Gileád fája törökül Pelesenk ağacı [ejt : Peleszenk ádzsı ]
Gileád balzsama egy ritka illatszer amelyet orvosság gyanánt is használtak az ősidőktől. E neve a Héber Bibliából ered, amelyben Gileádot jelölik meg a származási, ill. a készítési helyéül. Általában e balzsamot adó fát általában a Commiphora gileadensis fajjal azonosítják. Ez azonban máig vita tárgya. Gileád igazi balzsama a szakértő Groom szerint a rokontalan Pistacia lentiscus.
Anthony G. Miller fölvetése már érdekesebb, miszerint a Commiphora gileadensis mellett a Commiphora foliacea gyantáját is gyűlytik Gileád balzsama gyanánt.
Maradjunk a legbevettebb Gileád(i) fajnál ! Ez a fa(j) akár illatából is beazonosítható ! Egy apró gally megtör(et)ésével fölszabaduló illat magáért árad…
Gileád fája törökül Pelesenk ağacı [ejt : Peleszenk ádzsı ]
Hejaz vidékén – Mekka tájékán – főzetként is isszák, ill. teába is főzik…
Forrásaim :
- Ville de Geneve – CJB – Base de données des plantes d’Afrique (French)
- „Commiphora gileadensis„. Germplasm Resources Information Network. Agricultural Research Service, United States Department of Agriculture.
- Groom, N. (1981). Frankincense and Myrrh: A Study of the Arabian Incense Trade. London and New York: Longman, Librairie de Liban. ISBN 0-582-76476-9.
- Miller, Anthony G. (1988). Plants of Dhofar, the southern region of Oman : traditional, economic, and medicinal uses. Morris, Miranda; Stuart-Smith, Susanna. Muscat: Office of the Adviser for Conservation of the Environment, Diwan of Royal Court, Sultanate of Oman. p. 84. ISBN 0715708082. OCLC 20798112.
- Iluz, David; Hoffman, Miri; Gilboa-Garber, Nechama; Amar, Zohar (2010). „Medicinal properties of Commiphora gileadensis„ (PDF). African Journal of Pharmacy and Pharmacology. 4 (8): 516–520. Retrieved 2014-06-07.
Gileád a magyar költészetben :
Heródes
Nagy úr. Hatalmas. Cézár is barátja
És birodalma egy darab Kelet.
Negyedes fejedelme Júdeának.
Tekintetétől tartomány remeg.
Nagy úr. Van vára, trónja. Gőgösen néz
Alattvalók és zsoldosok felett.
A neve rémület, személye szentség,
És vágóhídra mennek emberek,
Ha int. De ő elfáradt. Koronája
Fejét szorítja s keze már remeg.
Mert keze véres. Minden Gileádnak
Nincs balzsama, mely e véres kezet
Tisztára mossa. És jön a jövendő,
A Gyermek felnő, s az İdő betelt.
Minden hiába. A halál is eljő,
És összekulcsol két véres kezet.
fölırata: ΗΡΩΔΟΥ ΒΑΣΙΛΕΩΣ (HÉRÓDOU BASZILEÓSZ)
Juhász Gyula Heródes költeménye először az Est 1924 november 1.-i számában jelent meg.
Heródes mai héber ejtéssel Hordosz, tibériaiulHórədósz(הוֹרְדוֹס), hellénül Héróidész (Ἡρῴδης) (Kr.e 74/73 – Kr.e. 4 /Kr.u. 1) anyai ágon naba’atú, atyai ágon edomi(ta) származású, hűséges római alattvalóként lelkiismeretesen betartotta a zsıdó törvényeket (is). Amikor Kr. e. 40-ben véreink, a pártosok (latinkodón párthusok) fölszabadították Palesztinát, Heródes Arábián és Egyiptomon át Rómába menekült. A római szenátus kinevezte Júdea kırályának és sereget adott mellé, amellyel végre sikerült legyőznie Róma legnagyobb ellenfelét, a szaka szıttya Arszák király hadait.
Nagy Heródes nagy építkező volt és sok megerősített várost hagyott hátra : Nagy úr. Van vára, trónja.
Egyik fönnmaradt nagy műve Bétlehemtől kb. 5 km-re délkeletre fekszik Herodium vagy hellénül Héródeion (Ἡρώδειον;) néven (héberül: הרודיון, arabul: هيروديون).
Gyalunk Heródes versében hangzik, hogy Minden Gileádnak nincs balzsama, mely e véres kezet tisztára mossa. Azért is érdekes ez az utalás, mert Heródes anyai ágán nabátú (nabateus) származású volt, a „Gileád balzsama” pedig a Nabátú, eredetibben (gigazárhanggal) Naba’atú – latinkodón Nabateus – Királyság, majd a bekebelezésével Arabia Petraea Római Provincia becses és értékes terméke lett. Értelmezhető ez úgy is, hogy az anyja sem mossa le róla a legnemesebb – mirrhával rokon – balzsammal sem a bűnét.
Ez a Gileád hegye meg tisztító balzsama szerepel még az Énekek Éneke Gileád hegyére megy, majd meg a Salómé költeményben is, amelyben megintcsak balzsamát árasztja Gileád …
Ajánlott olvasmány :
