Glükin pongyolatinkodón glycin még ennél is pongyolábban meg glicin, szabatosabban glükokoll
A glükin / glücin (INN: glycine) (Gly vagy G) a legeggyszerűbb fehérje-alkotó alapelem, vagyis aminosav. Az összes többinek van a középső szén(j)én oldallánca, de ennek az eggynek nincsen (HO2CCH2NH2). Ezért a glükin az eggyetlen olyan aminosav, amely fényészetileg (optikailag) is csak eggyféle, idegenkedőn szólva nem aktív, vagyis nincs balra (L) meg jobbra (R) (fény)forgató változata, azaz nincsen tükörképi változata. A glükinből csak eggy(féle) van !
A glükin fölfedezője, Henri Braconnot francia vegyész nevezte el a zselatin cukra’nak (sucre de gelatine), amikor kénsavval főzve a zselatint elemeire bontotta. A szintén franci(a) Boussingault állapította meg az összegképletét, azt is leszögezve, hogy bizony nitrogént is tartalmaz, tehát – a neve ellenére – nem lehet cukor.
A német vegyész, Justus von Liebig amerikai diákja Eben Norton Horsford javasolta ennek szellemében a görögös glycocoll ejt: glükokoll nevét, amelyet utóbb pongyolábban glikokoll alakban is használtak. Ennek alapja az ‘édes’ jelentésű γλυχυς / glüküsz és az ‘enyv’ értelmű χολλα / kolla. Vagyis az alapelemünk nevében titkon ma is az ‘enyv édese‘ vagy kicsit magyarabbul „enyvédeny” (Sz.). ( Prof. E. N. Horsford on Glycocoll – Glycocoll (Gelatine Sugar) and some of its Products of Decomposition )
A svéd Berzelius javasolta később az (eggy szótaggal) ugyan eggyszerűbb, de semmitmondóbb glycin nevét.
(Kodonjai: GGU, GGC, GGA és GGG.) A glükin az eggyetlen olyan aminosav, amelynek nincs balra (L) meg jobbra (R) (fény)forgató alakja.
A legtöbb fehérjében csak kis mennyiségben fordul elő, kivéve az enyvenyt (kollagént), amelynek a harmada glükin, ez adja a hajlékonyságot, a bőrnek a ruganyosságot. Ládd: Nelson, D. L. & Cox, M. M. (2005). Lehninger Principles of Biochemistry, 4th Edition. New York: W. H. Freeman and Company, p. 127. ISBN 0-7167-4339-6.
A selymeny vagy selymen(y)gy avagy a selyem-fehérje (grékolatinkodó szókhimairával : selyem-fibroin) is nagy mennyiségben tartalmazz(a a) glükint.
Neve az ‘édes’ jelentésű görög glüküsz / γλυκύς szóból származik.
Színtelen, édes (ízű), kristályos anyag. Vízben jól, ellenben szeszben (alkoholban) meg éterben nem oldódik.
Hevítve 232-236 °C között (233 °C-on) bomlik.
Pékárukban a glükin nátriumsóját (nátrium-glükinát / nátrium-glycinát ) ízfokozóként alkalmazzák. Ez eggyúttal táplálja az élesztőgombákat is.
Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva, eggyelőre nincs ismert mellékhatása sem. Élelmiszeripari felhasználásra általában zselatinból állítják elő, csakúgy mint jó 200 évvel ezelőtt a francos föltalálója, vagy fülfedezője, Henri Braconnot [ejt : Anri Brakonnó].
A glükin a természetben előforduló legeggyszerűbb aminosav. Sőt, azon ritka aminosavak közé tartozik, amely néhány másikkal, mint alanine meg glutaminsav és a szokatlan izovaline valamint a pszeudoleukin, az űrben, azazhogy (a) hullócsillag(ok)ban (pl. Murchison-meteorit ) is előfordul.
A glükin nem (is) vitamin, hiszen a saját testünkben is elő tudjuk állítani. Ennek ellenére a tudatos utánpótlása olykor igen hasznos…
Forrásaim :
Nelson, D. L. & Cox, M. M. (2005). Lehninger Principles of Biochemistry, 4th Edition. New York: W. H. Freeman and Company, p. 127. ISBN 0-7167-4339-6.
Hírdetés
Ajánlott olvasmány :
