Az olasz egy különleges nyelv a melléknév fokozása, de különösen a melléknevek fölsőfoka vonatkozásában.
Megörökölték a latin fölsőfok képzés jelenségét is, de amellett megjelent és él egy újabb másik felsőfok képzés is…
Bizonyos szempontból a talján melléknév fokozás árnyaltabb, mint a magyar, de bizonyosan ziláltabb, mint a mi szabályosan kétrétűen következetes fokozásunk.
A latin fölsőfok, a gradus superlativus képzési képessége átöröklődött az utódnyelv(ek)be, az itáliai nyelvváltozatokba is : tő + -issimus (3). Ez ma az olaszban az „önálló” vagy „abszolút felsőfok”, a grado superlativo assoluto. Illendőbb neve lenne az örökség révén a latinos felsőfok ! (Sz.)
Az olasz nyelvben a különlegesség, hogy a felsőfoknak, a superlativo-nak két fajtája létezik:
az önálló amely hagyományosan a tulajdonság rendkívüli mértékét fejezi ki, meg a viszonyító, amely egy másik alanyhoz vagy csoporthoz hasonlít. Mindkettő esetben a melléknév a fölsőfokában is szigorúan igazodik a jelzett főnév neméhez és számához.
Az önálló fölsőfok toldalékkal (képzővel) képződik, míg a viszonyító meg elöljárószóval.
Latin(os) felsőfok / Önálló felsőfok / Grado superlativo assoluto
Azt fejezi ki, hogy valami „nagyon” vagy „rendkívül” (hangsúlyozott) tulajdonságú. Ez nem tartalmaz összehasonlítást.
A) Szintetikus képzés (-issimo)
A leggyakoribb mód, amikor az alapfokú melléknév végződését (az utolsó magánhangzót) elhagyjuk, és a helyére az alábbi végződéseket illesztjük:
- hímnem eggyes szám: -issimo – pl. buono → buonissimo – nagyon jó
- nőnem eggyes szám: -issima – pl. bella → bellissima – nagyon szép
- hímnem többes szám: -issimi – pl. buoni → buonissimi – nagyon jók
- nőnem többes szám: -issime – pl. belle → bellissime – nagyon szépek
Helyesírási szabályok:
- A -co, -ca, -go, -ga végű melléknevek megőrzik a kiejtésüket, ezért szükség esetén kap(hat)nak egy h betűt …
pl. simpatico → simpaticissimo [ejt : szimpaticsisszimo]. - Az -io végű melléknevek (ha a magánhangzó hangsúlyos) elveszítik a tövükből az i-t. De tekinthetjük úgy is, hogy (csak) -ssimo képző járul hozzájuk, de akár úgy is, hogy a tő meg a képző -i-je összeolvad…
pl. vario → varissimo.
B) Analitikus képzés (határozószók)
A melléknév változatlan marad, csupán eggy fokozó határozószót helyezünk elé.
Ez tulajdonképpen csak fokozás, de nem felsőfok.
- Szerkezet: molto / tanto / davvero + melléknév
- Példa: molto ricco (nagyon gazdag).
Viszonyító felsőfok / Grado superlativo relativo
Azt fejezi ki, hogy valaki vagy valami a leg… azaz legfelsőbb minőség valamiben eggy adott csoporton belül.
Képzője, a più leginkább a magyar ‘jobban’ vagy ‘még …(bb)’ vagy ‘inkább’ szavakkal értelmezhető.
- Képzése: A középfok elé határozott névelőt teszünk.
- Szerkezet: határozott névelő + più / meno + melléknév
- Példák:
il più alto – a legmagasabb,
la meno cara – a legkevésbé drága.
Rendhagyó fokozások
Néhány gyakori melléknévnek önálló, kötött alakjai vannak, melyeket érdemes megtanulni: [1]
| Alapfok | Jelentése | Viszonyító felsőfok | Latinos (Önálló) felsőfok |
|---|---|---|---|
| buono | jó | il più buono | ottimo (kiváló) |
| cattivo | rossz | il più cattivo | pessimo (nagyon rossz) |
| grande | nagy | il più grande | massimo (maximális) / grandissimo |
| piccolo | kicsi | il più piccolo | minimo (minimális) / piccolissimo |
Olasz melléknévfokozás
Az olasz melléknévfokozás témáján kívül a határozószók fokozásával is foglalkozunk. Nézzük először a mellékneveket!
Melléknevek fokozása
Az olasz melléknévfokozás lényege: Középfokban a più (=több, inkább) szócskát tesszük a melléknév elé. Felsőfokban is a più kerül a melléknév elé, de névelővel együtt:
grande – più grande – il più grande
nagy – nagyobb – a legnagyobb
Ha a melléknév jelző és a főnév határozott névelővel áll, általában csak a mondat értelme dönti el, közép- vagy felsőfokú-e a melléknév, mivel a főnév a névelő után, de a più előtt áll:
la casa più bella = 1. a szebb ház; 2. a legszebb ház.
Ha a melléknév állítmány, természetesen nem lehet ilyen félreértés:
Questa casa è più bella – Ez a ház szebb.
Questa casa è la più bella – Ez a ház a legszebb.
A mellékneveknek önálló felsőfokú alakjuk is van, ezt az –issimo raggal képezzük úgy, hogy a melléknév utolsó magánhangzója helyére ezt tesszük. Így minden melléknév önálló felsőfokú alakja -o végű lesz hímnem egyes számban, az alapfokban -e végű mellékneveké is:
bello, bella – bellissimo, bellissima (nagyon szép)
grande (hímnem és nőnem) – grandissimo (hímnem), grandissima (nőnem) (nagyon nagy)
AZ OLASZ MELLÉKNÉVFOKOZÁS RENDHAGYÓ ALAKJAI:
1. Középfokban külön alakjuk van, és a felsőfokot is ebből a rendhagyó alakból képzik:
buono – migliore (- il migliore) (jó – jobb (- legjobb) )
cattivo – peggiore (rossz – rosszabb)
grande – maggiore (nagy – nagyobb)
piccolo – minore (kicsi – kisebb)
molto – più (sok – több)
poco – meno (kevés – kevesebb/kevésbé)
2. Középfokban és felsőfokban is külön alakjuk van:
alto – superiore – il supremo (magas – magasabb – legmagasabb)
basso – inferiore – l’infimo (alacsony – alacsonyabb – legalacsonyabb)
3. Az előbbi mellékneveknek az önálló felsőfoka is rendhagyó:
buono – ottimo (jó – nagyon jó)
cattivo – pessimo (rossz – nagyon rossz)
grande – massimo (nagy – nagyon nagy)
piccolo – minimo (kicsi – nagyon kicsi)
alto – supremo/sommo (magas – nagyon magas)
basso – infimo (alacsony – nagyon alacsony)
A rendhagyó fokozású mellékneveknek szabályosan képzett alakjaik is vannak, a rendhagyó és a szabályos alakok egyaránt használhatók. Viszont egyes rendhagyó alakok csak átvitt értelemben használhatók:
Paolo è il più cattivo ragazzo – Pál a legrosszabb fiú (ő viselkedik a legrosszabbul).
Paolo è il peggiore studente – Pál a legrosszabb tanuló (ő tanul a legrosszabbul).
Questo monte è il più alto – ez a hegy a legmagasabb.
Luigi è superiore a tutti gli amici – Luigi felette áll az összes barátainak.
Luigi è più alto di tutti gli amici – Luigi magasabb, mint az összes barátja.
Questa casa è più bassa – Ez a ház alacsonyabb.
Questi mobili sono di qualità inferiore – Ezek a bútorok gyengébb minőségűek.
Tehát:
più cattivo = rosszabb magaviseletű (erkölcsi értelem)
peggiore = rosszabb (pl. előmenetelű, nem erkölcsi értelemben)più buono = jobb magaviseletű (erkölcsi értelem)
migliore = jobb előmenetelű (pl. előmenetelű, nem erkölcsi értelemben)
Nem személyekre vonatkozóan a più buono és a migliore, ill. a più cattivo és a peggiore egyformán használhatók.
Testvéreknél a maggiore és a minore segítségével fejezhetjük ki a nővér, húg, öccs, báty fogalmát, a szabályos melléknevekkel nem. Továbbá a maggiore azt is jelenti, hogy idősebb, a minore pedig, hogy fiatalabb:
Lui è il mio fratello maggiore – Ő a bátyám.
Lei è la mia sorella minore – Ő a húgom.
Tu sei più grande – Te nagyobb (magasabb) vagy.
Tu sei maggiore – Te idősebb vagy.
Mint látható, a szabályos és rendhagyó melléknevek használatában csak személyek esetében van jelentésbeli különbség.
LE(FELE )FOKOZÁS:
A più helyett a meno (kevesebb, kevésbé) szót kell használni:
grande – meno grande – il meno grande (nagy – kevésbé nagy – a legkevésbé nagy)
A HASONLÍTÁS ALAPFOKBAN
così … come = olyan …, mint …
tanto … quanto = olyan …, mint …
altrettanto … quanto = ugyanolyan/éppen olyan …, mint …
Paolo è così alto come Piero = Pál olyan magas, mint Péter.
Paolo è (altret)tanto intelligente quanto Piero = Pál (ugyan)olyan okos, mint Péter
A hasonlítószerkezet első tagja el is maradhat:
Paolo è alto come Piero.
A HASONLÍTÁS KÖZÉPFOKBAN A DI-VEL TÖRTÉNIK:
Két különböző dolognak vagy személynek hasonlítjuk össze ugyanazt a tulajdonságát. Másképp megközelítve, névmások és főnevek előtt di áll középfokú összehasonlításnál:
Paolo è più alto di Piero – Pál magasabb, mint Péter.
Io sono più diligente di te – Szorgalmasabb vagyok, mint te.
A HASONLÍTÁS KÖZÉPFOKBAN A CHE-VEL TÖRTÉNIK:
Ugyanannak az alanynak (dolognak vagy személynek) több tulajdonságát hasonlítjuk össze. Egyszerűbb úgy megjegyezni a szabályt, hogy közvetlen melléknév előtt di nem állhat, hanem csak a che:
Paolo è più diligente che intelligente = Pál inkább szorgalmas, mint okos.
Már nem teljesen a melléknevek fokozásához tartozik, che-t használunk igék előtt is, ha egy másik cselekvéssel összehasonlítjuk, és van egy középfokú melléknév (többnyire a più) is a mondatban:
Mi piace più leggere che ascoltare musica = Jobban szeretek olvasni mint zenét hallgatni / Jobban szeretem az olvasást a zenehallgatásnál.
Ha két főnevet hasonlítunk össze mennyiség szempontjából, akkor is che kerül a főnevek elé. Megtévesztő, hogy fentebb azt írtam, főnevek és névmások előtt di áll: akkor kerül che a főnevek elé, ha mennyiség szempontjából hasonlítunk össze két főnevet, és ilyenkor többnyire a più (több) melléknév is megtalálható a mondatban:
Oggi beviamo più acqua che birra = Ma több vizet iszunk, mint sört
HASONLÍTÁS FELSŐFOKBAN:
A di elöljárószóval kifejezhetjük, hogy az adott tulajdonság milyen csoporton (itt: az osztályon) belül jellemzi a leginkább a csoport valamelyik tagját:
Piero è il ragazzo più pigro della classe = Péter a leglustább fiú az osztályban.
Határozószók fokozása
Hasonló a melléknevek fokozásához; felsőfokban a hímnem egyes számú il névelőt kapják mindig:
lentamente – più lentamente – il più lentamente
lassan – lassabban – a leglassabban
Abszolút felsőfokban az –issima végű melléknévalakhoz csatlakozik a -mente képző:
debolissimamente = nagyon gyengén
fortissimamente = nagyon erősen
Ha a -mente képző alapfokban elmarad, akkor fokozásnál is el fog maradni:
piano – più piano – il più piano – pianissimo
Néhány határozószó fokozása rendhagyó:
bene – meglio – il meglio – benissimo, ottimamente
(jól – jobban – a legjobban – nagyon jól)
male – peggio – il peggio – malissimo, pessimamente
(rosszul – rosszabbul – a legrosszabbul – nagyon rosszul)
molto – più – il più – moltissimo
(nagyon – inkább – a leginkább – igen nagyon)
poco – meno – il meno – pochissimo
(kevéssé – kevésbé – a legkevésbé – igen kevéssé)
–
Forrásaim :
Antal Lajos – Koltai Gézáné : Olasz nyelvtan / a középiskolák számára (Tankönyvkiadó, Budapest, 1990, ötödik kiadás)
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim
–
Melléknévfokozás más nyelvekben:
Germán nyelvek: A melléknevek fokozása az angolban. A melléknevek fokozása a németben. A melléknevek fokozása a hollandban.
Újlatin nyelvek: A melléknevek fokozása a franciában, Spanyol melléknévfokozás.
Egyéb: Eszperantó melléknévfokozás.
Forrás az olasz melléknévfokozás témához:
Nuovo Progetto Italiano 2
Király Rudolf – Dr. Szabó Mihály: Olasz nyelvkönyv tanfolyamok és magántanulók számára, I. rész, negyedik kiadás, Tankönyvkiadó, Budapest, évszám nélkül
Link:
Treccani.it – Grado degli aggettivi