Álom hava elsején…
Magyar nyelvészünk, Moór Elemér Hárspatakon született a később megszállt és máig is osztrák megszállás alatt álló Nyugat-Magyarországon. ( 1891. december 1. – 1974. április 22.) A Budapesten végzett germanista és szlavista a nyelvtudományok doktoraként haláláig Szegeden élt és alkotott.
„Budenz József volt az, aki elsőnek vette észre, hogy a magyar nyelv régi török jövevényszavai hangalak tekintetében valamennyi török nyelv közül a mai csuvas nyelvhez állanak legközelebb. Budenz után Munkácsi igyekezett ezt a csuvas kérdést a magyar őstörténet szempontjából megvilágítani, ő t.i. kapcsolatba hozta a magyar nyelv régi török jövevényszavainak kérdését a volgai bolgártörökök történetével.
Budenz eszméjét és Munkácsi ötletét azután Gombocz Zoltán próbálta rendszerré fejleszteni…”
Moór Elemér (Hárspatak, 1891. dec. 1. – Szeged, 1974. ápr. 22.): művelődéstörténész, nyelvész, a nyelvtudományok doktora (1957). 1910-től m.–német szakos a bp.-i tudományegy.-en, ahol 1914-ben doktorált. Volt-e magyar hunmonda c. (Bp., 1923) dolgozatával elnyerte a berlini Collegium Hungaricum ösztöndíját. 1925-től a berlini egy. magyar lektora. Ez idő tájt kezdett szlavisztikával foglalkozni. Hazatérése után (1929) a szegedi polgári isk. tanárképző főisk. német tanszékének tanára 1944-ig. Irodalomtörténésznek indult, majd névtudománnyal és településtörténettel is foglalkozott, elsősorban a történelmi néprajz és művelődéstörténet művelője volt.
Moór Elemér a Magyar életrajzi lexikon szerint : „A magyar őstörténet kérdéseiről vitatható nézeteket vallott.” – F. m. – De hát ki nem ? Vagy kötnünk, sőt béklyóznunk kellene magunkat őseink tévedéseihez vagy az ellenségeink antimagyar kijelentéseihez. A Tudomány éppen ennek az ellenkezője ! Szabad vitatér…
Zur Siedlungsgeschichte der deutsch–ungarischen Sprachgrenze (Ungarische Jahrbücher, 1929); Bolgártörökök és szlávok és a Melich-féle helynévkutatás (Szeged, 1930); A magyar nép eredete (Szeged, 1933); Die Anfänge der höfischen Kultur in Ungarn (Ungarische Jahrbücher, 1937); A magyar nyelv régi török és mongol jövevényszavai nyelvtörténeti és őstörténeti szempontból (Szeged, 1939); A magyar őstörténet fő problémái (Szeged, 1943); A honfoglaló magyarság megtelepülése és a székelyek eredete (Szeged, 1944); Die Ausbildung des ungarischen Volkes im Lichte der Laut- und Wortgeschichte (Bp., 1956); A nyelvtudomány, mint az ős- és néptörténet forrástudománya (Bp., 1963). – Irod. Mikesy Sándor: M. E. 1891–1974 (Bp., 1974).
A szegedi Belvárosi temetőben nyugszik (XII – kriptasor 55.).
Īrásaı és művei
- 1914 A Toldimonda és német kapcsolatai. Budapest.
- 1923 Volt-e magyar hunmonda ? Budapest.
- 1927 Ungarische Flussnamen. Ungarische Jahrbücher VI.
- 1927 Eine Vorrichtung der ungarischen Sperrfischerei. Ungarische Jahrbücher VII.
- 1929 Zur Siedlungsgeschichte der deutsch–ungarischen Sprachgrenze. Ungarische Jahrbücher.
- 1930 Bolgártörökök és szlávok és a Melich-féle helynévkutatás. Szeged.
- 1930 Die slawischen Ortsnamen der Theissebene. Zeitschrift für Ortsnamenforschung.
- 1933 A magyar nép eredete. (Szeged)
- 1933 Az állattartással kapcsolatos szokások, hiedelmek és babonák Rábagyarmaton. Ethnographia.
- 1935 (Horger Antallal és Mészöly Gedeonnal) Megjegyzések a Magyar Etymológiai Szótár XI. füzetéhez. Szegedi Füzetek.
- 1936 Westungarn im Mittelalter im Spiegel der Ortsnamen. Acta Litterarum ac Scientiarum Regiae Universitatis Francisco-Josephinae – Sectio phil. 10. Szeged.
- 1937 Die Anfänge der höfischen Kultur in Ungarn. Ungarische Jahrbücher.
- 1937 Hiung-nuk és húnok. Szeged.
- 1939 A magyar nyelv régi török és mongol jövevényszavai nyelvtörténeti és őstörténeti szempontból. Szeged.
- 1943 A magyar őstörténet fő problémái. Szeged.
- 1944 A honfoglaló magyarság megtelepülése és a székelyek eredete. Szeged.
- 1945 Egy „Alföldi Községi Lexikon” tervezete. Alföldi Tudományos Intézet 1941-1945-i Évkönyv.
- 1951 Studien zur Früh- und Urgeschichte des ungarishen Volkes. Acta Ethnografica.
- 1953 A magyar népnév eredetének kérdéséhez. Nyelvtudományi Közlemények 52.
- 1955 Slavo-Germanica. Nyelv és irodalom. Szeged.
- 1956 Die Ausbildung des ungarischen Volkes im Lichte der Laut- und Wortgeschichte. Budapest.
- 1959 Die Benennungen der Ungarn in den Quellen des IX. und X. Jahrhunderts. Ural-altaische Jahrbücher.
- 1963 A nyelvtudomány, mint az ős- és néptörténet forrástudománya. Budapest.
- 1963 Slawischer Einfluss auf das Fischerei- und Jagdwesen der Ungarn im Mittelalter im Lichte des sprachlichen Materials. Acta Ethn. XII, 1—56.
- 1963 Zur Herkunft der Hunnen mit besonderer Berücksichtigung ihres Namenmaterials. Beiträge zur Namenforschung.
- 1965 Noch einmal zum Hunnenproblem. Beiträge zur Namenforschung.
- 1967 A földműves életforma kialakulás népünknél a szláv jövevényszavak tükrében, Magyar Nyelv 1967. 2.
- 1967 Az éjszakai nyugalom kultúrájának alakulása népünknél. Nyelvtudományi Közlemények 59. 1.
- 1969 Pénz szavunk származása nyelvi, archeológiai és településtörténeti adatok tükrében. Nyelvtudományi Közlemények LXXI/1.
- 1970 A nomád magyar törzsek X. századi szállásterületei a Kárpát-medencében. In: Kázmér Miklós – Végh József (szerk.): Névtudományi előadások II. Budapest, 45-50.
- 1970 Az Árpád-monarchia kialakulásának kérdéséhez. Századok.
- 1971 Adalékok szláv származású „női” szavaink problémáihoz. Magyar Nyelv 1971. 3.
- 1971 A Kaukázuson túli állítólagos „szavard-magyarok” kérdéséhez, fő tekintettel annak a chazar-problémával való kapcsolatára. Századok.
- 1973 A betű-től a könyv-ig. Magyar Nyelv 1972. 2., 3.