Naptáraink meg a nyelvhelyesség azaz a nyelv-helytelenség kérdései igen messzire vezetnek. De kezdjük csak a történet elején !
Mag (október) hava 4.-én történt a Gergely-naptár bevezetése…
1582 október 4.-én, csütörtökön lépett életbe oly módon, hogy a következő nap bár péntek lett, de október 15.-e. A kettő közötti kerek 10 nap – pedig abban az esztendőben kimaradt…
a(z általa készíttetett) gregorián naptár bevezettetője.
1582 Mag (október) hava 4.-ét, a csütörtököt péntek követte ugyan, de az már a hónap 15. napja volt. A közbeeső napok abban az évben kimaradtak. – Ez a 10 nap volt az ára annak, hogy összhangba hozzák az addig használt Julián(us)-naptárt a csúszással. A régóta esedékes reformot XIII. Gergely (Ugo Buoncompagni) pápa rendelte el, és azóta is a róla elnevezett Gergely-naptár van használatban a keresztény világon.
Helyes-e a Gergely-naptár elnevezés ?
Véleményem szerint… A legkevésbé sem !
Azon túl, hogy egy fölösleges névmagyarítás, Gregorius XIII nevének Gergelyesítése, még a sorszámok miatt is igen csak kétséges és ingványos. Persze XIII. Gregorius naptáraként nevezni meg talán már modoroskodás, túlfogalmazás lenne…
Minthogy ez a Nagy Tett, a naptármódosítás nemigen nevezhető egyháztörténeti eseménynek és igen kevéssé vallásos cselekedet, így használhatnánk talán a pápasága előtti rendes nevét is : Buoncompagni naptár ! Ez már eggyértelműen csakis eggy személy( tetté)re utal. Viszont a a naptárjavítás szellemi előkészítése nem is a pápához, hanem eggyértelműen Luigi Giglio [ejt : Luidzsi Dzsíljo] tudós szelleméhez köthető. Egy ilyen mai, tudományosan letisztult világban illendő lenne a naptárunk szellemi atyjának nevét emlegetni ! Különösképpen meakulpázva és sűrűn gyónogatva amiatt, hogy az igazi alkotó nevét 450 éven keresztül elhallgattuk. A Giglio-naptár [ejt : Dzsíljo-naptár] végre a fejekben meg a modern szellemekben is a helyére kerülhet !
A Gergely-naptár tehát magyarul és minden értelmes ember fejében a Giglio-naptár [Dzsíljo-naptár] immár.
De boncolgassuk csak tovább !
Mi is volt Luigi Giglio tudós szellem(iség)ének előtte ?
A kezdetekben leginkább Hold-hónapokban számoltak.
Ennek oka eggyszerű : az Újhold könnyen észlelhető.
A rómaiak eredetileg egy Hold járásán alapuló 10 hónapos naptárt használtak, amelyben minden hónap 29 vagy 30 napos volt. Az évük így 295 napból állt. E régi naptár emlékét őrzik a latin számnevekből képzett máig téveteg-beteg módon használt hónap-nevek : a 7. september majd a 8. october és a 9. november meg a 10. december. Az esztendő első hava pedig a Hadisten Hava, a Martius, mai rontással március volt. (Így a sorszámok is mind kijönnek.)
Ma az első 8 hónapnevünk csak római ízű, idegenül pogány İsteneket idéző, de az utolsó négy még számtanilag is hamis, meg érthetetlenül és félrevezetően téves is.
Lássuk, milyen is volt a rómaiak 1500 éven át (tovább) élő naptára !
Alexandriai Szószigenész (Σωσιγένης) Julius Caesar csillagásza volt, aki idősebb Plinius szerint az Ab urbe condita (Róma város alapítása) szerint 709 március 1.-jén, – vagyis azév első napján – utóbbi időszámításunk szerint i.e. 43-ban bevezetett júlián(usz) naptár tervezője, a tavaszi napéjeggyenlőség keltének meghatározója is.
Az új naptár-rendszert a híres császárról, aki összeroppantotta a hellénkedő démokratiát a római respublikát máig is Júlián-naptárnak nevezzük. İgen méltatlanul. Julius Caesar [ejt : Júliusz Kaiszár] igen nagy formátumú személyiség volt, de gyanítható hogy ezt a naptár-váltást inkább hellén tudósa hajtotta ki belőle. Ekként méltán az alkotójáról tudományosan illő névadással csakis Szószigenész-naptárnak illik azt nevezni
A római Julius Caesar rendelete által i.e. 46-ban bevezetett Júlián-naptárnak vagyis a Szószigenész-naptárnak 11 perces eltérése volt a csillagászati évtől, ami akkoriban elhanyagolhatónak tűnt. A percek azonban minden 128 évben nappá szaporodtak, és a Nap járásától lemaradt kalendáriummal egyre nehezebbé vált a Húsvét kiszámítása.
Ha nincs Húsvét, talán naptár-igazítás sem kerekedik ?!
A 325-ös Nikaiai Zsinaton mondták ki, hogy a Húsvétot a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapon kell ünnepelni, a tavaszi napéjegyenlőség napjának pedig március 21.-ét jelölték meg. A húsvéti holdtölték idejét e módszerrel számították ki, ám ez a hold valós fázisaihoz képest 300 évenként egy napot késett. Ehhez járult, hogy a 325-ben még március 21.-i napéjegyenlőség a Júlián-naptár hibája miatt a XVI. század végén már március 11.-ére esett, így zűr és zavar uralkodott a Húsvét számításában.
XIII. Gergely pápa 1576-ban hívott össze bizottságot a naptárreform előkészítésére.
Luigi Giglio, humanista nevén Aloysius Lillius csillagász kidolgozott egy tervezetet, amelyet a következő évben terjesztettek az egyházfő elé. Itt legalább biztosan tudjuk, hogy a megbízás Buoncompagni XIII. Gregorius pápától származott. Tehát Luigi Giglio megbízásra dolgozott. Így a megbízó nevének naptár-névadásban való szerepeltetésének mégis csak van némi hitelessége.
XIII. Gergely pápa 1582 február 24.-én tette közzé a naptárreformról szóló Inter gravissimas (kezdetű) bulláját. A keltezésben még 1581 szerepelt, mert ugyanekkor került át – teljesen értelmetlenül – az év kezdete márciusról januárra, így az 1582-es év nemcsak tíz nappal, de két hónappal is rövidebb lett.
Azóta nevezzük helye-hülyén hetediknek a kilencedik (szeptember) és nyolcadiknak a tizedik (október) meg kilencediknek a tizeneggyedik (november) és tizediknek a tizenkettedik (december) hónapot…
Az első 8 hónapnevünk csak római ízű, de az utolsó négy még számtanilag hamis is, meg érthetetlenül és félrevezetően téves is.
Ha adnánk valamit is magunkra ezeket a római kötelmeket már rég leráztuk volna !
Az ódon, de még inkább téveteg római kötelmek csak szégyenei a mai nyelveinknek.
Sok borzalma mellett a Nagy Franci Forradalom érdeme volt, hogy szakított a régi rokkant római hónapnevekkel …
A Franci(a) Forradalmi Naptár, más néven Köztársasági Naptár (calendrier républicain) avagy a Franciák Naptára (calendrier des Français) az 1789. évi Franci(a) Forradalmat követően, 1793. november 24-étől volt használatos 1805. szeptember 9-éig.
Bővebben itt : Hónapneveink helyesen !
A naptár-reform során az évből elvettek tíz napot, és szökőév (a szokásosnál egy nappal hosszabb) lett minden néggyel osztható év is, kivéve a százzal oszthatókat, viszont szökőévek maradtak a 400-zal osztható évek (így például a 2000-es év is). A naptár hibája most már csak 3000 évenként egy nap, így legközelebb 4782-ben lesz szükség egy nap kihagyására.
A bullát először csak a kathólikus országokban vezették be, a közvélemény teljes értetlenkedése mellett. Lengyelország pravoszlávok lakta területein még népfölkelés is kitört. Az átállás a Habsburg Birodalomban 1584-ben történt meg, némi nehézségek közepette.
Magyarországon az 1588-as diéta iktatta törvénybe a Gergely-naptár használatát, amit a protestánsok elutasítottak. A legtovább a máramarosi református egyházkerület ellenkezett, ahol 1623-ig a Júlián-naptár volt érvényben.
Németországban párhuzamosan volt a XVII. század közepéig használatban a régi és az új rendszer.
A „pápista ármány”-t gyanító Nagy-Britannia ameri(kai) gyarmataival együtt csak 1752-ben adta be derekát a Gregoriánnak. A nyugati világra nyitó Japánban 1873-ban léptette életbe Mucuhito császár a Gergely-naptárt.
Oroszország 1918 január 31.-én tért át a Gergely-naptárra. Így kerülhetett a(z 1917-es) Nagy Októberi Szocialista Forradalom jeles évfordulója november 7.-ére…
Európában utolsóként Görögország vezette be a Gergely-naptárt 1923-ban…