Hogyan lehet biztosan békát határozni szabatosan megírt verssorokból ?
Gyalunk hónapja április.
Szegeden született, 1883 április 4.-én, és Szegeden is húnyt el 1937 április 6.-án.
Maga is úgy vallotta: Április az Ő hónapja! – Ő Április Bolondja !
E remek költeményének is ott kellene álljon a szobra talapzatán is ! (a keleti vagy a hátoldalán)
ÁPRILIS BOLONDJA
Benned születtem, édesbús, szeszélyes
Tavaszi hónap, felleges derűs,
Mikor a rétek lelke már fölérez
S brekeg a vízben száz bús hegedűs.
A Tisza partján ringatott a bölcsőm,
Holdtölte volt – tavaszi anda hold –
S a szőke fényben az éjet betöltőn
A vizek népe mind nászdalt dalolt.
Én hallgattam e furcsán bánatos dalt,
Mely egyhangún szép és gyönyörbe olvad
És sírvavigad, mint a honi ének.
Mások világgá zengő zongoráját
Én nem irígylem. A magad cigányát
Lásd bennem, ó magyar, ki neked élek !
E szonett először a Délmagyarország 1920 április 18.-ai számában jelent meg. Majd a Testamentom kötetében.
Most is épp olyan anda holdtölte készül… mint amikor Gyalunk született… másfélszáz esztendeje…
Gyalunk leírása oly találó, hogy békát lehet belőle bizony fajra pontosan határozni …
a szőke fényben az éjet betöltőn
A vizek népe mind nászdalt dalolt.
Én hallgattam e furcsán bánatos dalt,
Mely egyhangún szép és gyönyörbe olvad
És sírvavigad, mint a honi ének.
Ez a béka nem a szokott parti kecskebéka, nem is vartyogó varangy, hanem unka-béka ! (Bombina bombina)
A hangja elnyújtott messzezengő unk-unk-unk… honi nászdal-unk… a száz bús hegedűs… bár hangszínben nem is annyira hegedűsök, inkább gordonkások… a furcsán bánatos dal, mely egyhangún szép és gyönyörbe olvad / és sírvavigad, mint a honi ének […] Ez pedig a messzehangzó unkabona… amelyet gyakran hallani tavaszon a folyótól nem túl távoli zsombékokon, ártéri vizenyős laposokon… a Városhoz legközelebb a Torontál-i oldalon, Dél-Új-Szegeden… a már Gyalu életében is körbe ívellő körgát tövében…
Az unka-bona… az unkák dala…
Költőnk e versét szobra talapzatán is illő lenne szerepeltetni.
A Szögedi Védegylet a 100. évforduló alkalmából közterünkön is közkinccsé kívánta avatni Juhász Gyula Április bolondja-’t. A szobra talapzatának hátoldalán…
Két évtizeden át küzdöttem érte : Emlékházat Juhász Gyulának!
De hasztalan… hiába… hiába…
Tökmagjankók azt fröcsögték : drága !
Ez a bugris város nem érdemli meg Juhász Gyulát !
( Tisztelet a kivételnek… )
És immár nem (csak) a vezetőiről van szó, hanem az állítólagos „polgárság”-áról is… akik egy pesti pénzpörgető retyerátján lehúzni engedték Szeged legszebb fabelburkolatát… a Szegedi Irodalmi Múzeumnak legalkalmasabb épületet… amely éppen Juhász Gyula házával átellenben állott…
arra várva, hogy Szegedi Irodalmi Múzeum legyen !!!
Mindehhez… Ajánlott olvasmány:
PÉTER LÁSZLÓ – IRODALMI MÚZEUM SZEGEDEN
SZEGEDI IRODALMI MÚZEUM – RÁDIÓFÖLVÉTEL TÖMÖRKÉNY 150. SZÜLETÉSNAPJÁN (KOSSUTH RÁDIÓ)
TÖMÖRKÉNY 150. SZÜLETÉSNAPJÁN – SZEGEDI IRODALMI MÚZEUM
SZABÓ LÁSZLÓ: IRODALMI MÚZEUMOT SZEGEDNEK!
SZEGED IRODALMI ÖRÖKSÉGE – SZEGEDI IRODALMI MÚZEUM (LÁNCHÍD RÁDIÓ)
LEGYEN IRODALMI MÚZEUM SZEGEDEN?
Dr. Szabó László
Szögedi Védegylet
alapító-elnök
A magam Nyáry-Szabó változata :
ÁPRILIS BOLONDJA
Benned születtem, édes-bús, szeszélyes
Tavaszi hónap, fölleges derűs,
Mikor a rétek lelke már felérez,
S a vízben brekeg száz bús hegedűs.
A Tisza partján ringatott a bölcsőm,
Holdtölte volt – tavaszi anda hold –
E szőke fényben az éjet betöltőn
A vizek népe mind nászdalt dalolt.
Hallgattam én e furcsán bánatos dalt,
Mely egyhangún szép és gyönyörbe olvad
Majd sírvavigad, mint a honi ének.
Mások világgá zengő zongoráját
Én nem irígylem ! A magad cigányát
Lásd bennem, ó Magyar, ki néked élek !
De még szabadabban az első versszaka :
Benned születtem, édes-bús, szeszélyes
Tavaszi hónap, fölleges derűs,
Mikor a rétek lelke már felérez,
A vízben unkog száz bús hegedűs.