A keleti gótok avagy az osztrogótok a Kr. u. 3. század végén kettévált gót nép keleti ágát képviselték. A másik águk a nyugati gótok avagy a vizigótok. Elsőként a Panegyrici Latini említi őket 291-ben. 376-ig önállóak voltak, akkor részben a hunok alattvalói lettek. A hunok bukása után, az 5. század végén Nagy Theodorik vezetésével alapítottak államot, amelyet a 6. század közepén Βελισάριος azaz Belizár(iosz) és Ναρσής azaz Narszész (örményül Ներսէս) bizánci hadvezérek döntöttek meg. A Kirim-félszigeten azonban még sokáig éltek gótok; a magyar államalapítást követően is jelen voltak a térségben, de végül a beáramló keleti türök népekkel (kunok, besenyők, úzok) való folytonos érintkezés révén utolsó maradványaik is teljesen beolvadtak a Kirimi tatárságba.
A XX. században a Harmadik Birodalom igyekezett föleleveníteni nemes emlékezetüket… De a sztálini terror győzött a gyükértelenek amerikai támogatásával…
Tartományai szerint…
Taljánul szólva :
Il Regno ostrogoto, anche noto come il Regno d’Italia (in latino Regnum Italiae), venne fondato dal popolo germanico degli Ostrogoti nella penisola italiana e nelle zone confinanti tra il 493 e il 553. In Italia gli Ostrogoti subentrarono a Odoacre, il padrone de facto dell’Italia che aveva deposto l’ultimo imperatore d’Occidente nel 476. La penisola venne quindi organizzata in 17 distretti, con a capo dei governatori che avevano ampi poteri fiscali, giuridici e civili; tutti costoro rispondevano del proprio operato direttamente al prefetto del pretorio, che risiedeva a Ravenna e che era di nomina regia.