Ravenna romanyol nyelvén Ravêna vagy Ravgnân.

Hellénül Ῥᾰ́βεννᾰ f (genitive Ῥᾰβέννης) Ῥήνη f (genitive Ῥήνης) olykor a latin neve nyomán (vissza)görögülve Ῥᾰούεννᾰ alakban is szerepelt…
Az Anasztásziosz császár idején élt büzánci görög történetíró Ζώσιμος azaz Zószimosz szerint a helyet “Rhéné-nek nevezték because it is surrounded by waters flowing throughout and on all sides” (Ῥήνη κληθεῖσα διὰ τὸ πανταχόθεν ὕδασι περιρρεῖσθαι — Historia Nova 5.27.250.4–5), referring to Ravenna’s original character as a settlement comprising buildings erected on piles on numerous small islands in a marshy lagoon. Compare the verb ῥέω (rhéō, “flow, stream, run, gush”, present active infinitive: ῥεῖν, rheîn), the noun ῥέος (rhéos, “anything flowing, a stream”), and the contraction Ῥῆ (Rhê) of the Titaness’s name Ῥέᾱ (Rhéā, “Rhea”), which Chrysippus Soleus derives from the verb.
Honorius császár uralkodása alatt, 402-ben a mocsaraktól védett, kelet felé jó kikötővel rendelkező Ravenna lett a Római Birodalom fővárosa. A birodalom bukása után Odoaker, majd a Keleti gótok királya, Nagy Theodorik is itt tartotta székhelyét. I. Iusztinianosz keletrómai (bizánci) császár nyugati hadjáratai a Bizánci–Gót Háborúk során 540-ben Belizár seregei foglalták el. Jusztinianosz 554-ben adta ki a visszafoglalt területek irányítását szabályozó Pragmatica Sanctiot, mely szerint Itália bizánci praefectura, a helytartó (görögül exarkhosz, latinul exarcha) székhelye pedig Ravenna lett. A bizánci fennhatóság első évtizedeiben épült Ravennában a San Vitale-templom és a Sant’Apollinare-bazilika.

A Ravennai Exarchátus a Bizánci Birodalom itáliai területeket magában foglaló közigazgatási egysége volt a korai középkorban. Létrejötte I. Jusztinianosz Római Birodalmat visszaállítani igyekvő hadjáratai nyomán a 6. század közepén. A sorozatos longobárd támadások miatt területe széttagolódott, főleg a partvidékre terjedt ki. Bukását is a longobárdok okozták 751-ben.

Longobárd zöld és bizánci narancsos területek 590 körül
Forrásaim :
https://en.wikipedia.org/wiki/Tabula_Peutingeriana
https://it.wikipedia.org/wiki/Ravenna
https://en.wikipedia.org/wiki/Ravenna
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ravenna
„Storia dell’Esarcato d’Italia”. www.homolaicus.com.
“RAVENNA”, in William Smith, editor (1854, 1857), A Dictionary of Greek and Roman Geography, volume 1 & 2, London: Walton and Maberly
Woodhouse, S. C. (1910), English–Greek Dictionary: A Vocabulary of the Attic Language, London: Routledge & Kegan Paul Limited, page 1,024
https://en.wiktionary.org/wiki/%E1%BF%AC%CE%AC%CE%B2%CE%B5%CE%BD%CE%BD%CE%B1#Ancient_Greek
https://en.wiktionary.org/wiki/%E1%BF%AC%CE%AE%CE%BD%CE%B7#Ancient_Greek
Ῥήνη in Bailly, Anatole (1935), Le Grand Bailly: Dictionnaire grec-français, Paris: Hachette
Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
(Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os alkotású) szójavallataim
Ajánlott olvasmány :

Romagna – meg a nyelve, a romanyóla
Észak-Kelet-Itáliában található Emilia-Romagna tartomány, amelynek a keleti fele Romagna.
Romagna (fél)tartomány neve a térség lombard nevéből származik. A taljánok nyelvén Romagnol a helyi beszédben rumagnôl avagy rumagnùl [ejt : rumanyól vagy rumanyúl] nyelvet Romagna tartomány 1.1 millió (2008) lakosából majdnem a fele 430,000 (2006) tudja meg beszéli még … amíg a nigránsok, a bűnvándorlók maguk alá nem temetik Európa meg Itália e kincsét…