Aranyvérűfű – Χελιδόνιον – Kırlangıç otu – Чистотел – Schöllkraut – Celandine – Үлкен сүйелшөп

A magyarban (is) – bizonyára a görgö-latin neve nyomására – a leggyakoribb neve a Vérehulló fecskefű. A fecskefű név a legelső leírása óta ismeretes, hiszen a hellén nevében is ez van benne : χελῑδόνῐον khelídonion (hosszú í-vel, de a középső rövid -o-n a hangsúllyal). A „vérehulló” már tisztán a magyar neve. Más nyelvekben ilyen nem ismeretes, ill. nem használatos.

A népi emlékezet, no meg annak (Vörös Éva és segítői általi) bölcs gyűlytögetése sokkal több nevet is megőrzött :

Magyar, ma „népies”-nek mondott nevei : aranyfű, arannyal versengő (fű), cinadó(nia)(fű), cinadónia(-)gódirc, gerentfű, gódavére, gódirc, kecsketej, kutyatej, mennyeiajándék, méreggyőzőfű, minden zárt feltörő (fű), nagy fecskefű, nagyobbik fecskefű, rántófű, sárga kutyatej, tejes burján, vasfű, vérehullófecske, vér(e)hullatófű, vérehullófű, vérefolyófű, vérejárófű, veresellőfű, vereslőfű, vérrelharmatozó, vérrel harmatozó fű, versellőfű. Megjegyzendő : a burján leginkább gyom jelentésben él, így illőbb neve a jelzős aranyburján (Sz.) szószerkezet. De a legtalálóbb magyar neve-köre talán a vér(e)hull(at)ófű, vérefolyófű, vérejárófű, vérrelharmatozó (fű).

A vérehulló fecskefű (Chelidonium majus) a mákfélék (Papaveraceae) családjába tartozó Chelidonium növénynemzetség eggyetlen faja. Gyom gyanánt terjedő évelő gyógynövény. Bármely részén megsértve, megtörve narancs-vörös színű, vérszerű-tejszerű nedvet ereszt. E nedv színe meg állaga is függ az évszaktól, a napsütés és a csapadék mennyiségétől is.

A Nagy Fecskefű meg a Kis Fecskefű elnevezés, amely a „tudományos” latin nevében is megőrződött még Dioszkoridésztől származik (ha nem előbbről), csaknem 2000 éves. Igazán csak a virágok virító sárga színe oly nagyon hasonlatos, rendszertanilag igen távoliak. Az antik világ Kis Fecskefűve a Salátaboglárka (Ranunculus Ficaria újabban Ficaria verna), amelynek zsenge leveleit – amelyek még nem tartalmazzák a bőrt és nyálkahártyát izgató protoanemonint – és ritkábban virágait (is) nálunk tavaszi zsenge salátának is eszik. Izlandon bevett népi eledel volt a szkorbut – azaz a C-vitamin hiánya’nak megelőzésére… Talán a rikító sárga virágán túl a közös e két különböző Fecskefűben, hogy mindkettő jó a szemölcsök ellen. A „Kis Fecskefű” megvastagodott gyökereinek nedve használható a szemölcs ellen, míg a „Nagy Fecskefű”-nek a kibuggyanó teje-vére. 

Művelődéstörténeti érdekesség, hogy e rikító kis sárga virág, a Salátaboglárka (Ranunculus ficaria), azaz a Kis Fecskefű, az angol pilewort William Wordsworth angol költő három költeményének is ihletője volt.

Azt pedig, hogy e két sárga virág mennyire összefonódott a „Fecskefű” nevében, jól példázza, hogy Wordsworth halála után a Grasmere-i Szent Oszvald templomban a síremlékére tévedésből Kis Fecskefű (Ranunculus Ficaria) helyett vérehulló fecskefűből azaz Nagy Fecskefűből (Chelidonium maius) lett a véset.

A Salátaboglárka (Ranunculus Ficaria) törökül Basur Otu. A törökben ez ‘aranyérfű’ néven értelmezhető. Sem a magyarban, sem a törökben e két növény – Nagy Fecskefű (Chelidonium majus) meg Kis Fecskefű (Ranunculus Ficaria) – elnevezésében nincsen hasonlat, vagyis nem él a téveteg görög(ös) párhuzam.

Tasnádi Edit és Kakuk Zsuzsa Török-Magyar Nagyszótárában :

A salátaboglárka vagyis a régi Kis Fecskefű (Ranunculus Ficaria) aranyér elleni használata régi keletű, de talán eggyetlen nyelv sem nevezi erről, ill. nem adja nevét e hasznosságáról…

Pedaniosz Dioszkuridész (Πεδάνιος Διοσκουρίδης, vagy latinul: Pedanius Dioscurides) Anazarba (Aνάζαρβος) városában született, Kilikia vidékén, a mai Törökország területén Kr. u. 10 / 40 körül majd Kr. u. 90 körül húnyt el. A Római Birodalomban volt görög (katona)orvos gyógyszerész, növenyész (botanikus) és szakíró, a természetes eredetű gyógyszerek tudományának atyja. A pharmakognószia vagy pongyolábban farmakognózia a ‘gyógyszer’ jelentésű φάρμακον [ejt : pharmakon] meg a ‘tudás’ jelentésű γνῶσις [ejt : gnószisz] összevonásából lett.

Dioszkuridész a De materia medica azaz a Περὶ ὕλης ἰατρικῆς, [ ejt : Peri hülész iatrikész ], magyarul Az orvosi anyagokról címzetű öt kötetes mű szerzője. Ez a hellén enküklopedia pharmakopeia azaz pongyolatinkodóbban gyógyszertani enciklopédia a gyógynövényekről meg az azokból készült termékekről több, mint 1500 éven át széles körben olvasott mű volt. Csaknem 2000 éven át Dioszkuridész volt a növényi orvosságok leg(el)ismertebb szakértője a Földön. Dioszkuridész nem csak növények sorának neveit örökítette ránk, de azok gyógyászati fölhasználási körét is meghatározta csaknem 2000 esztendőre.

A(z ó)hellén χελῑδόνῐον gyöke a χελιδών [ejt : khelidṓn] a ‘fecske’ +‎ -ιον [ejt : -ion] kicsinyítőképzővel.

A(z ó)hellén χελῑδόνῐον [ejt : khelídonion] (τό χελι_δ-όνιον) főnév (birtokosa χελῑδονῐ́ου); 2. rag(ozási )rend, jelentése :

1. Vérehulló fecskefű (Chelidonium majus) avagy vér(e)hull(at)ófű, vérefolyófű, vérejárófű, vérrelharmatozó (fű). – Chelidonium majus, Thphr.HP7.15.1, Ath.15.684e; / χελῑδόνῐον τὸ μέγα Dsc.2.180. – németül Das Schöllkraut, angolul greater celandine, éírül meg gharra bhuí…
2. Salátaboglárka (Ranunculus ficaria, újabban Ficaria verna), χελῑδόνῐον τὸ μικρόν, Id.2.181. – törökül Basur Otu, angolul pilewort, németül Das Scharbockskraut auch Feigwurz, oroszul Чистя́к весе́нний, или Лю́тик весе́нний, észtül Kanakoole [ejt : kanakóle], erzául meg Тундонь верькс тикше [ejt : tundony berksz tikse]…
3. kisfecske, fecskince (Sz.), fecskefióka Gal.14.386.
4. egy fehér szöllőfajta meg a bora – ἄμπελος λευκή, Id.4.182.

Az (ó)hellén χελῑδόνῐον szónak Vérehulló fecskefű (Chelidonium majus) jelentésében érdekes módon még két másik váltóneve (hellénkedőn szünonümája) is ösmeretes. Az ἐλῠ́δρῐον [ejt : elüdrion] talán eggy másik, vagy talán a rég(ebb)i nevét örökíthette meg nekünk. Az ὀθόννᾰ [ejt : othonna] már ennél érdekesebb, hiszen ez már nem csak a vérehulló növényt jelenti, de az abból készítette italt is… Sőt más hasonló főzeteket is…

A világ legtöbb nyelvében ma is Dioszkuridész névajánlásának, a „Nagy Fecskefű”-nek fordításait használják. Törökül is a dioszkuridészi tükör, Kırlangıç otu kifejezés él „fecskefű” jelentésben.

Tasnádi Edit és Kakuk Zsuzsa Török-Magyar Nagyszótárában :

De hogy hol is van az a fecske ? A fecskefű név a magyarban legalább belső zenével (alliterációval) ered meg, de ez más nyelvekben nem föltétlenül elmondható… Sőt ! Ez talán csak a magyarban mondható.

A törökben e két sárgavirágú fű teljesen két különböző gyógynevén él. Míg a kisebbik az ‘aranyérfű’ nevén Basurotu [ejt : baszurotu] szakít az európai hagyományokkal, a nagyobbik a nevében követi azokat. A török kırlangıçotu jelentése tisztán ‘fecskefű’, tükörfordításnak tetszik, vélhetően a hellén hagyomány nyomán, azazhogy az Anazarbai Dioszkuridész kilikiai nyomain…

Tasnádi Edit és Kakuk Zsuzsa Török-Magyar Nagyszótárában :

Ázeriül a Böyük dəmrovotu, más következetességgel a Nagy Bőrbajfű néven fordítható. A qazaqul Үлкен сүйелшөп [ejt: Ülken szüjelsöp] meg …

Az orosz Чистотел [ejt : csisztatyél] teljesen kilóg a sorból. A jelentése ‘test tisztító‘. Már a nevéből is következtethető, hogy nem helyi, hanem inkább rendszer-szemléletű teljes test kezelésre használják. Ez persze nem csak az orosz kultúrkörre jellemző. A magyar Erdélyben is készítenek főzetet, teát belőle. Magam a Kolozsvár melletti Szent-György-falván találkoztam igen jó karban élő magyar öreg emberrel, aki azzal büszkélkedett, hogy csaknem minden nap issza a fecskefű főzetét…

Hellénül szólva meg īrva :

Το Χελιδόνιον το μέγα (Chelidonium majus), κοινώς γνωστό ως χελιδονόχορτο και δοντόχορτο είναι ένα ποώδες πολυετές (perennial) φυτό, το μόνο είδος του γένους Χελιδόνιον (Chelidonium). Είναι εγγενές στην Ευρώπη και τη δυτική Ασία και εισήχθη ευρέως στη Βόρεια Αμερική.

Ενώ το Χελιδόνιον (Chelidonium) ανήκει στην οικογένεια των Παπαβερίδων (Papaveraceae), η συκόρριζα η εαρινή, το κοινό ζοχαδόχορτο, σφουρδάκλα ή σφουρδακύλα, η οποία, κατά τον Γεννάδιο, είναι το «μικρόν χελιδόνιον» του Διοσκουρίδη, ανήκει στην οικογένεια των Βατραχιίδων ή Ρανουγκουλίδων (Ranunculaceae).

Törökül szólva meg īrva :

Kırlangıç otu (Chelidonium majus), gelincikgiller (Papaveraceae) familyasına ait, geleneksel halk hekimliğinde uzun yıllardır kullanılan otsu bir bitkidir. Genellikle sarı çiçekli, 30-90 cm boylarında, çok yıllık bir bitki olan kırlangıç otu, özellikle Avrupa, Asya ve Kuzey Afrika’da doğal olarak yetişmektedir.

Kırlangıç Otu Nedir? Kırlangıç Otunun Faydaları

Kırlangıç otu, Avrupa ve Asya kökenli çok yıllık bir bitkidir. Tarihi antik çağlara kadar uzanan bu bitki, alternatif tıpta yaygın olarak kullanılır. Sarı çiçekleri ve sütümsü özsuyu ile tanınır. Geleneksel olarak cilt sorunları, sindirim problemleri ve karaciğer sağlığı için tercih edilir. Antiinflamatuar ve antimikrobiyal özellikleri sayesinde, özellikle siğil tedavisinde popülerdir. Ancak, içeriğinde bulunan alkaloidler nedeniyle dikkatli kullanılmalı ve aşırı tüketiminden kaçınılmalıdır. Modern bilim, kırlangıç otunun potansiyel faydalarını araştırmaya devam etmektedir, ancak kullanmadan önce bir uzmana danışılması önerilir.

A magyar műveltségben ma már szinte csak a bór szemölcseinek a kezelésére használják. E működésében igen hatásos. A bőrgyógyászati rendelőkben bevett fagyasztásnál a saját tapasztalatom szerint nem csak sokkal kíméletesebb, de sokkal biztosabb módja is a szemölcsirtásak. Három alapos beitatás általábanvégleges gyógyulást okoz (fájdalommentesen). Magam az orvosi rendelőm kertjében is tartok vérehulló fecskefüvet, ami nem okoz nagy gondot, hiszen szintegyomként nő. Leginkább csak arra kell ügyeljek, hogy mások ki ne gyomlálják. A szemölcsös betegeimet ott helyben kezelem az aranyvérűfű nedvével. Máshogy nem is igen lehet, mert álltában beszárad, azazhogy bealvad az arany vére…

A törököknél szemölcs elleni használatáról nem tudok.
Érdekes, hogy a törökök szinte csakis szem(betegségek)re használják.
Bár általános méregtelenítő hatása is föl-fölbukkan…

A vakságot okozó vitája meg még érdekesebb !
A török népi gyógyászat szerint a legelterjedtebb, hogy élesíti a látást :

Magyarországon senkinek nem jutna ma eszébe a szembe tenni. Sőt ! Ez külön tiltja minden gyógynövényes könyv és tanfolyam.
Ellenben csodálatosan hatékony a szemölcsök irtásában. A bőrgyógyászati fagyasztás vagy égetés a nyomába nem ér… Betegeim szemölcseit gyakran magam kezelem le. Ha a kezükön van, úgy a lelkükre is kötöm, a szemükbe ne nyúljanak vele !

De miben is rejlik a hatása ?
Számos ritka méreganyag, ill. gyógyanyag (alkaloida) rejlik benne.
Ezek közül a legnevesebb a hellén nevéből származó khelídonin vagy anglo-latinkodón chelidonin(e). Magam természetesen a Dioszkuridész meg más források alapján megörökített eredeti görög gyökhöz igazítva hosszú í-vel írom és ejtem is.
Ez anyag az acetylkholineszteráz meg butyrylkholineszteráz gátló hatása révén fejti ki áldásos tevékenységét.

De ím a khelídonin 6-os gyűrűje színesebben…

Egy magyar tanulmány szerint e csodás méreg még a melanoma avagy a festtenyfene (Sz.) sejteket is megállítja… khelídonin-sanguinarin-khelerüthrin (chelidonine-sanguinarine-chelerythrine) kombinációban…

Forrásaim

1.  fecskefű Chelidonium majus. In Dr. Csapody Vera – Dr. Priszter Szaniszló: Magyar növénynevek szótára. Lektorálta: Dr. Kárpáti Zoltán és Dr. Jolsvay Alajos. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó. 1966. 58. o. ISBN nélkül
2.  Vörös Éva: A magyar gyógynövények neveinek történeti-etimológiai szótára. A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai, 85. sz. (2008) 444. o. ISSN 1588-6433 Hozzáférés: 2016. április 12. Debrecen, ISBN 978-963-473-084-2, (PDF)
3. Wictionary : χελιδόνιον
4. “χελιδόνιον”, in Liddell & Scott (1940), A Greek–English Lexicon, Oxford: Clarendon Press
   Henry George Liddell – Robert Scott. A Greek-English Lexicon. revised and augmented throughout by. Sir Henry Stuart Jones. with the assistance of. Roderick McKenzie. Oxford. Clarendon Press. 1940.
5. χελιδόνιον in Bailly, Anatole (1935), Le Grand Bailly: Dictionnaire grec-français, Paris: Hachette
6.  Gyógy- és aromanövények. Szerk. Bernáth Jenő. 3. átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 2000. 240–242. o. ISBN 963-9239-96-8
7.  Vérehulló fecskefű [Chelidonium majus]. In Galambosi Bertalan: 88 színes oldal a fűszer- és gyógynövényekről. A színes felvételeket Wenszky Béla készítette. Lektor: Dr. Dános Béla, Dr. Hornok László. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó. 1983. 87. o. = 88 színes oldal (ISSN 0230-2845), ISBN 963-231-455-7
8.  Fecskefű. In Rápóti Jenő – Romváry Vilmos: Gyógyító növények. Az ábrák Csapody Vera, a borító Urai Erika munkája. Hetedik, változatlan kiadás. Budapest: Medicina Könyvkiadó. 1983. 130–130. o. ISBN 963-241-190-0 (Ez a könyv az 1977-ben megjelent ötödik kiadás fényképmelléklet nélküli változatlan kiadása.)
9. Chelidonium majus L.. In Rácz Gábor – Rácz-Kotilla Erzsébet – Dr. Szabó László Gy.: Gyógynövények ismerete: A fitoterápia és az alternatív medicina alapjai. Műtárgyfotók: Fáryné Szalatnyay Judit. Növényfotók: Dr. Babulka Péter. Budapest: Galenus Kiadó. 2012. 187–188. o. = Galenus könyvek, ISBN 978-963-7157-29-5
10.  D. Frohne and H. J. Pfander (2004): Poisonous Plants, Manson Publishing Ltd; 2nd Edition ISBN 978-1-874545-94-1
11.  Vérehulló fecskefű Chelidonium majus. In Horst Altmann: Mérgező növények – Mérgező állatok. Fordította: Dr. Szabó László Gy. Szakmailag lektorálta: Nagy Sándor Tibor, Dr. Németh Imre. Debrecen: Lícium-Art Könyvkiadó- és Kereskedelmi Kft. 1993. 18–19. o. = Lícium könyvek, ISBN 963-8030-05-4
12. Kemény-Beke, Ádám; Aradi, János; Damjanovich, Judit; Beck, Zoltán; Facskó, Andrea; Berta, András; Bodnár, Andrea (2006). „Apoptotic response of uveal melanoma cells upon treatment with chelidonine, sanguinarine and chelerythrine”. Cancer Letters. 237 (1). Elsevier BV: 67–75. doi:10.1016/j.canlet.2005.05.037. ISSN 0304-3835. PMID 16019128.
13. Alda Sigmundsdóttir: The little book of the Icelanders in the old days. Reykjavík: Enska Textasmiþjan. 2014. ISBN 978-9935-9177-6-8
14. Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit : Török-Magyar Szótár / Türkçe-Macarca Sözlük (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest)

Magyar, ma „népies”-nek mondott nevei : aranyfű, arannyal versengő (fű), burján, cinadó, cinadónia, cinadóniafű, cinadónia(-)gódirc, gerentfű, gódavére, gódirc, kecsketej, kutyatej, mennyeiajándék, méreggyőzőfű, minden zárt feltörő (fű), nagy fecskefű, nagyobbik fecskefű, rántófű, sárga kutyatej, tejes burján, vasfű, vérehullófecske, vérehullatófű, vérhullatófű, vérefolyófű, vérehullófű, vérejárófű, veresellőfű, vereslőfű, vérrelharmatozó, vérrel harmatozó fű, versellőfű.