SZÁRAZ SZERDA avagy FORGÓSZERDA – A Magyar Világban ASSZONYI DOLOGTILTÓ NAP!

Talán még nem késő tudtul adnom, hogy ma SZÁRAZ SZERDA azaz ASSZONYI DOLOGTILTÓ NAP van !

Ha kommunizmus nép- és hagyományirtó rémét sikerült volna kitörölnünk a múlt mocskából, akkor ma üde tisztán a SZÁRAZ SZERDA napjára virradtunk volna !

Azt csak remélni merem, hogy minden embertársam tudatában van ma a Száraz-szerda napjának és ennek a súlyának. Hiszen az asszonyoknak ma dolgozni nem illik, sőt nem is szabad!

A Húsvét után következő szerdának a szögedi tájon „forgószerda” a neve, amely asszonyi dologtiltó nap.

Tulajdonképpen ez a régi magyar „Nők Napja”. Nem az ízetlen, kommersz „Nemzetközi Nőnap” hangulatával, hanem a magyar hagyomány minden szépségével az „Asszonyok Napja”. Valóban az, amikor a házi urak úgy ünneplik, hogy nem hagyják dolgozni, jobban mondva kikímélik asszonyaikat…

Lányoknak persze nem szégyen a munka! Ezen a napon se…

Mitől száraz a Száraz-szerda? – Hát attól, hogy régen az asszonyok dolga volt a vízhordás is. Nem vízvezetéken meg csapon át jött a víz, hanem hozni kellett korsóban a kútról…
Mivel e napon az asszonyok nem dolgoznak, így víz sincsen a háznál. Ettől (is) száraz ez a szerda !

A hagyományőrzéséről is nevezetes Apátfalván a Húsvét után való szerdán, mint ők mondják „száraz szerdán” nem dolgoznak semmit. Ott a férfiak sem. Azt tartják, hogy aki ezen a napon dolgozik, annak elszárad a keze. 
Szép szokás…

Szebb, mint a május elseje !

A MAGYAR MÚLT MEG JÖVŐ HELYETT – A MÁJUS ELSEJÉT ÜNNEPELGETJÜK MA IS ?

Ahogyan Bálint Sándor értelmezi : a pihenőnap talán még abból az időből maradt fönn, amikor húsvét nyolcadát is megszentelték. – A magyar népi magyarázat persze elrettentőbb erejű !
Más nyomok is utalnak arra, hogy a nyolcadot hajdanában a nép számontartotta. E hétnek máig fehérhét, a neve. Görögkatholikusaink ajkán fényeshét. Mindkettő már a fehérvasárnapra is mutat. Ilyenkor még a halottakat is fehér palástban temeti a hagyományhű, tisztes pap.

Görögkatolikusainknál ez a fényeshét a csonkahét. Fehérben jártak. Az ő hagyományaik szerint a Húsvét és Pünkösd közötti pénteken a feltámadás öröme miatt elmaradt a hústól való megtartóztatás is. Bár az első pénteken sokszor még a maradék pászkát (kovásztalan kenyeret) ették.

Somogyban a locsolkodós, asszonykímélős vidám hét komázóhét néven fut…

Magam már jó előre intézkedtem, hogy a forgószerdán gyalázat ne essék:
Az asszonynak szabad (könnyű) napot adtam... Volna !
De ma már senki nem hajlandó megérteni ennek a Napnak a Jelentőségét…

Szánalmasan rokkant, beteg társadalmunk ma is a komcsi csecsen csüngölődik, ahelyett, hogy boldogan kiteljesedve a Magyar Hagyományait élné örömest !!!

Egészségös hagyományőrzésünk reményében…

Nemzetközi Nőnap
De… KINEK A NŐK NAPJA ?!
helyett…

Förgeteges Forgószerdát!
Magyar Nők Napját!

Kíván minden nőnek és asszonynak,

Tisztelettel:
Dr Szabó László
Magyar Kulturális Örökség
Alapítvány
alapító

Ajánlott olvasmány:

KINEK A NŐK NAPJA ?! – NEMZETKÖZI ÖSSZEESKÜVÉS ÁLDOZATAI VAGYUNK…

Bálint Sándor: KARÁCSONY, HÚSVÉT, PÜNKÖSD, 1975.
A nagyünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából