A Khazár népnév héber iratban כזר azaz k(h)azar, קזר azaz qazar (hátul képzett kezdő-kával) vagy כוזרים k(h)uzarím (кузарим), arabul الخزر ‘al khazar’, perzsául خزر [ejt khazar], ó-hellénül Χάζαροι [ejt : Khazar(o)i], örményül խազիր [hazir], ó-oroszul козаре, új-oroszul хазар (középkori) latinul meg Chazari.
Hogyan is nevezzük őket ?
Melyik népnév-változat a helyes(ebb) ? – Qazár, khazár, kazár, k(h)azar ?
Magam következetesen a khazár alakot használom. Bár lehet, hogy a (hátul ká-val képzett) qazár lenne a hitelesebb…
A birodalmuk javát ma birtoklók nyelvén, oroszul szólva : Хаза́ры тюркоязычный кочевой народ. Стал известен в Восточном Предкавказье (равнинный Дагестан) вскоре после гуннского нашествия.
Briangotts
Ahogyan Vásáry István írja : A kazár történet nincs híján részletes arab, örmény, bizánci görög és más nyelvű forrásoknak. Ennek ellenére a források nyújtotta töredékes képek egységes egésszé való összeállítása nem mindennapi nehézségeket ró a kutatókra. Igen bonyolult már maga a kezdet, a kazár eredet kérdése. A
Kazár Birodalom a Kaukázus, a Volga és Don által bezárt területen alakult meg a 7. század közepén.
Khazárország a csúcskiterjedésében, Hungaria Maior és Levédia azaz Dentümogyer területén, mélyen Etelközbe meg Magna Hungáriába is belenyúlva…
A Khazár Birodalom magterülete a Kaukázusztól északra terjedő területek voltak a Fekete- meg az attól keletre terülő tenger között, egészen a Donig meg az Etelig. Nagyjából a magyar őshazának (is) tudott Etelküzüig. Későbbi hódításaik keleten az Aralig hatoltak. Nyugaton birodalmuk a Danaper (ma szlávkodón Dnyeper), vagyis szarmata *Dánu Apara folyóig meg még azon is túl terjedt. Északi hódításaik benyomultak a Bolgárok Birodalmába vagyis még Magna Hungaria‘ba is.
A Ravennai Anonym(us) terképén is szerepelnek Scythia Maior azaz Scythia Antiqua tájékán CHAZARIA országnéven ACAZIRI népnéven. (A kör szerint 10 óra táján)
Mit is tudunk a khazárokról ?
khazárok ótörök nép, i.sz. 552-ben a türk törzsszövetség egyik csoportja volt, amely a bolgár-törökökkel és az iráni alánokkal vegyesen Kelet-Európában a Kaukázustól északra a Kubany-folyó völgyében a 6. sz. utolsó harmadában telepedett meg. A Nyugati Türk Birodalom fölbomlása után a 7. sz. derekán a khazár törzs új, önálló törzsszövetségi államot hozott létre, amely a Khazár-Kaszpi-tenger és a Etil-Don mentét is felölelte.
A 9. század végétől a besenyő törzsszövetséggel tartottak szoros kapcsolatot, de 965-ben Szvjatoszláv kijevi fejedelem az úzokkal szövetkezve a fővárosukat is elfoglalta, lerombolta a törzseiket pedig szétszórta.
Klavdij Lebegyev : Святослав Игоревич Встреча Святослава с византийским императором Цимисхием на берегу Дуная (1880)
A magyar nép őstörténete szoros szálakkal fűződött a khazárokhoz. A magyarság bizonyos időszakban tagja volt a khazár törzsszövetségnek. A Don partján bizánci segítséggel létesített Sarkel várukat is valószínűleg a függetlenné vált magyarok ellen építették. Sarkel 965-ben esett el, a főváros, Atil pedig 68-969 táján.
Egyes töredékeik olasz források szerint a Qırım-félszigeten azonban még a 16. századig fönnállottak.
Rajzos ábrázolásuk fönnmaradt kései miniatúrán is. Kérdés persze, hogy az mennyire hiteles.
Németh Gyula szerint : A magyarság rovásírása két, a magyar hangrendszer sajátosságaihoz választott görög, ill. glagolita betűtől eltekintve azonos a Kazária területén előkerült rovásfeliratok betűivel, mint ilyen a türk rovásírás rendszerébe tartozik.
A Khazár Birodalomra vonatkozó kortárs irodalomról Vásáry István tanulságos megjegyzése :
Új, nem túl sikeres monográfia a kazárokról, nem szaktudós tollából: K. A. BROOK, The Jews of Khazaria. Northvale: New Jersey–Jerusalem, 1999 (a könyv fő célja, A. Koestleréhez hasonlóan, annak bizonyítása, hogy a kelet-európai zsidóság részben kazár eredetű; a szerző szakirodalmi ismeretei hiányosak, és sokszor kritikátlan).
A kevés adat között, ami a Khazár Birodalomból maradt, a régészeti leletek a leghitelesebbek és talán a legbeszédesebbek is :
Два таких металлических диска (зеркала) были найдены на территории бывшего Хазарского каганата на Дону и Северском Донце. IX-X вв. Эрмитаж. Изображение на нем можно трактовать как языческий или шаманский знак, но с большей вероятностью это „Звезда Давида” — символ иудаизма.
(Dontbesogullible, 2010)
Hogyan is néztek ki a khazárok ?
A Nagyszentmiklósi Kincs nyomán terjedt el az antimagyar gondolat, hogy talán nem is magyar az a Kincs az eredete szerint, hanem hasonló életet élő más pusztai nép(ek)től származik :
Így vetődött föl, hogy talán khazár harcost ábrázol ez az aranyedény…
Ezt a képet az orosz wikipédia Kazár lovas gyanánt tálalja : Хазарский воин с пленником
https://ru.wikipedia.org/wiki/Хазары
Mit hagytak mára örökül a Khazárok ?
Mai közép-európai nézetben talán úgy tűnhet, hogy a történelmi emlékükön túl szinte semmit.
Él azonban a nevük mindmáig a türök népek ajkán…
A környező Türök népek mind a khazárok örökén nevezik meg emlegetik is a Kaszpi tengert mint a Khazárok Tengere‘t. (Angolkodón ‘Khazar sea’.) Qırımı (Kırımı) tatárul Hazar deñizi, kumukul meg Hazar dengiz. A hajdani Khazár Birodalom határvidékének örökén azer(bajdzsán)iul Xəzər dənizi, törökül Hazar Denizi, türkmenül meg Hazar deňzi a keleti tengerük neve. Ezen türök tengernevek mind a (7.-10. században állott) történelmi Khazár Khaganát(us) emlékét őrzik máig e tenger nevükben (is).
A Khazárok tengere arabul is بحر الخزر — Bahr al-Khazar, perzsául meg دریای خزر Darjā-je Khazar.
Az északibb türök népek nép érdekes képpen – a Khazár Birodalomhoz közelibbek – az ókori kaszpi nép nevét őrzik : qazaqul Каспий теңізі [ejt : Kaszpij tengizi] , kırgızul Каспий деңизи, [ejt : Kaszpij deñizi], özbekül Kaspiy dengizi.
Forrásaim :
Németh Gyula : A honfoglaló magyarság kialakulása (Bp., 1930).
Vásáry István : A régi Belső-Ázsia története
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját szójavallataim
Ajánlott olvasmány :
D. M. DUNLOP, The history of the Jewish Khazars. Princeton, 1954 (utánnyomás: 1967); M. I. ARTAMONOV, Istorija hazar. Leningrad, 1962;
D. LUDWIG, Struktur und Gesellschaft des Chazaren-Reiches im Licht der schriftlichen Quellen. Münster,
1982; M. G. MAGOMEDOV, Obrazovanie Hazarskogo kaganata. Moskva, 1983. –
Mindezekben, különösen Ludwig könyvében, bő irodalmi jegyzék.
