“Bir lisân bir insan, iki lisân iki insan”… vagyis „Eggy nyelv eggy ember, két nyelv két ember(t ér).”
„Üç lisân üç insan” (Sz.) vagyis „Három nyelvvel három ember(nyi)t érsz.” (Sz.)
Arapçada “fe-külli insânin fi’l hakîkati insanü” diye geçen darb ı mesel.
(Kaynak: Ahmet Rasim üst adın “eşkal i zaman” adlı eseri.)
Magyarul : „Ahány nyelv(et tudsz), annyi ember(t érsz).” (Sz.)
Magyar kiejtése szerint : Zebán – líszán – dil … török iratban : Zebân – lisân – dil …
Tulajdonképpen mind a három szó ugyanazt jelenti. Magyarba a ‘nyelv’ szóval fordítható váltószavak – hellénkedőn szünonümák – amelyek nem annyira a jelentésük(ben vagy azok) árnyalatában, mint eredetükben, avagy a törökségükben különböznek. A zebân szó perzsa eredetű, perzsa divatozású korok emléke, a lisân arab örökség, a dil meg eredeti török gyök.
Összegezve úgy is mondhatjuk :
A törökben három szó van a ‘nyelv’-re. A perzsa zebân, az arab lisân, meg a török dil is. Azaz a török eredeti „népi” dil helyett került két műveltebbnek hangzó idegen ‘nyelv’ is.
De akad éppen a törökben eggy negyedik (arabos) ‘nyelv’ is : a lehçe amely ‘nyelv’, ‘nyelvváltozat’, ‘nyelvjárás’ értelemben (is) él. Ennek az érzékeltetésére kínálom az oguz nyelvek körét, amely(nek a) nyelvei gyakran könnyen vagy nehezen, de kölcsönösen megérthetőek. Így pl a török meg a türkmén bár politikailag önálló nyelvek, nyelvészetileg (nem is oly) távoli nyelvjárások, ill. a Török Egység nevében akár ‘nyelvváltozat(ok)’ azaz lehçe(ler)-ként is értemezhetőek. (Ilyen értelmezés egyetemi előadásokon is szerepel.) A magyarnak sajnos nincsenek ilyen lehçe jellegű ‘nyelvváltozat’-ai, talán hacsak a csángót nem tekintjük annak. Ha többre becsülnénk magunkat meg a csángóinkat, akár önálló országot – Csángóországot – is követelve neki(k), úgy már nem lenne a magyar nyelv oly rokontalan ! Hiszen… A magyar nyelv legközelebbi rokona a csángó (nyelv) ! Ezért érdemes élni ! Ennyi eltűrt méltatlan aláztatás után végre … Egy Magyar Világban… Magyarország magyar nyelvével határos lehet végre a rokon csángó nyelvet beszélő Csángóország !
A Zebân szó perzsa eredetű. Máig használatos, de az Oszmán-korban volt bevetten divatos, emelkedettebb nyelv-használat az eredeti török „népi” dil helyett.
A lisân [ejt : liszán / líszán] az oszmán türökben لسان, arabul لِسَان [ ejt : líszán / lisān ].
“Bir lisân bir insan, iki lisân iki insan”… daha Türkçe (azaz törökebbül) : “Bir dil bir insan, iki dil iki insan” sözü dil öğrenmenin önemini vurgular. Birçok dilde benzer atasözüne rastlarız.
Macarca “Kaç dil (bilirsen), o kadar insan(sın).” şeklinde bir atasözü vardır.
Goethe’ye “Bir insan, kaç dil biliyorsa o kadar insandır.” şeklinde kaynağı belli olmasa da benzer bir söz atfedilir.
Zebân ne demek Osmanlıca ?
– Dil, lisan, lugat, lehçe anlamına gelen bir kelime.
Zebân-şinas – ﺯﺑﺎﻥ ﺷﻨﺎﺱ birl. sıf. ve i. (Fars. şinās “tanıyan, bilen” ile) Dil bilen, yabancı dili anlayan (kimse).
Zebân-dan – ﺯﺑﺎﻧﺪﺍﻥ birl. i. (Fars. dān “bilen” ile) Dil bilen kimse, tercüman.
Ben zeban-dân-ı kazâyım vâkıf-ı sırr-ı hikem / Bî-tekellüf cümle eşyâ keşf-i râz eyler bana (Leskofçalı Gālib).
Lisân – Osmanlı Türkçesi لسان [ejt : liszán], Arapça لِسَان (lisān) [ejt : líszán]
„Mektup uzun değildi, biraz da ticari bir lisanla yazılmıştı.” – Peyami Safa
Lisanın Türkçesi nedir ?
Kur’an’da farklı münasebetlerle kullanılan lisan, dil kavramına en yakın kavramdır. Kur’an’da lisan, İnsanın bir uzvu olarak dil ve iletişim aracı olarak dil anlamında kullanılmıştır. Kur’an’da bu iki temel anlam dışında ise lisan, övgü ve beyan anlamında da kullanılmıştır.
Yabancı dil lisan ne demek?
Lisanî, Arapça kökenli bir kelime olup, dil ile ilgili sözle ifade edilen dil bilimiyle alakalı Lisan dil anlamına geldiği için, lisanî dille, konuşmayla, sözle ilgili olan şeyleri.
Alt kavramlar
- edebî lisân,
- mitli lisan,
- lisân-ı hâl,
- lisân-ı Arab,
- lisân-ı Farisî,
- millî lisan
Ajánlott „nyelves” olvasmány :
