BESSENYEI GYÖRGY (1747–1811) író és bölcselő (hellénkedő pongyolatinsággal filozófus) Bessenyei György (Tiszabercel, 1746 vagy 1747 – Pusztakovácsi (ma Bakonszeg), 1811. február 24.) császári testőrtiszt, költő, a magyar felvilágosodás egyik meghatározó egyénisége,[…]
Bővebben
E napon lett hamuvá… Őrmezei és gulácsi Gulácsy Irén, Pálffy Jenőné, magyar író és költőnő. Lázárföldön született, 1894 szeptember 9.-én …Az antimagyar „Szövetségesek” Budapesten[…]
Bővebben
E napon született… Őrmezei és gulácsi Gulácsy Irén, Pálffy Jenőné, magyar író és költőnő.Lázárföldön született, 1894 szeptember 9.-én P. Gulácsy Irén 1919-ben a[…]
BővebbenKerek 100 esztendeje …E napon olvashatták Eleink először… Egy vak koldus ül a körút robajlóSötét aszfaltján, hol nyüzsög a boly,Hol[…]
Bővebben
Szájcsorbulat – a guta tünete ! Az igen gután sztrókká ütött ictus jele … Jappánossan … Haikuban szólva : „Az[…]
Bővebben
Enyészet (november) hava 17.-én 1773-ban e napon született Debrecenben Csokonai Vitéz Mihály költőnk. Csokonai Vitéz Mihály Debrecenben született és ott is húnyt el, mindössze[…]
Bővebben
Ezen a zűrzajos magyartalan napon érdemes idézni Gyalunképpen ma 100 esztendős költeményét : Ének Körösi Csomáról Székely hegyekből messze Ázsiába,Az[…]
Bővebben
E zűrzajos napokban érdemes idézni Gyalunk örökérvényű költeményét : Szókratész A „Görög Szonettek”-ből Az apja szobrász volt. MárványtömegbőlHéroszt és İstent[…]
Bővebben
E napon olvashatták eleink először … – 100 esztendeje … Lámpások Emberszemek, ti lángok a sötétben,Kis tolvajlámpák és nagy fároszok,Botorkálva az[…]
Bővebben