Nándorfehérvár.
Nándor-Fehérvár.
Ma Magyar-nak hazudott országunkban idegenszívűen, de inkább internáci mód antimagyarkodón csak Belgrád néven emlegetik.
De ugyan honnan is származik ez a neve ?
Hiszen ma rácul (szerbül) Beograd a neve.
A jelentése persze ugyan az : Fehérvár.
Akkor mi ez a Belgrád ?
Ez a Belgrád e régi város régről ránk öröklődött óbolgár neve.
Érdekes módon a törökök is a rác Belgrád néven emlegetik a köznyelv(ük)ben.
A magyar ma Fehérvár néven soha nem említi. Hiszen… Van nekünk több Fehérvárunk is, hogy azokkal (össze)keverhessük. Vagy idegenkedőn, óbolgárkodón Belgrád gyanánt emlegetjük, vagy illőbben, magyarul hozzá tesszük a Nándor- jelzőt. De mi is ez a Nándor- ?
Egy régi népnév.
Kik is voltak hát a Nándorok ?
A nyugati türökök. Akik hajdan a Kárpát-medencében meg a Balkánon éltek…
Nándor-Fehérvár tehát a Nándorok Fehérvára. Vagyis a Nyugati Tür(ö)kök Fehérvára.
Ez az öreg népnév még száz esztendeje is élénken élt.
Ahogyan bő 100 éve Gyalunk még a köznyelvnek megfelelően emlegette régi magyar déli bástyánkat :
Nándor
Szabács, Nándor, Valjevo, Nis meredez.
Negyvenhatosok
In memoriam
Szörnyű dicsőségünk hadd zengjem, éjszinü fátyolt
Fonva a lantra, melyen bomlanak az idegek.
Álom nélküli és komoran feketéllő éjszaka vadján,
Lelkem pusztáján marsol a hősi ezer.
Látom őket a dél kövein menetelni kitartón,
Merre Szabács, Nándor, Valjevo, Nis meredez.
Látom északon is zord messze mezők sivatagján,
Hol ugató ércek számuma förgetegez.
[…]
A szegedi 46-os gyalogezred hőseinek emléket állító Gyalu-vers először a Délmagyarország 1918 július 2.-ai számában jelent meg nyomtatásban, majd a Hárfa (1929) kötetébe is beleválogatta.