Ch origin base word, can, in certain sources (UHeilk I, UHeilk II). T cam ‘bassin, bol, coupe’ (UHy, for further data, see Ligeti 1966b: 150 and Râsânen 1969: 123), AHSF cam, Jam ‘Casa, bokal: kubok’, Ott Jam ‘Glas, Glasscheibe’ etc. <— Pe Jam ‘coupe â boire, miroir’, cam (j-) ‘bokal, Casa, kubok’ (AM) do not per- tain here. See also in this category camıyak ‘berestjanaja CerpaloCka dlja jaCmenja’ (Alt), a compound whose second element is T ayak ‘cup, bowl’. Some T words with the shapes cam and Jam, which signify ‘bokal, Casa’, are also mentioned by Egorov (1964: 319), who erroneously connected them with Chuv cam ‘(ust.) starinnyj derevjannyj ili mednyj sosud dljapiva’; cf. ChuvP cam ‘ketfülû, fâbol, onbol vagy plehbol kesz^tett csorös korso, melyben ünnep alkalmâval sört hoznak az asztalra; eine Art Bierkrug’. Paasonen suggested early on that the Chuv word is of Pe origin, as did Fedotov (1996/2: 401). Râsânen’s suggestion (1969: 111) that T canak represents an earlier compound cın ayak and Doerfer’s view (Doerfer 1967a: 290) that canak may be etymologically connected to cana (cf. szân^ in § 8.1) are unacceptable. The T data ‘^inak ‘derevjannaja Caska’ (YUyg), cınak ‘(Cajnaja) Caska’, cinak ‘Caska (vydolblennaja iz dereva)’ (YUygM) seem, however, to be under the influence of the compound cın ayak ‘Chi- nese cup’. The T word was copied into MMo as canaka ‘bowl’ (cf. Poppe 1927-1928: 1237 and SCerbak 1997: 112). Mo sinaga ‘ladle, dipper, scoop’ does not belong here. E/H The H word was already considered by Vâmbery (1870: 135) to be of T origin, however, according to him it is an Ott lw. Gombocz-Melich (1914-1944/1: 840) pointed out that csanak was borrowed into H many times fr different T lgs. The H da- tum fr 1367 can be regarded – because of its chronology – as a Cum lw, and this form could have been strengthened by another later borrowing during the Ott period. In Türk Dilleri Kütüphanesi 224 C S A T A this case one cannot rule out the possibility that the word csanak came into H via Serb or Rom mediation in certain areas. Nemeth (1921: 25) listed the H word among the so-called “Kabar-Cumanian-Pecheneg” lws. According to Kniezsa (1955: 811), the H word is surely not of Sl origin. Benko (1967-1984/1: 476-477; 1993-1997/1: 189) and Ligeti (1986: 315-316) sharedthe opinion posited by Gombocz-Melich (1914-1944/1: 840) and regarded csanak as a Cum lw, which was once more borrowed during the Ott period. It is worth noting that csanak, like csâkâny, does not show the sound change a > a.
Vámbéry 1870: 135, 187; Gombocz-Melich 1914-1944/1: 840; Nemeth 1921: 25; Poppe 1927-1928: 1237; Kniezsa 1955: 811; Doerfer 1963-1975/3: 101-102; Egorov 1964: 319; Ligeti 1966b: 150; Doerfer 1967a: 290; Benko 1967-1984/1: 476-477; Râsânen 1969: 98, 111, 123; Clauson 1972: 424, 425; Ligeti 1986: 89, 315316, 542; Erdal 1991: 40; Benko 1993-1997/1: 189; Fedotov 1996/2: 401; Scerbak 1997: 112; Tekin 1997: 171; Tietze 2002: 472.

Érdekes áthallás a csámasz szavunk ‘sajka’ alak-jellege is …

Forrásaim :

Róna-Tas andrás – Berta Árpád – Károly László : WEST OLD TURKIC – Turkic Loanwords in Hungarian Part I. (A-K) Turcologia Herausgeben von Lars Johanson (Band 84) Harrassowitz Verlag, Wiesbaden 2011 (222-3-4.o.)

Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)

Nyáry Szabó László : Szögedi szótár (Torontál Kiadó, Szeged, eggyelőre digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

Új Magyar Tájszótár I. kötet 570. o. (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988 ?) – Főszerkesztő : B. LŐRINCZY ÉVA

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan szójavallataim

A nemzetiség az állammal nem rendelkező nemzet. (Sz.)

A Csonuk – csanak – csanyak bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

A Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar Nagyszótárban :

A -lü képzővel melléknévvé alakítva lessz a dönüşlü ‘visszaható’ :

Törökül szólva :

*Öznesi hem işi yapan hem de işten etkilenen durumunda olan fiillere “dönüşlü fiiller” denir.

birçok dilde olan bir fiil tipidir. almanca‘da dönüşlü fiillerin başına „sich” takısı gelir. örnek olarak,

üstümü giyiniyorum. ich ziehe mich an. (burada dönüşlü fiil sich anziehen oluyor, sich eki özneye göre değişiyor.)

italyanca‘da da benzer bir durum vardır. dönüşlü fiillerin sonuna -si eki gelir. yine aynı örnekten gidersek,

üstümü giyiniyorum. – (io) mi vesto. (burada dönüşlü fiil, vestire‘den türeyen vestirsi oluyor, sondaki -si eki özneye göre değişerek başa geçiyor.)

ingilizce‘de „oneself” eki eklenerek fiiller dönüşlü yapılabilir ama çok fazla dönüşlü fiil bulunmaz, çokta kullanılmaz. ispanyolca, fransızca ve rusça‘da da dönüşlü fiil kullanılmaktadır.

*Dönüşlülük Türkçede “-l, -n” ekleri ile yapılır. – *Dönüşlü fiiller, aynı zamanda etkendir.

Dönüşlü fiiller, öznenin işi yaparken aynı zamanda o işten etkilendiğini gösteren fiillerdir. Yani fiili yapan da ondan etkilenen de öznedir.

• Fiile “-°l, -°n, -°ş” ekleri getirilerek yapılır.
• Özne gerçek öznedir.
• Dönüşlü fiillerde özne belli olduğundan, bunlar aynı zamanda etken fiillerdir.
• Bu fiiller nesne alamazlar; geçişsizdirler.

Örnekler:

• Kızlar süslendi; delikanlılar güzelce giyindi.
• Adam hep kendisiyle övünüyor. – Mindenkinek magáról dicsekszik.
• Onu karşımda görünce hemen sarıldım.
• Kedi yanıma sokuldu ve şefkat istercesine büzüldü.
• Yataktan kalkınca önce bir gerindi sonra da etrafa bakındı.
• Oğullarının başarılarıyla övünürdü her yerde.
• Adam bir anda sanki yaşlandı.
• Peynirler küflendi.
• Kuşlar kafeste çırpınıyordu.
• Sinirler gerildi.
• Olanlara çok üzüldü.
• Çocuk hızla gelişiyordu.
• Yüzü nasıl da buruştu?
• Adam biraz sakinleşti.
• Sebzeler sıcaktan büzüştü.
• Toplantının sonuna yetiştim.

* Tabiat olayları ile ilgili dönüşlü fiillerde “yapma” anlamı yerine “kendi kendine olma” anlamı vardır.

• Karlar tepelere doğru çekildi.
• Sıcaklardan dolayı gölün suyu çekildi.
• Öğleye doğru hava açıldı.
• Havalar ısınınca buzlar çözüldü.

* Bazı fiillerin edilgen şekilleriyle dönüşlü şekilleri farklı ekle yapılır:

* Bazı fiillerin edilgen şekilleriyle dönüşlü şekilleri farklı ekle yapılır:

* İsme getirilen “-lEn” ekiyle, fiile getirilen “-İş” ve “-lEş” eki de  dönüşlülük anlamı katabilir:

• O gün pek içlendim.
• Trafik polisini görünce adamın paçaları tutuştu.
• Birazdan sakinleşir.

Dikkat! Edilgen fiille dönüşlü fiil karıştırılabilir:

• “-I-” ve “-n-” ekleri cümleye edilgenlik sağladığı gibi dönüşlülük de sağlayabilir. Fiilin edilgen mi yoksa dö­nüşlü mü olduğu cümlenin anlamından anlaşılır. Ay­rıca, edilgen fiillerin gerçek öznesi yoktur; ancak dö­nüşlü fiillerin gerçek öznesi vardır.

Ayrıca bakınız ⇒ Fiillerde Çatı: Öznesine ve Nesnesine Göre Fiil Çatıları

Banyodan çıkar çıkmaz kurulandı.  (Kurulanma işini yapan kim?  O) (Kurulanma işinden etkilenen kim? O)

Ahmet, yıkandı, giyindi, tarandı, süslendi ve dışarı çıktı.

Güneşten korunuyorum.

Söylediğim sözlere alındı.  

Dün olanlara çok üzüldü.

Daima yaptığı işlerle övünürdü.

Not: Dönüşlülükle edilgenlik karıştırılmamalıdır.

Ahmet yıkandı. (Dönüşlü) (Gerçek Özne)

Sınıf yıkandı. (Edilgen) (Sözde Özne)

Not: Doğa olaylarının anlatıldığı cümlelerde yüklem “-l, -n” eklerini alıp dönüşlü olarak kullanılabilir.

Bulutlar toplandı.

Dönüşlü Fiillerin Özellikleri :

• Ekler: „-n” (taranmak, süslenmek) ve „-l” (üzülmek, darılmak) ekleri kullanılır.
• Özne-Yüklem İlişkisi: Özne işi kendi üzerinde gerçekleştirir.

Dönüşlü Fiillerin Örnekleri:

• Örnek Cümleler:
  • Banyodan çıkar çıkmaz kurulandı.
  • Ahmet aynada tarandı.
  • Tören için güzelce süslendi.
  • Dün olanlara çok üzüldü.
  • Güneşten korunuyorum.

harcanmak: kendi parasını harcamak (dönüşlü fiil). birisi tarafından satılmak, bozuk para gibi harcanmak (edilgen fiil).

Forrásaim :

Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)

Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)

Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim

A Dönüşlü fiil – a török visszaható ige bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.