A türök nyelvekben a ‘homok‘ szava a kum. Egészen általánosan…
Régi rokonság-kutató nyelvmagyarázat szerint is a mi homokunk is ennek kicsinyített vagy inkább becézett-becenyített (Sz.) alakja.
Közelről nézve igen apró kavics…
Cam kumu, kuvars kumu, volkanik kum, mercan kumu, granat kumu ve olivin kumu
Global collage of sand samples. There is one square centimeter of sand on every sample photo. Sand samples row by row from left to right: 1. Glass sand from Kauai, Hawaii 2. Dune sand from the Gobi Desert 3. Quartz sand with green glauconite from Estonia 4. Volcanic sand with reddish weathered basalt from Maui, Hawaii 5. Biogenic coral sand from Molokai, Hawaii 6. Coral pink sand dunes from Utah 7. Volcanic glass sand from California 8. Garnet sand from Emerald Creek, Idaho 9. Olivine sand from Papakolea, Hawaii.
Tasnádi Edit és Kakuk Zsuzsa Török-Magyar Nagyszótárában :
A fecske talán éppen nem eggy gyakori alapszó, de nem csak a magyarnak, a törököknek is kedvelt madara.
A magyarban nyilvánvalóan (a fecske )hang(ját )utánozó szó. A törökben már erről kevésbé vagyok meggyőződve…
No persze Törökországban ill. a Török Nyelvterületen eggyáltalán nem eggyetlen fecskefaj él…
Így ezt már csak ezért is érdemes részletezni !
A török nem bonyolítja túl a fecskéi neveit : Kır kırlangıcı, Ev kırlangıcı, Kum kırlangıcı.
Kır kırlangıcı (Hirundo rustica), a mi Füstifecskénk.
Ev kırlangıcı (Delichon urbicum) vagyis ‘a Ház fecskéje’ vagyis a ‘Házi fecske’ a mi fehérderekú vagyis Molnárfecskénk.
A Kum kırlangıcı [ejt : Kum kırlangıdzsı] (Riparia riparia), vagyis ‘a Homok fecskéje’ mai tudatlan magyarok ajkán olykor „parti fecske” gyanánt is éktelenkedik, pedig az csakis a meredek martok lakója. A lapos partoké sohasem. Így… A helyes és szabatos neve természetesen Marti fecske. (Sz.) Tőlem függetlenül Gub Jenő is Marti fecskeként emlegeti a Sóvidék állatvilága‘ban… bár Ő vízi fecske néven is árnyalja … „Riparia riparia: Parti fecske. Marti fecske, vízi fecske /K/. Jóval kissebb számban fordul elő, mint a másik két fecskefaj, de ismerik, értékes, hasznosmadárnak tartják.” Majd maga idézi adatközlőjét : „Esztet csak vajéccé lehet látni, a másikoknál nagyobb, de jól meg lehet üsmerni akárhó, ez is jóféle madár” /Szk/
Magam már bő eggy évtizede hirdettem a helyes nevét, mire (negyedszázada) rádöbbentem a bizonyságra, hogy a székelyek a Sóvidéken már eredetileg is helyesen így hítták…
E csodás találás nyomán leellenőriztem Bálint Sándor Szegedi szótárában (1957) is, ahol legnagyobb meglepetésömre (még) a mart sem szerepöl, nem hogy a Marti fecske ! De fölbukkan valami egészen más kihalt „marti” szó, ill. név :
(Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957) – II. 90. oldal
Más „martos” vagy „marti” dolog nem is szerepöl Bálint Sándor terebélyös Szegedi szótárában …
De maradjunk csak a (mi) madarunknál !
A pongyola magyar „parti fecske” kifejezés vélhetően a német Uferschwalbe szolgai tükörfordításából adódik.
Érdekes, hogy a török meg a ‘homok fecskéje’-ként vagyis ‘Homoki fecske‘-ként emlegeti. (Sz.) Bár igaz, hogy többnyire homok(kő)falakban (francosabb zamattal löszfalakban), helyesebben homok(kő)martokban fészkel, de pihenni a homokpadokra, a lapos partokra is le-leszálldogáll.
A Martifecske (Riparia riparia) Európa legkisebb termetű fecskefaja, amelyet folyóvizek, nagyobb tavak mentén rendszerint csapatosan jár. a madarak osztályának a verébalakúak rendjében, a fecskefélék (Hirundinidae) családjánsk legkisebb faja. A röpte alapján is következtethetünk a fajra: kevesebbet siklik, ritkábban változtatja a magasságot, hiányzik belőle a füsti- meg a molnárfecske kecsessége, légiessége.
Fecsketársaihoz hasonlóan a partifecske is ritkán száll földre, de a légtér magasabb részeibe sem igen emelkedik. Hangja száraz „csrip”, riasztóhangja „pritt”-nek hallatszik, éneke pedig halk, dallamos csicsergés.
Lássuk csak a neve gyökét ! Kakuk Zsuzsa és Tasnádi Edit Török-Magyar Nagyszótárában :
https://www.flickr.com/photos/rodericus_/5608125402/
Talán még a Kuman azaz Kun népnév is ezzel függ össze :
Végtére is nálunk is a homokon telepítették le a kun betelepülőket…
De ugyanígy a ‘homok‘-kal hozható összefüggésbe eggy másik nép neve is :
Hajdan Dagesztánban ez volt a közmegértés nyelve …
A kumla pedig a homokos porond(ok) török neve. Érdekes, hogy porondon manapság a jelentéseltol(ód)ás miatt ma már homokporond(ok) helyett szinte csakis a föllépések színterét érti a nép…
De a kumluk meg a kumsal is hasonló jelentésben él
Ha a homok kululálódik akkor meg kumul lehet belőle :
Ez a Homoki fecske nem tisztán török jelenségég. sand martin
(Alexander Kürthy, 2022)
De ha már így nekivetemedtünk…
Lássuk meg olvassuk a többi fecskéket is törökül !
Kırlangıç, kırlangıçgiller (Hirundinidae) familyasını oluşturan kuş türlerinin ortak adı.
Kırlangıçlar, kutuplar hariç dünyanın her tarafında yaşayabilen, sinek avlayarak geçinen, küçük, ötücü kuşlardır. Dağ kırlangıcına ebabil denir.
Kum kırlangıcı (Riparia riparia), Avrupa ve Amerika’da yaşayan 12 cm uzunluğundaki kum kırlangıcı, ev kırlangıcına benzerse de üst bölümleri siyah değil, çok koyu boz kahverengidir.
Ev kırlangıcı (Delichon urbicum) kırlangıçgiller (Hirundinidae) familyasından göçmen bir kırlangıç türüdür. Avrupa, Kuzey Afrika ve ılıman Asya bölgelerinde ürer; kışları ise Sahraaltı Afrika’ya ve tropikal Asya bölgelerine göçer. Uçarken yakaladığı böceklerle beslenir dolayısıyla böceklerin çok bulunduğu iklimlerin olduğu yerlere göç eder.
Kır kırlangıcı (Hirundo rustica), Boyları 17–21 cm’dir. Üst tarafları parlak, koyu mavi renktedir. Uzun, çatallı bir kuyruğu vardır. 4-5 yumurta bırakırlar. Böceklerle beslenirler.
Yuvaladıkları yerler: eski harabeler, balkonlar, ahırlar. Yerleşim yerlerine yakın yerlerde yaşarlar. Çok iyi bir ötücüdür. Yaz mevsimini Türkiye’nin sıcak yerlerinde geçirirler. Yılda 3-4 defa kuluçkaya yatarlar. Kuluçka dönemi 3 haftadır.
Forrásaim
Bálint Sándor : Szegedi szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957)
Nyáry Szabó László : Szögedi szótár (Torontál Kiadó, Szeged, eggyelőre digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
Csáki Éva : Török-Magyar Szótár (Balassi Kiadó, Budapest, 1995)
Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest)
Nyáry Szabó László : TÖRÖK-MAGYAR SZÓTÁR, Torontál Kiadó, Szeged (kiadás előtt még kézıratossan)
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim, mondolataim …
https://tr.wikipedia.org/wiki/Kum#/media/Dosya:00065_sand_collage.jpg
Ajánlott olvasmány :
Kırlangıcs – ami madár is meg hal is
A Kırlangıç [ejt: Kırlangıcs – mélly „ı”-val] a törökben ‘fecske’ jelentésben él, ezt évtizedek óta tudom.
De ma elém bukkant eggy egésze szokatlan fecske…
Halat rendeltem „Párolt fecske” néven… Az étlapon így festett : Kırlangıç buğulama …
Gondoltam is, milyen különös, költői név eggy ételnek. Bár nem az első ilyen furán fennkölt étnév a török Asszonycomb meg a Pap(unk) elájult után.