Babülón – eredeti nevén Ka-dingir-ra, utóbb Báb-dingir – városát, miként Urukot is Nimrud / Nimród (Enmerkár) szumer király alapította. Jelentése ’Nagy, Tiszta İstenkapu’. A város akkád neve Babilla, ill bábéli (babülóni) változatai Báb-ili/Báb-iláni/ Bábilim szintúgy ’az İstenek kapuja’ jelentésben.
Arámi hangulatú ‘Élő İsten’ fejtésében: Báb Éli, innen rövidülten Bábél.
Akárcsak Jézü(s) születés szerinti neve is : Immánu-Él …
Talán az akkád Babilla vagy inkább Bábilla név öröklődött át a mai el-Hilla–’ra is. A Biblia nyomán a görög „eredeti” Babülón (Βαβυλών) latinos Babylon alakja mellett arámi meg héber Bábel (בָּבֶל vagy hébrencsebben csak בבל ) alakja is elterjedt. Szírül Báwél / Bábél (ܒܒܠ), utóbbi arab nevén Bábil (بابل) városának romjai ma a háború dúlta Iraqban, el-Hilla városa közelében állnak, ha nem dőlnek, vagy (nem) fekszenek már ınkább a tomboló gonosz örökén …
(Szajci, 2018)
Az amerikai légierő már a „Sıvatagi Vıhar” saját anglonáci nyelvén a Desert Storm hadműveletben is bombázta Bábél (Babülón) romvárosát, a Világörökséget !!! Majd a Fasiszlám állam dolgozott gőzerővel (világ)történelmünk ősi nyomainak eltüntetésén. Hitünk őrvárosát, hajdan Magasságos Öreg İstenünk ős(i) Kapuját ma – bábeli zűrben – sötét Báb üli … illő(bb) neve ma Báb Üli …
Ba-ab-dingir – A ba-ab szumer kifejezés akkádul bāb-nak hangzott, a ra szumer szó akkádul ellu „lelki tisztaság”, így alakult ki a bāb-ellu szóösszetétel.
Héber hebrencs a magánhangzókat nem jelolő írás… (Sz.) Ilyen a Bábél : בבל hébrencsül בָּבֶל.
A soknemzetiségű Babüloni birodalomban – bár az irodalom nyelve még az akkád volt, – közvetítő nyelvként már az arámit használták, mely fél évezreddel később Jézus nyelve is. Mára ez az arámi kihalóban van: Szent Tekla kolostoránál, Málúlában beszéli már csak alig néhány ezer ember a polgárháború meg fasiszlám dúlta Szíriában.
Forrásaim :
- Kramer, Samuel Noah (2007) [1961]. Sumerian Mythology: A Study of Spiritual and Literary Achievement in the Third Millennium B.C. Forgotten Books. p. 28. ISBN 978-1-60506-049-1.
- https://hu.wikipedia.org/wiki/Babilon
- Mahler Ede: Babilon és a Biblia; Hornyánszky Ny., Bp., 1903 (Népszerű tudományos felolvasások)
- Evelyn Klengel-Brandt: Utazás az ókori Babilónba; ford. Tarnói Judit; Corvina, Bp., 1973
- Ralph Edward Woodrow: Babilon misztériumvallása. Régen és ma; Lautec, s.l., 1992
- Joan Oates: Babilon; ford. Valló Gábor; General Press, Bp., 2008
- Letűnt korok, elveszett városok. Machu Picchu, Angkor, Trója, Pompeji, Babilon, Petra; szerk. Sarah Bankes, ford. Bódogh-Szabó Pál; Kossuth, Bp., 2020 (Polihisztor)
- Martin A. Beek (1962) [1962]. H.H. Rowley (ed.). Atlas of Mesopotamia (angol nyelven). (Eredeti címe: Atlas van het Tweestromenland. Elsevier, Amsterdam). Translated from Dutch by D.R. Welsh (2nd ed. ed.). London / Edinburgh: Nelson and Sons Ltd. 96–108. o. ; ;
- Nyáry Szabó László : Szabó-szótár / ideolektusom (mind-máig digitális „kéz”- ill. „gép”-ıratban)
- (Sz.) : Számozatlan, forrásolatlan saját(os) szójavallataim …