Nándorfehérvár.
Nándor-Fehérvár.

Nándor-Fehérvár a Duna-Száva parti vár körül alakult régi város.

A Duna után negyedik magyar folyó a Száva. Ennek öröksége a negyedik ezüst sáv a Magyar Címerben.

A Száva folyó Duna‘ba való torkolatánál fekszik Nándorfehérvár, régiesebb magyar nevén gyakran Lándorfejérvár, ami nagyjából „Bolgár-Fehérvár” értelmű, vagyis a (hajdan itt élt) nyugati türökök, a nándorok azaz bolgártürökök Fehérvára. Természetes itt az előtag használata, hiszen a Magyar Királyságban több Fehérvár is állott – Székes-Fehérvár, Gyula-Fehérvár, Nándor-fehérvár – így ez csak eggy közülük.

Barta Gábor Nándorfehérvár 1456 könyvében így ír : „Egy régi vár volt a Száva torkolatánál, a szlávok Belgrádja, a magyarok Nándorfehérvára. (A szláv szó maga is Fehérvárat jelent, a magyar név „Nándor” tagja peddig a bolgárok régi magyar neve, tehát Nándorfehérvár tulajdonképpen Bolgárfehérvár lenne a hajdani bolgár uralom emlékeként).” – A helyzet azonban ennél árnyaltabb !

Ma világszerte Belgrád néven ösmeretes … Eredeti magyar neve legalább a XIV. század (az 1300-as évek) eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között „n / l” hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, bolgárul meg rácul (csak) ‘Fehérvár‘ jelentéssel Београд / Beograd Szerbia legnagyobb városa és eggyben a fővárosa  is. Először az i. e. 3. században (a) kelták éltek itt, mielőtt római gyarmattá (kolóniává) vált mint Singidunum.
Belgrád néven először 878-ban említik. 1403-ban lett először Szerbia fővárosa, 1918 és 2003 között Jugoszlávia, 2003 és 2006 között Szerbia és Montenegró fővárosa volt,
majd 2006-tól ismét csak Szerbia fővárosa.

A Körös-Tárcsó Kultúra (ráckodón Старчево археолошки локалитет) alatt már lakott hely volt …

Ma Magyar-nak hazudott országunkban idegenszívűen, de inkább internáci módon antimagyarkodón csak Belgrád néven emlegetik. Pedig van régi magyar neve. Nem kell azon változtatni eggy szemernyit se !
De ugyan honnan is származik ez a neve ?
Hiszen ma rácul (szerbül) rendesen Beograd a neve.
(Ez van kiírva ma minden útjelző táblán is.)
A jelentése persze ugyan az : Fehérvár.

Akkor mi ez a nemzetközi Belgrád ?
Honnan ez a nemzetközi bolgár Belgrád ?

Ez a Belgrád e régi város régről ránk öröklődött óbolgár (ószláv) neve.
Érdekes módon a törökök is a rác neve helyett Belgrád néven emlegetik a köznyelv(ük)ben.

A régi magyarban világban a Belgrád (név) említése egészen ritka. Talán csak Dugonics András Magyar Példa Beszédek és Jeles Mondások (1820) gyűyteményében A’ Vének fejezetében az említett személy a történelmi régiség(é)re utalva : „Tudgya: mikor veszett Belgrád.” – Vagyis tudja, mikor kezdődött a magyarok (vég)romlása.
1456-ban a magyarok még megtartották (fölmentették) Nándorfehérvár(a)t, – amely tévetegen bevett óbolgár nevén máig is Belgrád – de korábban eggy háromnegyed századra rá végleg el is vesztettük. (Ez ma már kevésbé közismert és még kevésbé emlegetett hadi tény és évszám.)

Ezt leltem tájanyanyelvem (Sz.) hatalmas szótárában :

A török betörés során a Nándorfehérvári Diadal az 1456-os esztendőben Áldás (július) 4–22.-e között zajlott. A keresztények (magyarok és rácok) Szilágyi Mihály várkapitány vezetésével hősiesen védték a várat II. Meh(e)med (Mehmet) muzulmán török hadaival szemben. A túlerőben ostromló sereg ellenében a fölszabadító Hunyadi János 12 ezer katonájával majd Kapisztrán János 30–35 ezer mezítlábas hites keresztesével közösen győzték le és verték vissza diadalmasan a törököket.
De alig 70 évre rá elvesztettük örökre…

A középkori Magyar Királyság déli kapujának ill. annak a kulcsának számító Nándorfehérvár eleste 1521 augusztus 29.-én következett be. A várat az anatóliai avagy ázsi(ai) hadak élén a végén már európai erőkkel is kiegészülve vette be Piri Mehmed nagyvezír. A vár kevés védője a magyar meg rác lakossággal együtt 66 napig tartott ki, amit a későbbiekben nem tudott már megismételni egyetlen magyar végvár sem. Nándorfehérvár és két másik kulcsfontosságú vár – Szabács meg Zimony – elestével a törökök széles rést ütöttek a déli magyar védvonalon, így megnyílt az út előttük az országunk belsejébe. Nándor(fehérvár)t a buzgó muzulmán oszmán hatalom (a törökök) nagybüszkén át is nevezték arabkodón Dar Al-Dzsihádra, azaz (a) „Dzsihádháza”-’ra (Sz.). Így kezdődött Magyarország végromlása ! Ezért oly nagyon is jelentős ez a ma már nemigen emlegetett esemény. Bizonyság ez arra is, hogy Dugonics korában még – nem (csak) tanulták, de bizony – élték a magyar történelmet.

A magyar ma Fehérvár néven soha nem említi. Hiszen… Van nekünk több Fehérvárunk is, hogy azokkal (össze)keverhessük. Vagy idegenkedőn, óbolgárkodón Belgrád gyanánt emlegetjük, vagy illőbben, magyarul hozzá tesszük a Nándor- jelzőt. De mi is ez a Nándor- ?
Egy régi népnév.

Kik is voltak hát a Nándorok ?
A nyugati türökök. Akik hajdan a Kárpát-medencében meg a Balkánon éltek…

Nándor-Fehérvár tehát a Nándorok Fehérvára. Vagyis a Nyugati Tür(ö)kök Fehérvára.

Ez az öreg népnév még száz esztendeje is élénken élt.
Sőt ! Ha a név értelme nem is, de a népnév még élénkebben.
A nép ajkán ugyanis a hosszú -Fehérvár elmaradozott, így csak a rövid, tömör Nándor néven hangzott …

Ahogyan bő 100 éve Gyalunk még a köznyelvnek megfelelően emlegette régi magyar déli bástyánkat :
Nándor

Szabács, Nándor, Valjevo, Nis meredez.

Negyvenhatosok

In memoriam

Szörnyű dicsőségünk hadd zengjem, éjszinü fátyolt
     Fonva a lantra, melyen bomlanak az idegek.
Álom nélküli és komoran feketéllő éjszaka vadján,
     Lelkem pusztáján marsol a hősi ezer.
Látom őket a dél kövein menetelni kitartón,
     Merre Szabács, Nándor, Valjevo, Nis meredez.
Látom északon is zord messze mezők sivatagján,
     Hol ugató ércek számuma förgetegez.
[…]

A szegedi 46-os gyalogezred hőseinek emléket állító Gyalu-vers először a Délmagyarország 1918 július 2.-ai számában jelent meg nyomtatásban, majd a Hárfa (1929) kötetébe is beleválogatta.

A Hárfa (1929)

Vert hadunk csonthalmain, Oszmán vad népének ajkain azonban Dzsihádháza (Sz.) alakra torzult ez ősi vár(os)unk neve. Nándorfehérvár arabkodón muzulmán neve Dar Al-Dzsihád lett. A középkori Magyar Királyság déli kapujának ill. annak kulcsának számító várat Piri Mehmed nagyvezír vezetésével az anatóliai avagy ázsi(ai) hadak a végén már európai erőkkel is kiegészülve vették be.
Nándorfehérvár eleste 1521 augusztus 29. után törökök nagybüszkén át is nevezték Dar Al-Dzsihádra, némiképp magyarabbul szólva Dzsihádháza (Sz.).
Nándorfehérvár és két másik kulcsfontosságú vár (Szabács) elfoglalásával a törökök széles rést ütöttek a déli magyar védvonalon, így megnyílt az út előttük az ország belsejébe. Így kezdődött Magyarország végromlása… A vár csekély számú védője a magyar meg rác lakossággal együtt 66 napig tartott ki, amit a későbbiekben nem tudott már megismételni egyetlen magyar végvár sem.

Forrásaim :

• Kálmán Béla : A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
• Magyar Címer https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_c%C3%ADmere
• Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológia szótára. Belgrád és Lándor címszavak.
• Barta Gábor Nándorfehérvár 1456
• Tárcsó – https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A1rcs%C3%B3
• Dugonics András : Magyar Példa Beszédek és Jeles Mondások (SZEGEDEN, nyomtattatott Grünn Orbán’ Betűivel ’s Költségével, 1820) A’ Vének fejezete.
• Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
• (Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim, mondolataim …

1. Más forrás szerint: A város neve magyarul a kora középkortól előbb Lándorfejérvár volt, (a magyarok „lándoroknak” hívták a bolgárokat a tizenegyedik században) egészen a nyelvújítás koráig, amikor a magyar fül számára értelmesebbnek hangzó „nándor” szóval kezdett felcserélődni. Magyarország története, 13. rész: A három Hunyadi; ismeretterjesztő / oktató műsor, MTV, 2009. december 6. , 

Ajánlott olvasmány :

Nándor Égi Jele – A Nándor-üstökös meg jelenése

Nap (június) hava 3.-a Nándor Égi Jele, azaz ez üstökös megjelenése Napja. 570 éve ! 1456-ban e napon tűnt föl…

A NEGYVENHATOSOK rejtelmei

A NEGYVENHATOSOK mélységei – A NEGYVENHATOSOK rejtelmei… – A NEGYVENHATOSOK nyelvi szépségei meg titkai … Ezen a napon olvashatták először eleink…

Lelkem pusztáján marsol a hősi ezer.
Látom őket a dél kövein menetelni kitartón,
     Merre Szabács, Nándor, Valjevo, Nis meredez.
Látom északon is zord messze mezők sivatagján,
     Hol ugató ércek számuma förgetegez.