Az „Avanti ragazzi di Buda” – többnyire Előre budai srácok, olykor Előre pesti srácok fordításban – egy egészséges antikommunista dal. Pier Francesco Pingitore szövegére Dimitri Gribanovski írta az 56-os magyar Forradalom emlékére. Olaszországban közismert, míg Magyarországon csak alig-alig …
Itt az idő ! Változtatni ezen … Legalább ennyi olaszt illendő minden Magyarnak értenie …
E dalt ma minden magyarnak zengeni illene, de a komcsik, meg a ma is regnáló palántáik tettek róla, hogy ne ismerjük meg és ne zengjük Róma ifjaival eggyütt a Világ Legnagyobb Holokausztja, azaz a Kommunizmus elleni tiltakozás talján indulóját.
Az „Avanti ragazzi di Buda” 1966 októberében az 56-os Magyar Szabadságharc 10. évfordulóján jelent meg és eggy csapásra híres is lett. Pino Caruso énekelte először …
és futótűzként terjed a Római Egyetemeken…
Pier Francesco Pingitore meg is kapta érte 2020-ban a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét.
Bandiera ungherese a cui è stato rimosso l’emblema comunista.
Az Avanti ragazzi di Buda a Lazio focicsapatának máig kedvelt indulója.
Így legalább azzal is tisztában lehetünk, kik ma Itáliában a mi barátaink…
Dalszöveg
| Taljánul / Olaszul | Magyarul |
|---|---|
| Avanti ragazzi di Buda, avanti ragazzi di Pest, studenti, braccianti, operai il sole non sorge più ad Est! Abbiamo vegliato le notti le notti di cento e più mesi, per l’alba radiosa di ottobre, quell’alba dei giovani ungheresi. Ricordo tu avevi un moschetto su, portalo in piazza, ti aspetto, nascosta tra i libri di scuola anch’io porterò una pistola. Sei giorni, sei notti di gloria durò questa nostra vittoria; al settimo sono arrivati i russi con i carri armati. I carri ci schiaccian le ossa, nessuno ci viene in aiuto. Sull’orlo della nostra fossa il mondo è rimasto seduto. Ragazza non dire a mia madre che io morirò questa sera; ma dille che vado in montagna a che tornerò in primavera. Camerati / Compagni il plotone già avanza, già cadono il primo e il secondo finita è la nostra speranza, sepolto l’onore del mondo. Camerati / Compagno riponi il fucile torneranno a cantare le fonti quel giorno serrate le file e noi torneremo dai monti. Refrén | Előre budai srácok előre pesti srácok diákok, földművesek, munkások, a nap nem kel fel többé keleten. Száz éjszakát virrasztottunk át és hónapokon át álmodtunk azokról az októberi napokról, a magyar fiatalok hajnaláról. Emlékszem volt egy puskád, lehoztad a térre, vártam rád, a tankönyveim közé rejtve én is hozok egy pisztolyt. Hat dicsőséges nap és hat dicsőséges éjszaka a győzelmünk idején de a hetedik nap megérkeztek az oroszok a harckocsikkal. A tankok összetörték a csontokat, senki nem hozott segítséget a világ csak figyeltaz árok szélén ülve. A lány nem mondja meg anyámnak, nem mondja neki, hogy meghalok ma éjjel azt mondja neki, hogy a hegyek közé bujdosok és visszatérek tavasszal. A bajtársaim már az osztag előtt állnak, elesik az első, a második, véget ért a szabadságunk eltemetve a világ becsületét. A bajtársak elrejtik a fegyvereket majd visszatérnek énekelve az indulókat, azon a napon, amikor felsorakozunk, és visszatérünk a hegyekből. Refrén |
Egy kicsit keményebb hangszerelésben …
