Búbaj – A csomós sötét ...

Az idegen „depresszió” beteges nyomulására válaszul a magyar búbaj szót – meg a mogorkór meg a szomorkór szavakat is – magam alkottam. Bő 30 esztendeje. Azután egy negyedszázada rá-jöttem : Ezt mögalkotta már a szögedi nép ! Ha nem is éppen ugyan ebben az értelömben …

A **búbaj …** – Bálint Sándor : ***Szegedi szótár*** (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957) – I. 191. oldal

Így… búbajos vagy búbeteg aki ma ‘depressziós’, csak éppen tisztességgel, illendő(bb)en magyarul…
Régi szögedimód bánatbeteg aki a ‘bánatába belebetegödött’.

A **bánatbeteg …** – Bálint Sándor : ***Szegedi szótár*** (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957) – I. 109. oldal

Mai mód betegössen idegönködőn mög „depressziós”, akit a búbaj(a) gyötör…
A búbaj, a bánatbetegség, a szomorkór meg a mogorkór (is) …
A búbaj börtön. Az elme börtöne. A gondolkodás börtöne… (Sz.)
Cél-tudatosabban : A búbaj a megvilágosodhatatlanság börtöne. (Sz.)
Modern korunk ördögi háttérhatalma ezért is tartja Mammóni módon az emberiség tömegeit (is) benne…

Kissé költőibben, kissé Radnótissan szólva : A búbaj a csillagtalan, csomós sötét(ség) börtöne. (Sz.)

Gyalunkat… Juhász Gyulánkat is bizony a búbaj (börtöne) emésztötte…
Ez is lett a veszte…

De milyen érzékletesen írta ezt le Radnóti Miklós !

Öt évig laktam városodban költő,
s nem láttalak sosem. Négy fal között,
csomós sötétben éltél távol és
nem érdekelt e földi tartomány

Vagyis a búbaj vagy honvesztő, mai antimagyar mód szólva, betegessen idegenkedőn „depresszió” a költői képben – Radnóti-mód – csakis a csomós sötét …

Radnóti Miklós Elégia Juhász Gyula halálára költeménye – gyakran hivatkozva, mint Radnóti Juhász Gyulához írt verse – 1937 áprilisában született, pár nappal a költő halála után.

Juhász Gyula 1937 április 6.-án hunyt el, így e költemény a halálhírre adott azonnali, fájdalmatos válasz.
Megjelenése körül sok a bizonytalanság… Talán 1937 április 8.-án az Aradi Közlönyben hozta le a költői búcsúztatót (nekrologot).
Majd a Szép Szó folyóirat 1937 májusi számában jelent meg …

E költemény elégiaként emlékezik meg a bú magányában élt, szögedi költő-előd búba fúló életéről és haláláról…

Radnóti Miklós Juhász Gyulához írt búcsúzója illenék a Juhász Gyula Emléklak falára,
a földszinti bal 2. és 3. ablak közé, vagy fölé, olvasható magasságban :

DSCN0038_juhasz_gyula_szabo_csalad_vizjel — A ház (Fodor u. 6.), amelyben haláláig élt, ma is áll éppen a róla elnevezett Juhász Gyula utcában. A dolog fintora, hogy Ő ugyan nem kért utcát Városától, hiszen maga indítványozta a Fodor utca Rengey Ferdinánd (szabadságharcosunk) nevére való átkörösztölését. A Juhász Gyula-házban egykori lakása az első emeletön áll (a 4.sz. felé eső 4 ablak). Így a könnyebb látogathatóság végött az alatta levő lakást is érdemös lönne az emléklakhoz csatolni a Juhász Gyula hagyaték gondnokának lakásául vagy egy kiegészítő kiállításul kialakítani.
Kép : Sz. 2012 Kikelet 6.-án …

Az első emeleti bal 4 ablak alatt pedig remekül és bőven elfér ez a költemény, mind a 3 versszaka, vagy akár csak egy részlete is … a falakon a költe-keltével az estben-éjben világolva …

Öt évig laktam városodban költő,
s nem láttalak sosem. Négy fal között,
csomós sötétben éltél távol és
nem érdekelt e földi tartomány
s a folyton mást dajkáló diadal;
immár a rémes sár ölében fekszel,
esőtől nedves deszkaszál takar.

Régóta már csak éjjel, ablakodból
néztél az égre és a fellegek
futása ért a szívedig talán;
tudom, hogy évek óta nem beszéltél,
mint hallgató barát, ki megfogadta;
oly némán éltél és szakállasan,
ahogy kegyetlen szárán él a barka.

Tavasz van és a fényes mély Tisza
tovább folyik, s árad tovább a fénytelen
nyomor tanyáidon; nem változott
mióta földbe tettek semmisem:
akárha élnél, úgy vonul a felleg
s fehér virágban álló fák felől
az illatok éjente útrakelnek.

Radnóti Miklós verse, egy pár nappal Juhász Gyula halála után jelent meg.
Éppen időszerű, hogy megjelenjen ott is, ahová leginkább való : Juhász Gyula háza falán.
A búbaj-háza, a halóháza falán. Így… csaknem 90 év múltán…