TIMESTAMPS:
0:00 Impossible alphabets 0:27 Georgian 2:27 Tibetan 4:32 Amharic 7:33 Japanese 9:06 Arabic 12:21 Cherokee 13:55 Mongolian 15:38 Cambodian (Khmer) 17:25 Chinese 19:45 Thai

A Olly Richards 10 legképtelenebb ábécéje … bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

A mai bevett (szak)szóhasználatban a türk népek világával meg a (türk) nyelveikkel foglalkozó tudomány nálunk teljességgel értelmetlenül turkológia címen fut. Valami beteges nyugatmajmolásban a saját elmé(i)nket is megerőszakolva a számunkra természetes ü hangot írni meg ejteni sem tudjuk e tudomány nevében… tehát :
A türkök tudománya a turkológia !
Turkológiává fajzott a tür(ö)kök tudománya !?

Hát ezt a dogmát nekem senki be nem oltja !
Legyünk (inkább) következetesek ! Bizony !
A türkök tudománya a türkologia !

Ennek megfejtése nálunk talán fejtörés, de a törököknek nem okoz gondot !

Érdemes végre rendet tenni az alapfogalmak között a türkök, a türökök meg a törökök világában is !
Ehhez ajánlom alap-írásomat : Türük vagy türök vagy török ?

A mai török türk néven emlegeti saját népét. Meg a (nyelvi) rokonait is.

A Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit írta Török-Magyar (Nagy)szótárban röviden :

Mi pedig a magyarban illetlen és zavaró hangtorlódás helyett török néven emlegetjük őket legalább eggy fél évezrede. Ők ragaszkodnak a türkös hangtorlódáshoz az országuk nevében is.

A tudomány ma ezt a magyarban beteges hangtorlódású türk-öt erőlteti minden török-rokon nyelv és nép jelölésére. A török-rokon kifejezést a türk hangtorlódásából kiváltó türök szóval jelölhetjük a – mai Törökországban élőket, vagy onnan származóakat jelölő – török szavunk mintájára.

Eggyszerűbben szólva : A türök nyelvek világa a török-rokonkörű nyelveket öleli föl. Mindet.

A magyarban egy érdekes félreérthetőség szerint a török nyelv a törökök által (Törökországban) beszélt nyelvet jelenti, míg a „török nyelvek” többesszámban a rokonságukba eső összes (többi) nyelv(ek)et (is) jelenti. A „török nyelvek” – megkülönböztetésül, a „türk” alakot (is) figyelembe véve – a magam javallata szerint a magyarba nem illő mássalhangzó torlódás nélkül ezek természetesen a „türök nyelvek”. Ez egy olyan nyelvcsalád, amely csaknem 30 nyelvből áll, az altáji nyelvnemzetségbe (nagy nyelvcsaládba) tartozik; Kelet-Európától Szabíriáig és „Nyugat-Kínáig” húzódó (orosz meg kínai megszállás alattı) területeken élő türök népek beszélik; összesen körülbelül 180 millióan. De hogy még nagyobb legyen a zűr: A legtöbben, a „török népek” – helyesebben „türök népek”– több, mint eggyharmada (mintegy 40%-a), a törökországi török nyelvet beszéli. Ezért is nevezem magam inkább „török rokonkörű”-nek vagy „türök”-nek ez utóbbi hatalmas halmazt…
Ím a színes terképük :

Érdekes, ahogyan a saját zenei termékeiket is ugyanezzel a tővel illetik. A türkü főnév jelentése ‘népdal’. Megjegyzendő, hogy a török mennyivel következetesebben a magáénak vallja a dalait, nem távolítja az(oka)t, holmi lesajnáló, tyúkszaros „nép-” vagy „népi(es)” jelzővel.

A magyarban tehát teljes nagy merítésben türökészekben, sekélyebb törökös merítéssel meg törökészek (Sz.) a turkologusok. A mai törökészek, nagyobb (ujguroktól gökogúzig húzott) merítésben türökészek (Sz.) – sajátosan latinkodó fennhéjázással turkologusok – többsége ma türökből meg törökből származtatná a magyart. Türök-rokonkörű szavainkat meg nyelvi elemeinket szánalmas szolgaian mind a türök-török nyelvekből származtatják. (Soha, véletlen sem fordítva !) Ahogyan az Wamberger Vámbéry a honi törökködés atyja is tette… Mindig csakis antimagyarul, szigorúan következetesen !

Vámbéry a türökös hasonlóságot megmagyarázni nem tudja, azazhogy a szokása szerint a törökből való származását sugallja „kiemelve természetesen, hogy a magyar nyelv keveréknyelv”. (A magyarság bölcsőjénél 6.o.) Ez a legkevésbé sem hízelgő a magyarra, de Vámbéry Wamberger fölkapaszkodott zsidóságát ismerve, ez a lekezelő héber fölsőbbség gesztusa a legkevésbé sem meglepő. Ma is hasonló tudománytalan héberkedések miatt oly sűrű a homály a Magyar Nyelvtudományunkban.

De hogy is nevezhető a türökök tudománya ?!
Régiesen Türkijat, mai francoskodó nevén meg Türkolozsi azaz Türkologia.

vagy modernebbül, francolkodón :

A latinkodó turkologus a mai rontott magyarban hosszú ó-val turkológus a törököt meg a görögöt is megcsúfolja eggyetlen szóban, eggyetlen rongymagyar szavában. Ha helyesen képeznénk a török türk meg a görög logosz tőből, úgy türkologosz lehetne helyesen, azazhogy következetesen… A tudománya meg türkologia …

Forrásaim :

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim

Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)

Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013)

Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)

• Ármin Vámbéry, Das Türkenvolk in seinen Ethnologischen und Ethnographischen Beziehungen – 1885
• Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
• (Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim

Ajánlott olvasmányok :

Türük vagy türök vagy török ?

Érdemes végre rendet tenni az alapfogalmak között a türkök, a türökök meg a törökök világában is ! Először is tisztázandó…

A turkologusok – türökészek vagy törökészek ?

Érdemes végre rendet tenni az alapfogalmak között a türökök meg a törökök világában is ! Először a beteges hangtorlódású türk-öt…

Moór Elemér: A magyar nyelv régi török és mongol jövevényszavai

A török-ugor vita hullámai a nemzetvesztő szocializmus idejére ugyan elültek, de manapság újra és egyre nagyobb hullámokat vetnek…

GOMBOCZ ZOLTÁN SZÜLINAPJÁN

Asmarin, a csuvas nyelvészet atyja

Az ogur vagy nándor türök (angolkodón : Old Western Turkic) nyelvek mai eggyetlen  túlélője a csuvas nyelv.
Ennek a nyelvnek az ölébe született, majd e nyelvbe szeretett bele Nyikoláj Ivánovics Asmarin, azaz Николай Иванович Ашмарин, aki szinte egész életét ennek a nyelvnek meg a megörökítésére szentelte…

Vámbéry Ármin születése napján

E napon – kikelet (március) hava 19.-én született 1832-ben Vámbéry Ármin magyar nyelvtudós, utazó, a Magyar Földrajzi Társaság egyik alapítója († 1913) Wamberger Hermann néven …

A Türk vagy türök ? – Tudományuk a Türöktan ! bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

A lìguru nyelvének önállósulásának kedvezett Dzsénova azaz Genua önálló tenger-birodalma …
Érdemes ebben a nézetben is érteni és emlegetni …

Genoa – Colombo szülőföldje a saját korában … Serenissima Repubblica di Genova

A Lìgurut a ma Olaszországhoz tartozó Liguriában, Monakóban, a Franciaország által megszállt területen, valamint Szardínia délnyugati csücskében mintegy 2 millióan tudnak meg beszélnek még. A túlnyomó többség másfélnyelvűségben (Sz.) a hivatalos (angolkodón sztenderd) taljánnal avagy az olasszal, illetve kétnyelvűségben él a franciával. Így e csodás nyelvváltozat lassan-gyorsulóan sorvadóban, de bizonyosan kihalóban van…

Már a beszélőinek száma is igencsak vitás. Némely forrás 1,9 millióról, míg mások (már) csak félmillióról tudnak.
Parlanti / Totale : 508.210 (2021)

Bár (az Ethnologue leírása szerint) ma (még) a digitális megjelenése és támogatottsága is emelkedőben van, az hosszú távon mégis minden kis nyelv esetében kétséges, hogy hogyan bírják a versenyt a világ nyelvi terrorával szemben az álvilágban, vagyis a kütyüfüggőség eggyre betegesebb világában …
Bizonyos divatos programok meg (gépi) applikációk csak a világ nagy nyelvein elérhetőek. Ez a nyelvi terror, ez a monokultúra minden kissebb nyelvet veszélyeztet !

Legközelebbi rokonságban a többi galloitáliai (táj)nyelvvel (hellénkedőn dialektussal) áll, főként az emiliáno–romanyol nyelvvel és a lombard nyelvjárásokkal. Hangtanilag a rétoromán nyelvjárásokkal, az ukszitá (közhülyén okcitán) nyelvvel meg a franciával, nyelvtanilag és szókincs tekintetében meg az olasszal mutat egyezéseket. Legjelentősebb nyelvjárása a genovai, melynek szabályozására 1970 óta működik az Académia Ligùstica do Brénno. Legtávolabbi nyelvváltozata (dialektusa) a Monakói nyelv avagy a Munegascu [ejt : Munegaszku], amelyről megoszlanak a vélemények, hogy valóban lehet-e önálló nyelvnek tekinteni a ligur mellett.

Taljánul szólva :

La lingua ligure (nome nativo lengoa lìgure /ˈliɡyre/) è una lingua gallo-italica parlata in Liguria. Anche conosciuta come genovese, quest’ultimo termine è la denominazione usata tradizionalmente con riferimento alle parlate di tipo ligure (nome nativo zeneize o zeneise /zeˈneize/); ciononostante, sia per influenza del toscano come lingua nazionale sia per essere venuti meno i legami con la ex Repubblica di Genova, in tempi recenti sta prendendo piede anche la dizione «ligure». È una lingua romanza tradizionalmente associata a quelle gallo-italiche (piemontese, lombardo, emiliano e romagnolo), nonostante se ne discosti per una serie di caratteristiche.

Forrásaim – Fonti :

Ligurian, in Ethnologue. URL consultato il 5 febbraio 2018.

https://it.wikipedia.org/wiki/Lingua_italiana

https://it.wikipedia.org/wiki/Lingua_ligure

https://hu.wikipedia.org/wiki/Ligur_nyelv

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Dialetti_l%C3%ACguri.jpg

https://it.wikipedia.org/wiki/Repubblica_di_Genova

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim

Ajánlott olvasmány :

Talján tájnyelvek, nyevválozatok – dialetti italiani

Tájnyelv vagy nyelvváltozat ? Az „olasz nyelv” eggy kiváló példa e kérdés nehézségeire ! 

Lenga dó – ukszitá – (meg) a provanszál nyelv

Az okcitán, okszitán vagy – hagyományosan téves nevén – a provanszál nyelv, okcitán nyelven occitan [ut͡siˈta] vagy lenga d’òc [leŋgɔˈdo(k)], francoskodón-franciául occitan vagy langue d’oc egy ma Dél-Franci(a)országban még éldegél …

A Lìguru – léngoa ligure – a ligur nyelv  bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

A thájok országa magyarul mi más lehet(ne), mint… – Thájország !?

Több ország is van a Földön, amit betegesen, szolgai tükorfordításban helytelenül használunk. Nem csak azért használjuk helytelenül, mert szolgai tükorfordításban, de azért is következetlenül. Ha az országnevek a magyarban -országok, akkor ez az angolkodó -földezés kilóg a sorból, azazhogy kiront a rendből…

Ilyen például Thájország, ami csakis Thájország néven illik és helyes a magyarba(n). A Thaiföld illetlen-kelletlen, de leginkább helytelen és fölösleges angolkodás, talán németkedés.
Ha pedig a thájoknak kedveskednénk, nekik, maguknak udvariaskodnánk, akkor Prathé(t) Tháj lehet az országuk neve. Ha pedig az írásukkal is akarjuk írni, akkor ประเทศไทย.

Nyilvánvaló, hogy a suttyó „Thaiföld” elnevezés csak nyugat-majmolat. (Sz.) Germanizmus vagy anglicizmus, tulajdonképpen teljesen mindeggy is ! Kukábavaló !

A mi mai suttyó majmolatunk, azaz a helye-hülye „Thaiföld” szavunk németül meg angolul is Thailand, francoskodón meg Thaïlande. Ez idegenkedéseket, meg anti-thájságokat a nyelvünkből kigyomlálnunk édes kötelesség ! Azok csak landoskodnak, mi meg országozunk és országolunk illően magyarul.
A nép heve meg nem thai, de nem is thaj, hanem csakis tháj !

Ha a tháj nép országa‘t helyesen, illően elnevezni kívánjuk, úgy a thájoktól érdemes tudakozódnunk, hogy hogyan is nevezik azt ?
Én meghallgattam Őket eredetiben, az írásukat is megtanultam. Ők magukat Thájnak mondják, az országukat pedig úgy, hogy Prathé(t) Tháj.

A Tháj Királyság – Rácsả-ảnácsảk Tháj – ราชอาณาจักรไทย

Thájország államformája máig királyság. Itt nem dúlt a kommunizmus, mint a minden rettenetet megélt szomszédos khmēr földön… vagy minálunk a Vörös Terror dúlta Kelet-Európában…
Ha igazán udvariasak és államforma szerint is helyesek kívánunk lenni Thájország vonatkozásában, úgy az igazi neve : Tháj Királyság !

Csaknem két Magyarországnyi, azaz több mint öt Csonka-Magyarországnyi területen nyújtózik…

Míg a világ legtöbb országát értelemszerűen „ország”-nak nevezzük, addig a thájok világát meg „föld”-ként emlegetjük… Thájföld ?! Ennek semmi következetessége, sőt semmi értelme nincsen. Sokkal inkább szánalmas szolgai másolás ez az angolból, vagy talán közvetítéssel-közvetlenül a németből. Ha mégis ragaszkodnánk a „Thailand” tükörfordításához, úgy következetesen New Zealand-ot is „Új Zeaföld” vagy egyenesen „Új Zéföld” néven illik, hogy emlegessük.

Nekem…
A világot kirabló és máig is fosztogató, pusztító angol nem minta, hanem inkább szégyen. A világ szégyene ! De leginkább azoké, akik e világrabló nyelvet és körét ma is követendőnek, sőt irányadónak tekintik.
Így tehát magyar anyanyelvem alapelveihez következetesen ragaszkodva a thájok földjét természetesen és következetesen Thájországnak emlegetem…
Ha pedig mégis ınkább másokat másolnánk meg majmolnánk, hát Thájországot emlegethetjük illendően a lakói nyelvén is ! T(h)együk hát thájul : Prathét Tháj !
De még egy végső értelmező körre nekifutva: ha nem Burmaföld és nem Kínaföld és nem Vietföld és nem Khmerföld (Kambodzsa) meg nem Malájföld a szomszédos országok neve, úgy a thájokat is becsüljük meg magyaros tisztességgel, (a) Thájországgal.

No persze ez a földelős gondolat továbbjátszható Európa terepén is…
A svédek földje Svédország, a németek földje Németország, az olaszok földje Olaszország …
Akkor a thájok földje mi lehet ?!

Az idegenmajmolás és a hazaárulás ma már természetesnek számít magyar népem züllött köreiben, de minden maradék magyarnak javasolom szavainak és azok súlyának és jelentőségének megfontolását.

A szavaknak ereje van !
Mégpedig… Teremtő ereje !

Aki pedig Thájországgal tovább is ösmerkedne, annak ajánlom a tartományait is :

Forrásaim :

• Nyáry Szabó László : A tháj világ / Thájország / Csảámborgásom Thájországban (Torontál Kiadó, 2020, máig kéziratban-gépiratossan)
• https://en.wikipedia.org/wiki/Thailand#/media/File:Thailand_(orthographic_projection).svg
• ราชอาณาจักรไทย
• https://de.wikipedia.org/wiki/Thailand
• https://en.wikipedia.org/wiki/Thailand
• https://fr.wikipedia.org/wiki/Tha%C3%AFlande

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim, mondolataim …

2020.1.12. … 2026.7.14.

Ajánlott olvasmány :

Magyarország – Csonka-Magyarország – Nagy-Magyarország meg még nagyobb Magyarországok …

Mettá vagy maitri – मेत्ता vagy मैत्री – tonglen

Ömlik a haszontalanság a kütyük tömegén át…Gyógyszernek mondott vegyszerreklám a méltatlanul eltékozolt TB-nk értékéből…Orvosként dolgozom. Figyelek. De sose hallottam még, hogy a tömegesen tékozolt TB „terhére” a mettá vagy a tonglen hirdetését hallottam volna ! …

A A thájok földje – Thájország – Prathé(t) Tháj – ประเทศไทย bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

A prákrit jelentése szanszkrit nyelven : ‘természetes’. Szanszkrit प्राकृत, n., prākṛta.

A prákrit nyelvek az i. e. 6. század és az i. sz. 11. század közötti irodalmi nyelvek gyűjtőneve. Az indoárja nyelvek csoportjába tartozik, nyelvtörténetileg középind nyelvek néven is ismert. Budda is ezt a nyelvet használta, illetve ilyen nyelven, a páli nyelven tanított, így az eredeti Budda Hitnek ma is ez az általános, bevett nyelve. Az ezt jelentő páli szó, a Théraváda úgy fordítható, hogy az „Vének Tana” avagy az „Öregek Tan(ítás)a”.

A prákrit olykor eggyes számban nyelv, máskor többes számban nyelvekként jelenik meg. Valójában egy korokon meg tereken átívelő nyelv-nyelvjárás-nyelvváltozat rengeteggel állunk szemben, ahol a mi csökött európ(ai) világunkkal szemben nincsen alá-fölé rendelt hivatalos(abb), vagy elfogadott(abb) nyelv. Olyan ez, mintha a palóc meg csángó ízes nyelve nyíltan vetekedne a fennhéjázó pesti(e)s mekegéssel, a méltatlanul ivatalossá tett mekegzetes magyar nyelvvel…
Ebben az értelmezés-párhuzamban a szanszkrit meg egy bőségesen lejegyzett irodalmi ó-magyarnak felelhetne meg.

Prákrit nyelvek, nyelvemlékek :

• Egyházi-Vallási : páli, ardhamágadhi (ársa), dzsaina mahárástri, dzsaina sauraszéni
• Irodalmi : mahárástri, mágadhi, paisácsi, apabharamsa
• Szanszkrit drámák (köznyelvi) prákrit betétei
• Indi nyelvtanászok (grammatikusok) leírásában szereplő nyelvek
• Indián kívüli kharósti írással jegyzett nyelvekben, például a Dhammapada („A Törvény útja”) Vödd : İndia īrásai – İnd( )īrások
• Asóka nagykirály föliratai

Prákrit világi irodalomról nemigen beszélhetünk, bár a szanszkrit drámákban a nők és az alacsonyabb kasztok tagjai ilyen középind nyelveken szólnak.

Schmidt József írja Ázsia világossága – Buddha élete, tana és egyháza – könyvében 1924-ben :
A páli nyelv egy lágy- és tetszetős hangzású prákrit (közép-ind) tájszólás, amely körülbelül úgy viszonylik a szanszkrit (ó-ind) irodalmi nyelvhez, mint pl. az olasz a latinhoz; a déli buddhisták szerint azonos volna Magadha tájnyelvével (mágadhí), a valóságban azonban csak mágadhí alapú s más szójárásokkal keveredett irodalmi nyelv.

Hajdan az urak meg a közemberek nyelve, a szanszkrit meg a prákrit is eggyaránt brảmmí īrással örökíttetett meg. Ma is így van ez. Így a szanszkrit meg a prákrit könnyebben (össze)hasonlítható.

A brảmmí īrás a Krisztus előtti 6.-3. században jelent meg az ókori Indiában, nagyjából talán Asóka király korában már teljesen kidolgozott īrásmódként. Utódai, a brảmmí-fejl(i )īrások (Sz.) vagy brảmmí-utó-īrások (Sz.) ma is használatosak Dél- és Délkelet-Ázsiában. Ezen īrásfejlemények pallava grantha, a nágari meg a dévanágari …
A brảmmí eredetű īrásrendszerek az összefoglaló elnevezése több mint negyven ma használatos indi(ai) īrásnak.

A prákrit nyelv(ek) jellemzői

A szanszkrithoz képest egyszerűsödés figyelhető meg a szó végi mássalhangzók meg a zenei hangsúly terén is.
A szó végi mássalhangzók eltűntek. Az ‘r‘ hang(zó) visszaszorul és a mássalhangzócsoportok előre- vagy hátrahasonulással megkettőződnek (pl.: dharma→dhamma). Gyakori a zöngésülés is.
A zenei hangsúly pedig erősségi hangsúllyá alakult.

Az egyes szám és a többes szám mellől a kettős szám elmaradt.
Az esetek száma csökkent, így a birtokos és a részes eset összeolvadt(ak).
A nemek megmaradtak.

Az igeragozás egyszerűsödött, múlt idő nem létezik, csak jelen és a jövő.
A múlt idő kifejezése a múlt idejű melléknévi igenév használatával történik. (A magyar nyelvben is hasonló folyamat ment végbe az elmúlt 200 évben… pl.: mondá helyett mondta, bár nálunk ez még mindig múlt idő, csak azt ma a múlt idejű melléknévi igenév tölti be.)

A prákrit nyelvek szórendje kötetlen, akárcsak a szanszkrité.

Forrás-táram :

Helmuth von Glasenapp: Die Literaturen Indiens. Von ihren Anfängen bis zur Gegenwart (= Kröners Taschenausgabe. Band 318). Kröner, Stuttgart 1961, DNB 363784993.

Helmut von Glasenapp: Az öt világvallás (Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1975) Szerk.: Kulcsár Zsuzsanna, Fordította : Pálvölgyi Endre

A világ nyelvei. Fodor István főszerk. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1999. 1213. o. ISBN 9630575973

Szimonidesz Lajos : A ​világ vallásai (Háttér, Budapest, 1994, 722 oldal · keménytáblás · ISBN: 9637455930)

Major István: ó és középind nyelvek. In Keleti nevek magyar helyesírása. Ligeti Lajos. Budapest: Akadémiai. 1980. 292. o. ISBN 963052080x

https://hu.wikipedia.org/wiki/Pr%C3%A1krit_nyelvek

https://fr.wikipedia.org/wiki/Pr%C3%A2krit

• Oskar von Hinüber: Das ältere Mittelindisch im Überblick. Wien 1986. (2. Auflage. 2001)
• S. M. Katre: Prakrit Languages and their contribution to Indian culture. Deccan College, Poona 1964.
• https://de.wikipedia.org/wiki/Prakrit
• https://en.wikipedia.org/wiki/Prakrit

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim

Ajánlott olvasmányok :

İndia īrásai – İnd( )īrások

Théraváda – a Vének Budda Tana – Budda Óhite – Budda Tanítvány-tana

BRÁHMANIZMUS vagy HINDUIZMUS ?

Benáresz – Váránaszi – Kásí – a Ragyogó

Ázsia világossága – Buddha élete, tana és egyháza – Schmidt József könyve 1924-ből

Schmidt József : Ázsia világossága / Buddha élete, tana és egyháza (1924) könyvével reprint jellegű kiadásban ismerkedtem meg : Buddha…

A A prákrit nyelvek – a Közép-İnd(i)-árja nyelvek bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

A Moku (黙) kandzsi jelentése ‘csönd’ vagy ‘nyugalom’, a Szó (想) kandzsi jelentése pedig ‘összpontosítás’ vagy ‘gondolat’.

Minden edzés ezzel kezdődik meg ezzel is végződik. Magunkba szállással…
A vezényszavak eggyszerűek : (véghangsúllyal) mokszó … majd mokszó jamé(j) ! – a befejezésekor.
A (talán leg)szokatlan(abb) dolog a táltulások (idegenkedően meditáció(k) világában a szigorú vezényszóra való viselkedés.

A lélek csöndje, a magunkba merülés a magyar kereszténységben eggy évezrede az ima…
A csöndes táltulat keletre szorult vissza. Onnan tanuljuk ma újra-vissza Budda Hitének meg a japán harcművészeteknek a terjedésével.

A lélekbemerülés vagy lélmerü(let) (Sz.) japán szava a mok(u)szó.

Forrásaim :

Taisen Deshimaru: Zen és a harcművészetek, Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó, 1994.

https://www.thekaratelifestyle.com/what-is-mokuso

https://senseiaikido.com/mokuso

https://www.hikarino.hu/2021/03/a-mokuso-es-zen.html

https://de.wikipedia.org/wiki/Mokuso

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim

A Moksa – mok(u)szó – 黙想 – a gondolat lecsöndesítése bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Történelmi munkái a korai császárság időszakáról fontos adatokkal látják el az utókor olvasóit, részletesen mutatják be az akkoriban változó összetételű és szerepű szenátori rend és a birodalom politikáját. Műveinek középpontjában a császár, az udvar, a szenátus és a város áll, azok a provinciák kapnak szerepet, amelyek Róma szempontjából jelentősek. A történetei leírásában gyakran költői nyelven szól a drámai hatás elérése érdekében.

Tacitus nevének kiejtésébe röhejesen belesülnek a konyhalatinkodók. Tacitus eredeti (római) latin kiejtése természetesen [ˈtakɪtʊs]; A teszitoszi angoloknak egyenesen Teszitösz lössz belőle /ˈtæsɪtəs/ TAS-it-əs. Attól, hogy más népek röhejessé teszik magukat angolkodásukkal vagy más idétlenkedésükkel, nekünk magyaroknak még megmaradhat a klasszikus tudás méltósága ! 

Tacitus eredeti helyes kiejtése természetesen Takitusz.

Tacitus talán legtöbbet idézett jelmondata (a tárgyilagos történeti kutatás vonatkozásában) :

„Harag és részrehajlás nélkül”

Tacitus műveiből nyertek ihletet költők és írók, mint pl. Corneille Otthon, Racine Britannicus, Sienkiewicz a Quo vadis?, Graves az Én, Claudius című műveikhez.

Forrásaim :

https://en.wikipedia.org/wiki/Tacitus

https://hu.wikipedia.org/wiki/Publius_Cornelius_Tacitus

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim

A Tacitus azaz Takitusz bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Leonhard Euler (Bázel, 1707. április 15. – Szentpétervár, 1783. szeptember 18.) svájci mathématikus és fizikus, a számtantörténet egyik legtermékenyebb és legjelentősebb alakja.

No de ugyan mi haszna lenne e több-neves halmazábrának a nyelvészetben ?
Hát íme :

Még több, módosított latin betűvel …

Euler akkora becsben van Svájcban, hogy még a pénzükön is Ő van…

A Euler- vagy Venn-diagramm – magyarul a halmazábra bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Nevét a ma Iraqban található Kúfa(h) azaz الْكُوفَة [ejt : al-Kūfah] városáról kapta, habár a Folyamközben (Meszopotámiában) már legalább 100 évvel Kúfa(h) megalapítása előtt is ösmerték …
Ez is eggy újabb kétség e név hitelességét és jogosságát illetően …

Kúfa(h) városának nevével játszva kínálkozik a Kúf-arab īrás ! (Sz.)

Az iszlám fölemelkedésének idején már az Arab-félsziget több pontján is elterjedt volt ez az īrás.
Az eredetének biztosan nem tekinthető város nevének emlegetése nélkül, a hosszan elnyúlytott és többnyire szögletes betűiről hossziszögletes vagy nyúlónszög(let)es arab īrásként emlegethetnénk. (Sz.)

A szögletessége persze fölveti a héberek quadrát-īrásának példáját és másolását …

A Qur’án első példányait ezzel az īrással írták.

Évszázadokon át tartott ezen īrás-forma divatja…

A mai egészen szögletesre stilizált alakja pedig már olyan, mint eggy rács… Rács-īrás azaz rács-arabīrás (Sz.) :

A hitvallás – saháda – شهادة – az iszlám megvallása

Forrásaim :

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)

(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját (alkotású) szójavallataim

A Al-khaṭṭ al-kúfí – الخط الكوفي – Kúf(a)i īrás – Kúf-arab īrás bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.

Málik ibn Anasz arabul: مَالِك بْن أَنَس, ( c. 711–795), akit Imám Málik, vagyis Málik imám néven muszlim skolasztikus, jogász, muhaddith és hagyományőrző (tradicionalista) gyanánt tartanak számon. Eg(g)yben Ő a Máliki (Jogi) Tanoda névadója. A négy Nagy Iszlám Jogi Tanoda eggyike a Szunni Iszlám körében.

A madzhabok (vallási rítusok) elterjedése a muszlim világban
A málikiták Észak-Afrika nyugati felén

Málik ibn Anasz Medinában született a Humajr nemzetségben, amely a Qurajs törzs Banu Tajm ágához tartozott. Málik studied under Hisham ibn Urwa, Ibn Shihab al-Zuhri, Ja’far al-Sadiq, Nafi ibn Sarjis and others. He rose to become the premier scholar of hadith in his day,^[2] Referred to as the Imam of Medina by his contemporaries, his views in matters of jurisprudence became highly cherished both in his own life and afterward, becoming the eponym of the Maliki school, one of the four major schools of Islamic jurisprudence.^[2] His school became the normative rite for Sunni practice in much of North Africa, Andalúziában (al-Andaluszban) a mórok kiűzetéséig. a vast portion of Egypt, some parts of Syria, Yemen, Sudan, Iraq, and Khorasan,^[3] and the prominent orders in Sufism, the Shadili and Tijani.^[4]

Al-Muwaṭṭaʾ  arabul: الموطأ, avagy a ‘Kijárt út‘ más nevén Muwatta al Imám Málik arabul: موطأ الإمام مالك) of Imam Malik (711–795), written in the 8th century, is one of the earliest collections of hadith texts comprising the subjects of Islamic law, compiled by Malik ibn Anas.^[1] It is also the earliest extant example of a musannaf, a genre of hadith compilation that arranges hadith topically.

Málik legismertebb írása az Al-Muwatta, az első iszlám jogalkotás, amely tartalmazza a hadith (حديث) meg a fiqh (فِقْه) elemeit is.

A Pallas Nagy Lexikona szerint a : Málikiták, az iszlám négy ortodox ritusainak egyike (l. Fikh), mely különösen É.-Afrikában van elterjedve. Alapítója Málik b. Anasz, medinai nagyimán (szül. 710 körül, megh. 795.), ki Al-muvatta’ avagy az Eggyengetett Út címen legelőször szerkesztett egy muhammedán Corpus jurist V.ö.. Goldziher, Muhammedanische Studien (II. köt.).

Érdemes a málikiták kifejezés kapcsán megemlíteni, hogy semmiképpen nem keverendő a hasonló hangzású melkiták kifejezéssel, amely egy keresztény felekezet :

melkiták (a szír malka v. az arab malek, melek, ‘király, császár’ szóból: ‘a császárhoz tartozók’): a császár hitét követők a →monofizitákkal szemben, szír és egyiptomi katolikusok. – Amikor az 5. sz: Szíriában és Egyiptomban megjelent a monofiziták eretneksége, azokat, akik Antiochia, Alexandria és Jeruzsálem patriarchátusaiban hűek maradtak a császár által is vallott kat. hithez, ~nak, azaz császárkövetőknek hívták. A ~ a maguk részéről az igaz hithez való ragaszkodás kifejezésére fölvették az ortodox elnevezést (1054 u. a bizánci szert-ban az az ortodox név ált-sá vált, s minden Rómától elszakadt ker. ortodoxnak mondta magát). – Valahányszor a K-római prov-kban az igaz hit védelemre szorult, Konstantinápoly pátriárkái igyekeztek ezeknek a fenyegetett egyházaknak a vezetését magukhoz venni, így ebben a folyamatban saját bizánci rítusuk gyakorlásának elterjedését segítették. E nyomás alatt és annak érdekében, hogy ne tekintsék őket monofizitáknak, a ~ a 13. sz-ra teljesen elhagyták saját szír rítusukat, és fölvették a konstantinápolyit. 1054 u. Antiochia, Alexandria és Jeruzsálem 3 melkita pátr-ja csatlakozott a szakadáshoz: →melkita ortodoxok. – A 17. sz: Szíria és Egyiptom melkita közösségei a bizánci szert-t megtartva unióra léptek Rómával: →melkita bizánci szertartású katolikusok. P.I.

Oriente Cattolico 1962:247. – Liesel 1963:168.
A Magyar Katolikus Lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.

Goldziher : Muhammedanische Studien (II. köt.).

A مَالِك بْن أَنَس – Málik ibn Anasz meg a málikiták bejegyzés először Nyelvész-én jelent meg.